Gyergyószentmiklós - Szent Miklós városa

Nevének eredete vitatott, az egyik magyarázat szerint talán a Gyere, (mert) jó! hívásból, a letelepülő székely előörsök üzenetéből keletkezhetett. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta. A város védőszentjének szobra, Burján Gál Emil alkotása, a főtér közepén áll, a Szent Miklós napokat a város évről évre megrendezi. Ami biztos, hogy már a 13. században volt település a György-patak környékén. A falu határában vár is építtetett a középkorban, amely érzékelteti a település fontosságát, amelynek mára csak a romjai lelhetőek fel. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedett le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a várost tatárok dúlták fel, 1719-ben pestis, 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lett, majd a század 70-es éveitől megjelentek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében, a második bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta.

Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni) ma Hargita megye harmadik legnépesebb települése, Gyilkostó település tartozik hozzá.