A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A padon ülő medve szobra elhelyezésének ötlete Tatár Attilában, a Bagossy Brothers Company gitárosában merült fel még évekkel ezelőtt, amikor a város turisztikai irodájának vezetőjeként dolgozott, és igyekezett népszerűsíteni Gyergyó látványosságait. Akkor ez nem valósult meg, de az elképzelést nem ejtették végérvényesen. Aztán Bagossy Norbi megírta a Visszajövök című dalt, amellyel az ehhez a vidékhez, városhoz való kötődésüket éneklik meg, és két sora – „Miklóson nem játék a medve,/ nem táncol, csak ül és vár” – felszínre hozta a régi tervet. A zenekar tagjai eldöntötték, hogy ezúttal meg is valósítják azt. Részben saját jövedelmükből, részben a Magyar Turisztikai Ügynökség partnerségének köszönhetően teremtették elő az ehhez szükséges anyagiakat. A szobor elkészítését mindenképpen gyergyói származású alkotóra szerették volna bízni, így találtak rá Koncsag Ádám szobrászra. 

A medvét egyelőre nem nevezték el, de biztosan számos ötlet felmerül majd ezzel kapcsolatban. A zenekar várja a javaslatokat. 

Fotó: https://www.facebook.com/bartitihamer.ro

Olimpiai bajnokokat szeretnének kinevelni a most felavatott Erdélyi Godako Ökölvívó Sportközpontban. A Gyergyószentmiklóson október 22-én átadott sportberuházás korszerű feltételeket teremt a fiatal boxoló tehetségek felkészüléséhez. A város északi (Gyergyószárhegy felőli) kijáratánál 2020 augusztus 1-én helyezték el az épület alapkövét, és mostanra az építkezés, és a létesítmény felszerelése is megtörtént, azaz minden készen áll ahhoz, hogy itt a legmagasabb szintű szakmai munka folyhasson.

A létesítmény 1601 négyzetméteren fekszik, az épületet két részre tagolták. A rendezvényeknek, versenyeknek helyt adó épületrészben 408 négyzetméteres küzdőcsarnok kapott helyet, középen a ringgel, körülötte 250 férőhelyes lelátóval, mosdókkal, öltözőkkel.

Az edzéseket kiszolgáló épületrész kétszintes, 814 méter alapterülettel, és helyet kapott benne egy 270 négyzetméteres edzőterem, ahol egyszerre 40 sportoló dolgozhat, valamint egy 140 négyzetméteres fitneszterem. Itt találhatók az öltözők, masszázsszoba, mosdók, orvosi szoba és labor is.

A létesítmény további küzdősportoknak, aerobiknak, és más sportágak gyakorlására is alkalmas lesz, a beruházás következő fázisa pedig egy szabadtéri sportbázis megépítése lesz az épület mellett korszerű, 250 méter hosszú futópályával, kosárlabda, kispályás foci és más sportok számára alkalmas pályákkal. Az építkezés költsége 380 millió forint vagyis 5,15 millió lej volt.

Az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportklub egységes szakmai irányítással alegységeket működtet több erdélyi városban. A Déván, Petrozsényben, Nagyszalontán, Székelyudvarhelyen, vagy Kézdivásárhelyen edződő bokszoló palánták közül a legjobbak kerülnek Gyergyószentmiklósra, hogy itt a helyiekkel együtt fejlődjenek tovább.

Fotó: Erdélyi Godako Ökölvívó Sportklub

A Bagossy Brothers Comany együttes kapta a közönség szavazása alapján odaítélt év hangfelvétele Fonogram-díjat, akárcsak 2020-ban. Ezúttal a Visszajövök (Prime Event Management) című dallal arattak sikert a gyergyószentmiklósi fiúk. Többek között Charlie, a Halott Pénz, a Fran Palermo, az Ötödik Évszak, Krúbi, Borlai Gergő és Dzsúdló is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Török Ádámot, szakmai életműdíjjal Hajnal Gábort ismerték el.

A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (Mahasz) által rendezett eseményen 12+1 hazai és 6 külföldi kategóriában adták át a szakmai zsűri által odaítélt 2021-as Fonogram-díjakat, a koronavírus-járvány miatt – akárcsak tavaly – virtuálisan. A győzteseket online videókban jelentették be.

