Elindult a Gyergyói Digitális Archívum, ahová bárki feltöltheti régi fényképeit

Az úgynevezett digitális világ előtt készült fényképeket gyűjti egy helyre, rendszerezi és teszi hozzáférhetővé a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum az általa létrehozott gyergyoidia.ro oldalon, amelynek tartalommal való feltöltéséhez keres önkénteseket.

Arra kérik a gyergyószékieket, hogy a dobozokban vagy fényképalbumokban őrzött családi képeket, vagy bármilyen más fényképet töltsenek fel a jelzett weboldalra, megadva hozzá a fotók „történetét”: kiket ábrázolt, mikor, milyen alkalommal és hol készült, és más olyan információkat is, amelyek érdekesek lehetnek. Egyedüli feltétel, hogy a kép Gyergyószékhez kötődjön, az itteni településeken készült kép legyen, vagy itteni embereket örökítsen meg.

Az intézmény mellett működő Pro Múzeum Alapítvány egy széles körű kezdeményezést indít el. Amellett, hogy mindenkinek megadják a lehetőséget saját képeik feltöltésére, önkénteseket keresnek, Gyergyószék településeiről, akik az ott található fotóanyagot összegyűjtik, digitalizálják és feltöltik. Az alapítvány a Bethlen Gábor Alaptól pályázati úton nyert összegből vásárolt minőségi szkennereket, amelyeket az önkénteseknek adnának használatba, ezzel segítve a fényképfeldolgozást. A fotófeltöltés nem bonyolultabb és nem vesz el több időt, mintha például a Facebookra posztolna ki valaki egy képet. Itt azonban szakszerűen kell kategorizálni, hogy később bármikor visszakereshető, és szakemberek által is hozzáférhető, használható legyen a képállomány.

A gyergyoidia.ro egyelőre még tesztüzemmódban van, pár száz kép került fel eddig rá, és technikai fejlesztések is szükségesek még a felületen, de jövőtől maximális, mindenki által hozzáférhető kapacitással indul el, hogy bárki hozzáadhassa a maga családi és egyéb fényképeit, illetve kereshesse, böngészhesse a remények szerint nagyobb léptékben bővülő tartalmat.

Miről szól a DIA?

A DIA (Digitális Interaktív Archívum) a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum által indított közösségi felület, egy interaktív fotóarchívum. Célunk a Gyergyói-medence képi örökségének megőrzése, közkinccsé tétele. A folyamatosan bővített archívum minden egyes fotóját igyekszünk a legpontosabban ellátni információkkal a készítés idejét, helyét, a kép témáját illetően. Éppen ezért azt reméljük a felhasználóktól, hogy hozzájárulnak ezen információk gazdagításához: ha bármi hasznosat tudnak egy-egy fotóval kapcsolatosan, kérjük, szóljanak hozzá!

A DIA bárki számára elérhető és használható. Tisztelettel kérünk mindenkit, aki olyan régi fotókat őriz, melyek a Gyergyói-medence településeihez bármilyen módon köthetők, hogy töltse fel az archívumba, építsük együtt azt a képet, melyet a DIA a térségünkről alkot. Egy-egy ismert épület fotója, egy utcakép vagy természeti érdekesség mellett ugyanúgy fontos lehet egy-egy családi fotó is, hiszen végső soron Gyergyó mi magunk vagyunk, a családjaink, felmenőink vagy éppen gyerekeink.

Csergő Tibor-András az új polgármester

Gyergyószentmiklóson Csergő Tibor, az RMDSZ jelöltje nyerte meg a polgármester-választást, a tanácsosi listára leadott szavazatok többségét is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei szerezték meg. Első interjújában Csergő megköszönte a szavazók bizalmát, csapata munkáját és kijelentette, hogy szülővárosa, Gyergyószentmiklós minden polgárának vezetője kíván lenni, és mindent megtesz azért, hogy a várost visszatérítse a jó irányba.

Gyergyószentmiklóson a 17 tanácsosi helyből tízet szerzett meg a RMDSZ, öt jut az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ), egy-egy tanácsosa lesz a POL-nak és a PNL-nek.Csergő Tibor András kijelentette, örvend, hogy úriemberhez méltó hangnemben vitte végig minden jelölt a kampányt.

– Az RMDSZ most visszakapta a várost, nagy a felelősség, és lesz munka bőven. Annak ellenére, hogy sok volt a jelölt, mégis alacsony volt a választáson a részvétel. Ezen a passzivitáson változtatni kell, hiszek abban, hogy ennek a városnak vissza lehet adni az önbecsülését – mondta Csergő.