A magyar állam támogatásával kibővített katolikus napközis óvodát avattak július 3-án Gyergyószentmiklóson. A felszegi Munkás Szent József-templom mellett található, a Kós Károly Általános iskola szervezeti kötelékében működtetett óvoda egy 32 millió forintos anyaországi támogatásból megújult, napközis foglalkozást és étkeztetést is lehetővé tevő, kibővített épületben kapott helyet. A húsz gyermeknek korszerű nevelési és elhelyezési körülményeket biztosító oktatási intézményt Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek szentelte fel. Az ünnepélyes szalagvágás után Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a magyar közmédiának nyilatkozva rámutatott: egy kis óvodai csoportnak is nagy szerepe van abban, hogy a városrészben megmaradjanak a fiatal családok, merjenek gyermeket vállalni, magyarságuk és hitük megtartására, továbbadására nevelni őket.

Úgy értékelte: válaszolni kell azokra az elképesztő törekvésekre, amelyek manapság \"a gyermekek életének megrontását, a teremtett világ természetességének átalakítását\" célozzák. A magyar kormány egyrészt jogszabályokkal reagál erre, másrészt a támogatási politikával is küzd ellene, az egyházakkal és a Kárpát-medencében élő magyarság vezetőivel összefogva segíti a hit és a magyar kultúra továbbadásában kulcsszerepet játszó magyar óvodákat és tanintézményeket. \"Nemcsak keresztény hívőket nevelnek ezek az iskolák, hanem magyarságukban megmaradó fiatalokat is. Ha ez a kettős cél sikert ér el, márpedig hisszük, hogy sikert fog elérni, akkor a megmaradás is biztosítva lesz\" - jelentette ki az államtitkár. Soltész Miklós szerint a magyarság nem fogadhatja el, hogy nyugati politikusok és ideológusok \"le akarják térdepeltetni\", és azt sem fogadhatja el, ha a nyelvétől, kultúrájától akarják megfosztani. Hozzátette: egy erős kormány a Kárpát-medencében élő magyarokat is meg tudja védeni, és a szomszédokkal is jobb viszonyt tud kialakítani. Az államtitkár szerint tíz év elteltével Magyarországnak ma már sokkal jobb a kapcsolata szomszédaival és ez annak is köszönhető, hogy a külhoni támogatások nemcsak az ott élő magyarokat gazdagítják, hanem rajtuk és befizetett adójukon keresztül, szakértelmük által a szomszéd államokat is. Soltész Miklós közölte: Gyergyószentmiklóson a város központi részén található Fogarasy Mihály Műszaki Líceumot is magyar állami támogatásból újítják fel. A magyar kormány korábban 80 millió forinttal segítette a tervek előkészítését és a legsürgősebb munkálatok elvégzését, a továbbiakban pedig több mint egymilliárd forintot fordít a térség szakoktatási központjának számító iskola épületegyüttesének felújítására.

-MTI-

Fotó: webradio.hu

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Az úgynevezett digitális világ előtt készült fényképeket gyűjti egy helyre, rendszerezi és teszi hozzáférhetővé a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum az általa létrehozott gyergyoidia.ro oldalon, amelynek tartalommal való feltöltéséhez keres önkénteseket.

Arra kérik a gyergyószékieket, hogy a dobozokban vagy fényképalbumokban őrzött családi képeket, vagy bármilyen más fényképet töltsenek fel a jelzett weboldalra, megadva hozzá a fotók „történetét”: kiket ábrázolt, mikor, milyen alkalommal és hol készült, és más olyan információkat is, amelyek érdekesek lehetnek. Egyedüli feltétel, hogy a kép Gyergyószékhez kötődjön, az itteni településeken készült kép legyen, vagy itteni embereket örökítsen meg.

Az intézmény mellett működő Pro Múzeum Alapítvány egy széles körű kezdeményezést indít el. Amellett, hogy mindenkinek megadják a lehetőséget saját képeik feltöltésére, önkénteseket keresnek, Gyergyószék településeiről, akik az ott található fotóanyagot összegyűjtik, digitalizálják és feltöltik. Az alapítvány a Bethlen Gábor Alaptól pályázati úton nyert összegből vásárolt minőségi szkennereket, amelyeket az önkénteseknek adnának használatba, ezzel segítve a fényképfeldolgozást. A fotófeltöltés nem bonyolultabb és nem vesz el több időt, mintha például a Facebookra posztolna ki valaki egy képet. Itt azonban szakszerűen kell kategorizálni, hogy később bármikor visszakereshető, és szakemberek által is hozzáférhető, használható legyen a képállomány.

A gyergyoidia.ro egyelőre még tesztüzemmódban van, pár száz kép került fel eddig rá, és technikai fejlesztések is szükségesek még a felületen, de jövőtől maximális, mindenki által hozzáférhető kapacitással indul el, hogy bárki hozzáadhassa a maga családi és egyéb fényképeit, illetve kereshesse, böngészhesse a remények szerint nagyobb léptékben bővülő tartalmat.

Miről szól a DIA?

A DIA (Digitális Interaktív Archívum) a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum által indított közösségi felület, egy interaktív fotóarchívum. Célunk a Gyergyói-medence képi örökségének megőrzése, közkinccsé tétele. A folyamatosan bővített archívum minden egyes fotóját igyekszünk a legpontosabban ellátni információkkal a készítés idejét, helyét, a kép témáját illetően. Éppen ezért azt reméljük a felhasználóktól, hogy hozzájárulnak ezen információk gazdagításához: ha bármi hasznosat tudnak egy-egy fotóval kapcsolatosan, kérjük, szóljanak hozzá!

A DIA bárki számára elérhető és használható. Tisztelettel kérünk mindenkit, aki olyan régi fotókat őriz, melyek a Gyergyói-medence településeihez bármilyen módon köthetők, hogy töltse fel az archívumba, építsük együtt azt a képet, melyet a DIA a térségünkről alkot. Egy-egy ismert épület fotója, egy utcakép vagy természeti érdekesség mellett ugyanúgy fontos lehet egy-egy családi fotó is, hiszen végső soron Gyergyó mi magunk vagyunk, a családjaink, felmenőink vagy éppen gyerekeink.

Gyergyószentmiklóson Csergő Tibor, az RMDSZ jelöltje nyerte meg a polgármester-választást, a tanácsosi listára leadott szavazatok többségét is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei szerezték meg. Első interjújában Csergő megköszönte a szavazók bizalmát, csapata munkáját és kijelentette, hogy szülővárosa, Gyergyószentmiklós minden polgárának vezetője kíván lenni, és mindent megtesz azért, hogy a várost visszatérítse a jó irányba.

Gyergyószentmiklóson a 17 tanácsosi helyből tízet szerzett meg a RMDSZ, öt jut az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ), egy-egy tanácsosa lesz a POL-nak és a PNL-nek.Csergő Tibor András kijelentette, örvend, hogy úriemberhez méltó hangnemben vitte végig minden jelölt a kampányt.

– Az RMDSZ most visszakapta a várost, nagy a felelősség, és lesz munka bőven. Annak ellenére, hogy sok volt a jelölt, mégis alacsony volt a választáson a részvétel. Ezen a passzivitáson változtatni kell, hiszek abban, hogy ennek a városnak vissza lehet adni az önbecsülését – mondta Csergő.

Gyergyószentmiklóson szombaton délben letették annak az ökölvívó központnak az alapkövét, amelyet a magyar állam támogatásával épít fel az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportegyesület. A központ a Magyar Ökölvívó Szövetség tulajdonába kerül.

A rendezvényen Bajkai István, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke is részt vett, és beszédet mondott. Az esemény végén a magyar közmédiának úgy nyilatkozott: az épület több lesz egy egyszerű sportközpontnál, közvetve az erdélyi magyarok szülőföldön való megmaradását is szolgálja.

Elmondta: céljának tekinti, hogy a magyar ökölvívó-bajnokságot kiterjesszék az egész Kárpát-medencére, és a nyílt bajnokságon az erdélyi fiatalok is jó eséllyel induljanak.

 \"A Magyar Ökölvívó Szövetség mindent megtesz azért, hogy itt, Erdélyben az ökölvívást magas szinten űzzék, és jó eredményeket érjenek el\" - jelentette ki.

Huszár Árpád, a Godako egyesület elnöke az MTI-nek nyilatkozva elégedettségének adott hangot, amiért a gyergyói gyermekeknek immár olyan körülményeket tudnak biztosítani a fejlődéshez, amilyeneket az eddigi eredményeikkel kiérdemeltek.