Gyergyószentmiklóson letették a magyar állami támogatással épülő ökölvívó központ alapkövét

Gyergyószentmiklóson szombaton délben letették annak az ökölvívó központnak az alapkövét, amelyet a magyar állam támogatásával épít fel az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportegyesület. A központ a Magyar Ökölvívó Szövetség tulajdonába kerül.

A rendezvényen Bajkai István, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke is részt vett, és beszédet mondott. Az esemény végén a magyar közmédiának úgy nyilatkozott: az épület több lesz egy egyszerű sportközpontnál, közvetve az erdélyi magyarok szülőföldön való megmaradását is szolgálja.

Elmondta: céljának tekinti, hogy a magyar ökölvívó-bajnokságot kiterjesszék az egész Kárpát-medencére, és a nyílt bajnokságon az erdélyi fiatalok is jó eséllyel induljanak.

 \"A Magyar Ökölvívó Szövetség mindent megtesz azért, hogy itt, Erdélyben az ökölvívást magas szinten űzzék, és jó eredményeket érjenek el\" - jelentette ki.

Huszár Árpád, a Godako egyesület elnöke az MTI-nek nyilatkozva elégedettségének adott hangot, amiért a gyergyói gyermekeknek immár olyan körülményeket tudnak biztosítani a fejlődéshez, amilyeneket az eddigi eredményeikkel kiérdemeltek.

A rendezvényen Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke is megjelent. A szerzetes által kialakított árvaházláncból mintegy nyolcvan gyermek vesz részt az ökölvívóképzésben.

Amint a képzést szervező Erdélyi Godako Ökölvívó Sportegyesület által összeállított sajtóanyagból kiderül: a sportközpontnak nyolc hónap alatt kell felépülnie. Az 1601 négyzetméter alapterületű épület egyik része versenyek lebonyolítására lesz alkalmas, a ring körül 800 nézőt befogadó lelátó épül.

Az edzéseket kiszolgáló épületrészben egy 270 négyzetméteres edzőtermet alakítanak ki, ahol egyszerre 40 sportoló dolgozhat, egy másik, 140 négyzetméteres teremben a sportolók erőnlétét fejlesztik. Az épületben emellett öltözők, masszázsszoba, mosdók és orvosi szoba is helyet kap.

Az építkezésre 380 millió forintot szánnak, további 10 millió forintot pedig eszközvásárlásra, berendezésre fordítanak.

A Huszár Árpád által vezetett gyergyószentmiklósi Godako sportegyesület öt éve próbálja meghonosítani Erdélyben az ökölvívó akadémiai rendszert. A magyar kormány 2017 decemberében döntött arról, hogy 452 millió forinttal támogatja a gyergyószentmiklósi sportközpont felépítését. A következő évben a székelyföldi város észak-nyugati kijáratánál vásároltak telket a létesítménynek, melyen most kezdődhet el az építkezés.

-MTI-

Fotó: boxing.hu

A moldvai felek javára döntött a táblabíróság a Békás-szorosért folyó perben

A Ploiesti-i Táblabíróság csütörtökön kimondott jogerős ítéletében a moldvai felek javára döntött Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező (Bicaz Chei) határperében, amely voltaképpen a Békás-szoros hovatartozásáról szól.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság elfogadta Almásmező, valamint Neamt megye önkormányzata, prefektusa és kataszteri hivatala fellebbezését, ugyanakkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Hargita megye önkormányzata és prefektusa belépését a perbe, és megváltoztatta az egy évvel ezelőtt kimondott elsőfokú ítéletet, amely a székelyföldi feleknek kedvezett. A csütörtöki ítélet közel tíz évi pereskedést zár le.

A Hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros, és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozása azt követően vált kérdésessé, hogy 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban. 1998-ban a két megye kataszteri hivatala azt rögzítette egy jegyzőkönyvben, hogy a nagy turisztikai potenciállal rendelkező terület Almásmezőhöz tartozik, és ezt a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. Ennek a jegyzőkönyvnek a megsemmisítésére és a megyehatár kiigazítására irányultak az ezt követő székelyföldi kezdeményezések.

2012-ben megyeközi bizottság vizsgálta meg az ügyet, megállapítván, hogy a mind hargitai mind a neamti fél ragaszkodik az álláspontjához, és magának követeli a vitatott területet, így a bíróságon folytatódik az ügy.

A pert többszöri áthelyezés után 2013-tól a Prahova megyei törvényszék tárgyalta, mely tavaly júniusban mondta ki a Hargita megye számára kedvező ítéletet. Az első fokon eljáró bíróság Gyergyószentmiklós és Hargita megye számára kedvező módon jelölte ki a megyehatárt.

Ezt az ítéletet változtatta meg jogerős határozatában a Ploiesti-i Táblabíróság.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: rendkívüli jogorvoslatért fognak folyamodni, ha megkapják az ítélet megindokolt változatát. A tanácselnök sérelmezte, hogy a Hargita megyei önkormányzatot és Hargita megye prefektusát kizárták a perből. Hozzátette: a per során Gyergyószentmiklós kevésbé volt aktív, és az egész bizonyítási eljárást a Hargita Megyei Tanács jogászai végezték.

\"Azt gyanítom, hogy azért zárta ki a táblabíróság a Hargita megyei tanácsot, hogy a mi százszázalékos bizonyítékainkat ne kelljen az ítélet kihirdetésénél figyelembe venni. Ez annál is furcsább, mert a bíróság nem zárta ki Neamt megyét is a perből\" - nyilatkozta a politikus. Azt is hozzátette, hogy tudomása szerint egyik peres fél sem kérte a Hargita megyei önkormányzat kizárását.

Borboly Csaba hozzátette: a megyei tanács kizárása azért törvénytelen, mert több jogszabály is előírja, hogy a megyék határtelepüléseinek a határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni.

Megújul a jégcsarnok

Megújul a város és a Gyergyói-medence legfontosabb sportlétesítménye, a műjégpálya. Ha elkészül, Székelyföld legmodernebb műjégpályája lesz, és európai viszonylatban is magas színvonalú körülményeket biztosít majd a sportolóknak és szurkolóknak. Az erről szóló kivitelezési szerződést május utolsó napjaiban írták alá Bukarestben, a fejlesztési minisztériumban.

Most a kivitelezési terveken dolgoznak a szakemberek, erre 6 hónap áll rendelkezésükre. Ezt követi majd az építkezés. A következő két évben új tetőzet kerül a csarnokra, a belső térben teljesen új lelátók épülnek, alattuk pedig öltözők, orvosi szoba és más fontos kiszolgálóhelyiségek létesülnek. Kicserélik a palánkot, edzőtermeket alakítanak ki és létrejön egy –  a 21. század követelményeinek megfelelő – modern metodikai központ is oktatási és edzőtermekkel.

Az építési folyamat alatt utánpótlásedzésekre és korcsolyázásra a sátortetős pályán nyílik lehetőség. A Gyergyói Hoki Klubnak pedig egy időre  „albérletbe” kell költöznie, de erre majd csak a következő, 2020-2021-es szezon után kerül sor.

Visszakapja régi rangját a Csíky-kert

Hamarosan tanulmány készül a Csíki-kertről, amely felméri a jelenlegi állapotokat, és összeveti azzal, ami száz évvel ezelőtt létezett. A terv az, hogy visszaültessék azokat a fákat és egyéb növényfajokat, amelyeket az 1900-as évek elején a parkot létrehozó Csiky Dénes telepített ide. Ma ugyanis ezek elenyésző része található itt meg.  

A kert alapítója dr. Csíky Dénes ügyvéd, botanikus, aki 1843. július 26-án született Gyergyószentmiklóson, a növénytan rajongójaként vásárolta meg a mai Csíky-kert területét, ahol 1884-ben hozzáfogott fák és cserjék ültetéséhez. A kert 1909-re készült el, ekkor 185 őshonos és tájidegen fának és cserjének adott otthont. Tájidegen fákat is meghonosított a kertben. Később az arborétumot Gyergyószentmiklós városának adományozta, viszont amíg a város ténylegesen megkapta, a park gondoztlan maradt, állapota folyamatosan romlott. Az Országos Társadalomrendező Intézet gondnoksága alatt a park területén tüdőszanatóriumot nyitottak gyermekek számára, a kommunizmus alatt preventórium működött ennek helyén, amely  1980-ban megszűnt. 1980 májusában a Csíky-kertet védett területté nyilvánították. A 80-as években volt néhány próbálkozás a terület föltérképezésére, a fa és cserje fajok azonosítására, de ez nem sikerült teljes mértékben. A Csiky-kertnek az évek folyamán több „gazdája” is volt, különböző intézmények, szervezetek is felvállalták egy időre a gondnokságát, több fejlesztési tervről is szó volt, de ezekből nem sok valósult meg. A város emiatt saját kezelésébe vette vissza az egykor szebb időket is megélt dendrológiai parkot.

A park egyébként június 5-től újra kinyitja kapuit a látogatók előtt. A városháza a nyitás előtt kalákát szervezett a park rendbetételére, megtisztították az oda vezető utat, kitakarították az ösvényeket, eltávolították a sétányokra dőlt fákat, vagy letört ágakat, megjavították a padokat.