A rendezvényen Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke is megjelent. A szerzetes által kialakított árvaházláncból mintegy nyolcvan gyermek vesz részt az ökölvívóképzésben.

Amint a képzést szervező Erdélyi Godako Ökölvívó Sportegyesület által összeállított sajtóanyagból kiderül: a sportközpontnak nyolc hónap alatt kell felépülnie. Az 1601 négyzetméter alapterületű épület egyik része versenyek lebonyolítására lesz alkalmas, a ring körül 800 nézőt befogadó lelátó épül.

Az edzéseket kiszolgáló épületrészben egy 270 négyzetméteres edzőtermet alakítanak ki, ahol egyszerre 40 sportoló dolgozhat, egy másik, 140 négyzetméteres teremben a sportolók erőnlétét fejlesztik. Az épületben emellett öltözők, masszázsszoba, mosdók és orvosi szoba is helyet kap.

Az építkezésre 380 millió forintot szánnak, további 10 millió forintot pedig eszközvásárlásra, berendezésre fordítanak.

A Huszár Árpád által vezetett gyergyószentmiklósi Godako sportegyesület öt éve próbálja meghonosítani Erdélyben az ökölvívó akadémiai rendszert. A magyar kormány 2017 decemberében döntött arról, hogy 452 millió forinttal támogatja a gyergyószentmiklósi sportközpont felépítését. A következő évben a székelyföldi város észak-nyugati kijáratánál vásároltak telket a létesítménynek, melyen most kezdődhet el az építkezés.

-MTI-

Fotó: boxing.hu

A Ploiesti-i Táblabíróság csütörtökön kimondott jogerős ítéletében a moldvai felek javára döntött Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező (Bicaz Chei) határperében, amely voltaképpen a Békás-szoros hovatartozásáról szól.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság elfogadta Almásmező, valamint Neamt megye önkormányzata, prefektusa és kataszteri hivatala fellebbezését, ugyanakkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Hargita megye önkormányzata és prefektusa belépését a perbe, és megváltoztatta az egy évvel ezelőtt kimondott elsőfokú ítéletet, amely a székelyföldi feleknek kedvezett. A csütörtöki ítélet közel tíz évi pereskedést zár le.

A Hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros, és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozása azt követően vált kérdésessé, hogy 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban. 1998-ban a két megye kataszteri hivatala azt rögzítette egy jegyzőkönyvben, hogy a nagy turisztikai potenciállal rendelkező terület Almásmezőhöz tartozik, és ezt a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. Ennek a jegyzőkönyvnek a megsemmisítésére és a megyehatár kiigazítására irányultak az ezt követő székelyföldi kezdeményezések.

2012-ben megyeközi bizottság vizsgálta meg az ügyet, megállapítván, hogy a mind hargitai mind a neamti fél ragaszkodik az álláspontjához, és magának követeli a vitatott területet, így a bíróságon folytatódik az ügy.

A pert többszöri áthelyezés után 2013-tól a Prahova megyei törvényszék tárgyalta, mely tavaly júniusban mondta ki a Hargita megye számára kedvező ítéletet. Az első fokon eljáró bíróság Gyergyószentmiklós és Hargita megye számára kedvező módon jelölte ki a megyehatárt.

Ezt az ítéletet változtatta meg jogerős határozatában a Ploiesti-i Táblabíróság.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: rendkívüli jogorvoslatért fognak folyamodni, ha megkapják az ítélet megindokolt változatát. A tanácselnök sérelmezte, hogy a Hargita megyei önkormányzatot és Hargita megye prefektusát kizárták a perből. Hozzátette: a per során Gyergyószentmiklós kevésbé volt aktív, és az egész bizonyítási eljárást a Hargita Megyei Tanács jogászai végezték.

\"Azt gyanítom, hogy azért zárta ki a táblabíróság a Hargita megyei tanácsot, hogy a mi százszázalékos bizonyítékainkat ne kelljen az ítélet kihirdetésénél figyelembe venni. Ez annál is furcsább, mert a bíróság nem zárta ki Neamt megyét is a perből\" - nyilatkozta a politikus. Azt is hozzátette, hogy tudomása szerint egyik peres fél sem kérte a Hargita megyei önkormányzat kizárását.

Borboly Csaba hozzátette: a megyei tanács kizárása azért törvénytelen, mert több jogszabály is előírja, hogy a megyék határtelepüléseinek a határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni.