Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Kiállítás nyílt az elszakított területeken élő legjelentősebb magyar képzőművészek alkotásaiból Székesfehérváron, a tárlatot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg.

Az "Összetartozunk. A trianoni határokon túli magyar képzőművészet remekei a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből" című kiállítást a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a Szent István Király Múzeum hozta létre.

 A kiállítást megnyitó beszédében Gulyás Gergely kiemelte, hogy "a Trianon után elszakított területeken élő legjelentősebb képzőművészek vezetésével járható be a magyarság számára a 20. század által készített keresztút és ebben a kálváriában mutatják meg a sorsközösséget és az összetartozást".

Úgy vélte, az ő látószögük még akkor is más, hogyha ugyanaz: örök emberi, amely minden bizonnyal érvényes a Föld minden pontján, ezért segít egyszerre eltávolodni és egyszerre mindazt mélyebben megérteni, ami az elmúlt évszázadban a magyarsággal történt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Trianon talán legnagyobb csapása a szétszakított nemzetrészek "szétfejlődése" volt, más pályára került az élet határon innen és túl. Elkülönülő kulturális erőterek jöttek létre, amelyeket 1990-ig csak nagyon nagy erőfeszítések és sokszor óriási hősiesség árán sikerült összekapcsolni - fűzte hozzá.

Gulyás Gergely szerint "Trianon meghaladásának" két feltétele van: az egyik, hogy újra összekössék az elvágott szálakat magyarok és magyarok között. Úgy vélte, a 2010 óta eltelt bő évtized alatt nagy utat tettek meg a nemzet közjogi egyesítésétől kezdve a kulturális, gazdasági, egyházi, sport- és közösségi élet számtalan területén.

A miniszter a másik fontos feltételnek azt nevezte, hogy "minden itt élő nemzetközösség közös erőfeszítésével újra közös otthonunkká tegyük a Kárpát-medencét", amely a béke, stabilitás és gyarapodás szigete lehet. Közép-Európa és Magyarország annyira erős, annyira lehet szabad, annyira dönthet saját sorsáról, amennyire képes erejét összeadni - vélekedett.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta, hogy nagyon régóta készültek a kiállításra, de a járványhelyzet miatt nem tudták tavaly megnyitni. A helyszínről megjegyezte: Székesfehérvár mint ősi koronázó város a nemzeti összetartozás kiindulópontja, történelmében őrzi az ezeréves Magyarország történetét.

Rámutatott arra, hogy a trianoni tragédia a művészeti életet is szétszaggatta, de erős volt a "megmaradás parancsa", így tovább folyt a művészeti élet az elszakított országrészekben is. Ennek "gyűjtéstörténeti lenyomata" azonban rendkívül hiányos volt az ország legfontosabb közgyűjteményében, a Nemzeti Galériában is, szemben az anyaországi művészetekkel, ezért kormánytámogatásból tavaly lehetővé vált egy jelentős műtárgybeszerzés.

A főigazgató közölte, hogy valamennyi országrészből az elmúlt 100 év legjelentősebb alkotóitól kiemelkedő műveket szereztek be, s az anyag legjava ezen a kiállításon mutatkozik be a nagyközönségnek. Reményei szerint a Szűcs György kurátor által összeállított tárlat az egész Kárpát-medencét bejárja.

Cser-Palkovics András polgármester szimbolikusnak nevezte a kiállítást, mert a város kulturális életének újraindítása ezzel kezdődik.

A sajtóanyag szerint csaknem 70 határon túli magyar képzőművész több mint 80 alkotása látható a Csók István Képtárban.

A nemzeti összetartozás éve alkalmából rendezett kiállítás a különféle tematikus egységekkel, a hagyományos falu és a modern város életének felvillantásával, a tájfestészet alakulásával, az elvontabb, kortársi tendenciák érzékeltetésével, a festészet, a grafika és a szobrászat jellemző darabjainak felsorakoztatásával, az egymással kölcsönhatásba lépő művek segítségével a határokon átnyúló, összefüggő szellemi hálózat létezésére irányítja rá a figyelmet.

A Magyarországon is számon tartott művészek (Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő és Tibor, Nagy Imre, a nagybányaiak közül Mund Hugó, Nagy Oszkár, Jándi Dávid) mellett a trianoni határokon innen kevésbé ismert alkotók (például Erdélyi Béla, Szabó Gyula, Bartusz György, Király Ferenc) művei is láthatók a tárlaton, amely augusztus 29-ig látogatható.

Alapításának évfordulójához kapcsolódva, március 4-től a trianoni békével kapcsolatos gyűjteményt tett közzé az interneten a Néprajzi Múzeum. A Trianon tárgyi emlékei internetes adatbázis a nemzeti összetartozás évének kiemelt programjaként a muzeológia eszközeivel mutatja be a történeti eseményt és annak elhúzódó hatásait.

A https://trianon.neprajz.hu/ linken érhető el a trianoni tematikához kapcsolódó múzeumi anyagokat feltáró és közreadó internetes adatbázis, melynek segítségével a hivatalos emlékezés formái mellett immár a privát emlékezés tárgyai is megismerhetők.

A Trianon tárgyi emlékei elnevezésű online gyűjtemény a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet, illetve a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményi tudásbázisára építve vállalkozik a trianoni békediktátum tárgyi emlékezetének hiteles bemutatására.

Az adatbázis fókuszában nem az események kronológiája áll, hanem a történések, következmények, a trauma és az emlékezet múzeumokban fennmaradt, tárgyiasult lenyomata. Ennek egyaránt részét képezik a béketárgyalások, személyek relikviái és a hétköznapi élet használati tárgyai. A korszerű muzeológia a személyes történetek és tárgyak virtuális összegyűjtésével valamint értelmezésével és elemzésével hozzájárulhat a trianoni trauma új szempontokat alkalmazó feldolgozásához.

Az online felület helyet biztosít a tematikához kapcsolódó tanulmányok számára is: részét képezik azok a publikációk, amelyek értelmezik a bemutatott tárgyi dokumentum örökséget. Jelenleg 330 tárgy, dokumentum és fénykép található az online gyűjteményben, amely szabadon bővíthető és kiegészíthető.

A gyűjtemény egyik legfőbb előnye, hogy a látogatók különböző keresési feltételek szerint kutathatják. A felület struktúrája ráadásul nyitott, és készen áll az új partnerek fogadására, valamint további elemek későbbi integrálására.

"A trianoni békediktátum a magyar társadalmi átalakulás folyamatainak, történetének kiemelt jelentőségű eseménye, melynek hatása nyilvánvalóan befolyásolja napjaink viszonyait is. Meggyőződésem, hogy az adatbázist összefogással létrehozó múzeumok társadalmi szempontból értékes és fontos küldetést teljesítettek munkájukkal" - idézi a Néprajzi Múzeum közleménye Kemecsi Lajos főigazgatót.

A nemzeti összetartozás éve kapcsán a Néprajzi Múzeum a Trianon tárgyi emlékei online adatbázis közzétételén túl Örökségvédelmi mintaprojekt a székelyföldi múzeumokban címmel egy határokon és intézményeken átnyúló programot is kezdeményezett, amely a magyar nyelvterületen őrzött néprajzi gyűjtemények közös adatbázisa lehet. A projekt célja, hogy a résztvevő intézmények - a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum - rendelkezzenek korszerű, digitalizált állományokat is tartalmazó, publikálási lehetőséggel bíró nyilvántartással.

A Néprajzi Múzeum munkatársai ezekben az erdélyi múzeumokban személyesen vettek részt a digitalizálásban: mobil fotóstúdiót építettek a múzeum eszközeiből, és a gyakorlatban mutatták be és tanították meg a digitalizálási tevékenység lépéseit. A Néprajzi Múzeum felhőalapú és térítésmentes tárhelyszolgáltatást biztosít az együttműködésben résztvevő intézmények számára, így a már digitalizált örökségi elemeket szakszerű és egységes rendszerben lehet megőrizni - áll a közleményben.

Kép: a honlap címoldala

Magyar történelmi film készül Iványi Marcell rendezésében a Budapesti Operettszínház művészeinek közreműködésével; a forgatás várhatóan márciusban kezdődik és április elején fejeződik be.

A zenés film Dolhai Attila ötlete alapján és rendezésében, Cári Tibor zenéjével készült Szétszakítottak című musicalt dolgozza fel, amely hétköznapi emberek szemével mutatja be a trianoni békediktátum következményeit.

A film a Budapesten tanuló fiatal pozsonyi lány, Ibolya és a temesvári Bor család egyik fiúgyermekének, Miklósnak a kapcsolatát mutatja be. Az ő személyes sorsuk, a huszonévesek kapcsolata és szakítása mögött egész országrészek egymástól való búcsúja húzódik meg, amelyet a film kulisszaként használ, és a személyesség mögött folyamatosan nyilvánvalóvá tesz.

A hetvenpercesre tervezett tévéfilm forgatókönyve valós eseményeken alapul. Dér Zoltán (a filmben Bor Ernő) temesvári lakosként, magyar állampolgárként élte át és beszélte el visszaemlékezéseiben a világháború végét, a háborús vereséget és következményeit, ami kataklizmaként rázta meg nemcsak az országot, de az ő személyes életét is. A fiatalember átélte Magyarország széthullását, szülővárosa, Temesvár előbb szerb, majd román megszállását, végleges elcsatolását, családja menekültté és nincstelenné válását.

A történelmi filmben egyebek mellett Földes Tamás, Janza Kata, Bálint Ádám, Sándor Péter, Melis Gábor, Oszvald Marika, Gubik Petra és Mészáros Árpád Zsolt, valamint a 10 éves Németh Marcell lesz látható.

A film forgatása változatos helyszíneken zajlik majd. A legtöbb jelenet a film koprodukciós partnere, a MÁV jóvoltából a Magyar Vasúttörténeti Parkban forog, de az Óbudai Társaskörben és környékén, a Szent Péter és Pál templomban, valamint a Rákospalota-Újpest vasútállomáson és műteremben is vesznek fel jeleneteket.

Cári Tibor zeneszerző – a Ruben Brandt, a gyűjtő című film komponistája – kortalan zenét képzelt el a filmhez, amelynek dallamvilága merít a kamara- és szimfonikus zenéből, ugyanakkor a filmben szerepel 12 dal, amely a klasszikus musicalek irányába mutat. A Budapesti Operettszínház tavasszal bemutatott online darabjához új dalok és kísérőzenék is születtek. A zenés mű dalszövegeit Dolhai Attila jegyzi.

A filmről részletesebben ITT olvashatnak.

Fotó: http://www.operett.hu/

Száz esztendő nem idő, száz esztendő nagy idő. Egy több mint ezeréves nemzet életében, történelmi léptékkel, nem sok, de hazánk jelenkorát alapjaiban meghatározó távlat. A Hazajáró évadzáró centenáriumi adásában új országépítők üzenetét tolmácsolja, Felvidéktől Délvidékig, Őrvidéktől Erdélyig.

Éppen száz esztendeje történt meg az, aminek soha nem szabadott volna megtörténnie. Mindig is egy felfoghatatlan átmeneti vészkorszaknak véltük, egy történelmi műhibának, bűnnek, ami előbb vagy utóbb úgyis megjavul.

És ma is hiszünk benne, hogy egyszer helyre áll a rend, és lesznek nemzedékek, amik már csak, mint egy rossz álomra, egy gyászos epizódra fognak visszagondolni arra az időszakra, amikor határok választottak el magyart a magyartól. Magyar hegyek, magyar városok, magyar templomok, magyar várak, magyar emberek kerültek idegenbe.

Ám, ahogy a Hazajáró utazásai során megtapasztalhatta, egyetlen elszakított területről sem sikerült végleg kiradírozni a magyarságot.

Sőt, ha történelmi hazánkra tekintünk, 100 esztendő távlatából, még mindig a magyarság adja a Kárpát-medence népességének többségét.

Mert, ahogy Reményik Sándor is fogalmazott: „Országokat lehet szétdarabolni: Nem lehet legyilkolni lelkeket!”

2020-ban, Trianon 100. évfordulóján gyászoljuk tehát szétdarabolt országunkat, de a lelkek halhatatlanságából, a megmaradásából erőt merítünk és töretlen hitünkből magyar jövőt építünk.

A Hazajáró évadzáró centenáriumi adásában új országépítők üzenetét tolmácsolja, Felvidéktől Délvidékig, Őrvidéktől Erdélyig.

Vernes István (Csallóköz, Felvidék): Mint hívő ember hiszek abban, hogy amit Isten eggyé teremtett, az egybe tartozik. Persze aljas szándékkal, aljassággal szétbomlasztható, de nemes célért való küzdéssel és összetartozással újra egyesíthető.

Hrubík Béla (Palócföld, Felvidék): Trianon óta eltelt száz esztendő nem csak keserűséget hozott, de reményt és örömet is, hogy vagyunk, és még itt vagyunk a szülőföldön. Ne féljetek megvallani apáitok hitét, az édesanyák igazgyöngy szavait, és ne féljetek szeretni ezt a hazát. Mindhalálig!

Bíró András (Beregvidék, Kárpátalja): Kárpátalján elég kevesen maradtunk, 130 ezren talán ha vagyunk. A kárpátaljai magyar ember ragaszkodása a szülőföldjéhez mégis példás. Istenünkbe, hazánkba és családunkba vetett reménnyel és hittel kitartunk és erős része maradunk nemzetünknek. Száz év nem tört meg, a következő száz sem fog.

Varju Zoltán (Beregvidék, Kárpátalja): „Iustam causam Deus non derelinquet” azaz „Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten”. És valahogy tényleg így gondolom, hogy bár tényleg nagyon nehéz itt Kárpátalján megélni a mindennapokban, hiába nagyon sok fejfájás és nagyon sok gond nyomasztja a vállunkat. Nem azért maradunk itt, mert mi önkínzóak vagyunk, hanem azért, mert szeretjük a hazánkat.

Kinczel Ferenc (Bányavidék, Partium): Trianon ma is vérző seb, és senki nincs mellettünk, hogy gyógyítsa. Sok letagadja a magyarságát, ami bűn és majd számot kell adni érte. Magyarnak születtünk itt a bányavidékén, és száz év után szórványra zsugorodtunk. De most a legfontosabb azon munkálkodni, hogy erősödjön a nemzeti összetartozás.

Szentes Antal (Csíkszék, Erdély): Egy nemzethez tartozni büszkeség, ugyanakkor nagy felelőséggel is jár. A magyar nemzethez tartozni, székelyföldi magyarként, még nagyobb kihívással és feladattal jár. Mit jelent egy csíki székelynek a nemzeti összetartozás? Megtanítani gyermekeinket, unokáinkat. Ismerjék történelmünket, szeressék szülőföldjüket, hogy kérjék a csíksomlyói Szűzanyát, hogy óvja, védelmezze a magyar népet itt a Kárpát-medencében. Példát kell mutatnunk, hogy ne adjuk fel kultúránkat, hagyományainkat, anyanyelvünket.

Kincses Kálmán (Keresztúrszék, Erdély): Az igazság megcsúfolásának emléknapján, amelyről Erdély nagy püspöke azt mondta: „Népünket egy újabb ítélettel régi keresztre feszítették”, a székelyek imádságával szólunk: „Keresztviselő Krisztusom, tanítsad meg székely népedet, hogy nagy lélekkel hordozza keresztjét„. A kereszt azt is üzeni, hogy tartozunk. Fölfele az égi atyához, akitől erőt és áldást nyerünk. Lefele föld anyánkhoz, aki a szülőföldünk. Egyik szárával a múlthoz tartozunk, amelyben annyi áldozat született érettünk, a másik szárával pedig a jövendőhöz tartozunk, amelyért felelőséget vállalunk. A közép, a találkozás. Minden találkozásunk azt erősíti, hogy itt a világ aranyos szegletében, a Kárpát-hazában, mi összetartozunk!

Cseresznyés Emília (Erdővidék, Erdély): Trianont a magyar nemzet végítéletének szánták. Az elmúlt évszázad a legkülönfélébb megpróbáltatásokat hozta számunkra. Egy anya számára a legnagyobb fájdalom, ha elveszíti gyermekeit, de ha érett megerősödött felnőttként kapja vissza őket, hatványozottá válik az örömük, egymás életét gazdagítják.

Haszmann Pál (Háromszék, Erdély): Több, mint száz esztendeje elszakíttatva is az Anyaországtól, de itt vagyunk, megvagyunk. Vigyázzuk ősi szokásainkat, hagyományainkat, drága szép anyanyelvünket, ősi jogainkat, iratlant is és írott, ősi törvényeinket. Vigyázzuk szent helyeinket, épített örökségünket, mindazt, tehát mindazt, ami a mienkké.

Derzsi György (Sepsiszék, Erdély): Megvehetnek mindent. Megvehetik a házat, megvehetik a hegyeinket, megvehetik a telkeinket, de úgyis ezelőtt száz évvel itt az én nagyapámnak a lábnyoma van. Azt a lábnyomot, amit ő hagyott nekem, azt semmiféle pénzzel, a világ legdrágább kincseivel se tudja megvásárolni, és tetszik nem tetszik, ez a föld és ez székely föld, és székely marad.

Gudor Kund Botond (Erdélyi Hegyalja, Erdély): Erdély túlélése abban a képességében rejlik, hogy közössége nem atomizálódott, nem lehetett darabjaira bontani, beolvasztani azt, mert a hűség mindig újra forrasztotta a hivatali feladatként megjelölt társadalmi szétforgácsolást. A térdre kényszerítő fájdalmas emlékeinket magunkba hordozva,, a jövőt nézve felállunk és testvéreinkkel együtt tovább haladunk azon az úton, amelyen a történelem ura kísér bennünket.

Varga Csaba (Biharország, Partium): Száz évvel az után, hogy megpróbáltak eltüntetni, asszimilálni minket, még mindig itt vagyunk, még mindig magyarul beszélünk, és száz év múlva is magyarul fogunk beszélni, mert mi itt vagyunk, akik ezt tették velünk, még nem voltak itt, és itt leszünk, amikor ők már nem lesznek. Rajtunk múlik a jövőnk, amennyire lehet, szaporodjunk, gyarapodjunk és éljük be ezt a gyönyörű életteret.

Faragó Zoltán (Bácska, Délvidék): Trianon nem volt, nem lesz, hanem folyamatosan van, egész addig, amig nem történik meg az isteni igazságszolgáltatás. Ki kell tartani! Ki kell tartani mindnyájunknak, mint ahogy mi is kitartottunk itt Délvidéken. Minél nagyobb, ügyesebb családot kell létrehozni, be kell népesíteni a Kárpát-medencét, mert gyermekzsivaj nélkül elveszünk.

Andócsi János (Drávaszög, Délvidék): Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy drávaszögiek vagyunk, ahogy a szlavóniai magyarok is büszkék rá, hogy ők szlavóniai magyarok. Az évszázadok alatt sikerült itt fennmaradnunk, kicsi, csöppnyi magyarság vagyunk itt, de ami a legfontosabb, és ami jellemez bennünket, hogy élni, és megélni szeretnénk magyarságunkat és rajtunk múlik az, hogy milyen magyar jövő vár ránk itt a Drávaszögben.

Kovács Tibor (Göntérháza, Muravidék): Muravidék Szlovéniában van, Jugoszláviában volt, azelőtt Nagy-Magyarországhoz tartozott. Őseim ott születtek, én már Jugoszláviában, gyermekeim Szlovéniában. Több nyelven beszélnek, de az imát még magyarul mondják. A hit legyen erős, a remény nagy, a szeretet végtelen. Szeressétek egymást, és sokasodjatok, csak az Istent ki ne hagyjátok!

Stampfel Szilárd (Őrvidék): Ezek a falak itt voltak akkor is, amikor még Magyarországhoz tartozott ez a terület, és ezek a falak akkor is itt lesznek, amikor a történelem ki tudja mit fog hozni. Lehet, hogy a Jóisten segít és újra egy egységes kárpát-medencei birodalom lesz a Szentkorona fennhatósága alatt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem februárban indította el a trianoni békediktátum centenáriumi évfordulójára szervezett programfolyamot, amelyet némileg módosított és az online térbe terelt a tavasszal kialakult világjárvány, ám a világ magyarságához mégis sikerült eljutni. Az emlékév keretében esszé- és fotópályázat, kiállítás, számos tudományos rendezvény várta az érdeklődőket, az NKE célja az volt, hogy ne egy esemény köré szervezzék a programokat, hanem egy egész évre és 2021-re is átnyúlóan – mondta a zárókonferencián Kis Norbert fejlesztési rektorhelyettes, az emlékév főszervezője.

Akárcsak a többi történeti esemény, személy, úgy Trianon sem mutatható be az összefüggések széles vizsgálata nélkül – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a trianoni centenárium záró online konferenciáján.

Létezik magyar identitás, melyet érdemes továbbfejleszteni, őrizni, ápolni a világ számára. A magyar ünnepek – a nyugat-európai ünnepekkel ellentétben – keserédesek, hiszen szabadságharcaink sikerének csupán rövid ideig lehetett örülni – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora a Trianon centenáriumának évzáró konferenciáján. Koltay András úgy vélte: 1920 után száz évvel a békeszerződést nehéz közhelyek nélkül megközelíteni. Nem az a helyes kérdés, hogy ki, hanem hogy mi a magyar – emelte ki a rektor.

Szimbolikusnak tartotta, hogy Ferenc József portréja visszakerülhet a Ludovika Akadémia homlokzatára, a rektor szerint a magyar történelem szempontjából mindenképpen megosztó uralkodó képét az aradi vértanúk mellé kell helyezni, emlékeztetve arra az embereket, hogy a történelmi személyek, események megítélése nem fekete vagy fehér.

Arról is beszélt, hogy Trianon kapcsán azt érzékeljük: van valami lezáratlan benne, a szomorú esemény valami olyan hatást generál, ami a mai napig tart. – Nincs olyan fenyegetettség, amelytől közvetlen tartanunk kellene. Talán a döntéshozók sem gondolták volna, hogy 1920. június 20-a után a magyarság még mindig élni fog a mai napig – jelentette ki Koltay András.

Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint Trianont nemcsak egy kiragadott kontextusban érdemes vizsgálni, hanem a történelem összefüggésének egyik szerves részeként. Csikány Tamás ezredes ezután felsorolta az ősszel megtartott, az egyetem YouTube-csatornáján bárki számára elérhető és visszanézhető Ludovikai Szabadegyetem előadás-sorozatának témáit:

Hatos Pál: Európa a Nagy Háború előtt és után

1. Szabó János: Hogyan változtatták Mohácsot Trianon előképévé a magyar történeti tudatban?

Pálffy Géza: Hány „Trianon” volt történelmünkben? Trianon XVI–XVII. századi gyökerei

Hermann Róbert: Trianon 1848–’49-es előzményei

Pollmann Ferenc: Katonai út Trianonig

Kaiser Ferenc: A dicstelen vég, az osztrák–magyar haditengerészet hadihajóinak sorsa a Nagy Háborút követően

Balla Tibor: Trianon katonai következményei

Négyesi Lajos: A Ludovika Akadémia története Trianon után

Szabó Miklós: Trianon és a Magyar Királyi Honvéd Légierő

Horváth Csaba: A Magyar Királyi Honvédség az 1920–’30-as években

Horváth Attila: A trianoni békeszerződés hatása az emberi jogokra

Ujházi Lóránd: Kánonjogi szempontok a Trianon utáni egyházi igazgatási rendszer értékeléséhez

Pál Gábor egyetemi docens arról beszélt, hogy meghirdettek egy fotó-, illetve esszépályázatot is a családtörténetek témakörében a hallgatóknak, hogy minél szélesebb korosztályt elérjenek. – Ezzel a trianoni békediktátum alulnézetről való megtekintésére buzdítottuk a résztvevőket, hiszen a gazdasági, demográfiai és katonai szemszögét már ismerjük – fejtette ki, majd ismertette: közel hatvan esszébeadvány érkezett, amelyek nagy része naplótöredék, levél vagy szövegrészlet. – Három nagy elbeszélésmóddal találkozhatunk: egyrészt arra keresik a választ, hogy Trianon elkerülhető volt-e, változott-e a magyarság identitása és felfogása a békeszerződés aláírását követően, és hogy hol van a helye Trianonnak a magyar történelemben. Hangsúlyozta: ezek nem fiktív prózaírások, hanem megtörtént események dokumentumirodalmi alkotásai. A fényképek esetében három kategóriában hirdettek győztest:

Határ, szétszakadás, összetartozás

Trianoni emlékhelyek, határon túli magyar építészeti értékek, szobrok, híres személyek sírjainak képei

Határok és határátkelőhelyek képekben

Pál Gábor úgy fogalmazott: a hagyományőrzés megmaradását is megörökítik azok a fotók, amelyek a Trianon okozta traumát érzékeltetik.

A egyes kategóriákban helyezést elérő fotók ITT érhetők el.

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója arról a dilemmáról értekezett ünnepi tudományos előadásában, hogy a trianoni béke alapdokumentuma diktátum, vagy inkább szerződés-e?

A Trianon Emlékév NKE-s vonatkozásairól bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.

Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Magyar Nemzet

Fotó: Az első kategória győztese: Emberi sorsok Fotó: NKE/Termeczky Kata

A fogadjszivedbe.chartaxxi.eu honlapon indult kezdeményezésről tartott online sajtótájékoztatón elhangzott: az akció célja a térség értékeinek mélyebb megismerése és személyes, részben érzelmi kapcsolatok építése révén közelebb hozni egymáshoz - azaz határmódosítás nélkül újra egyesíteni - a régió lakóit.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a kezdeményezés védnöke az eseményen az akció ötletgazdájának és megvalósítóinak is köszönetet mondva méltatta az elmúlt tíz év nemzetpolitikai eredményeit, köztük a határon túli magyarság iránt érzett felelősség alaptörvényben való rögzítését, illetve a szülőföldön való boldogulás támogatását.

 Hozzátette: a nemzeti összetartozás évében a Charta XXI. Egyesület kezdeményezése új lendületet adhat annak a hálózatosodásnak, "amiben a szívünk van benne". Szili Katalin azt reméli, hogy a kezdeményezés a nemzeti együttműködés és az egymásért érzett felelősségvállalás olyan mozgalmává válik, amit senki nem tud a jövőben "szétrombolni".

Surján László, az egyesület elnöke arról beszélt, hogy az akció célja a Kárpát-medencében élők egymástól való - száz éve tartó - távolodásának megállítása.

"Nem visszafelé akarjuk a történelem kerekét forgatni, (...) előrefelé kell menni, (...) és helyre kell állítani a magyar nemzet egységét, ami nemcsak kormányzati feladat" - hangoztatta a volt kereszténydemokrata parlamenti képviselő.

A szervezet a kezdeményezés kapcsán korábban azt is közölte: "a nemzetegyesítés ugyan értelemszerűen csak a magyarokra vonatkozik, de tudjuk, hogy az itt élő összes ember valamiképp egymáshoz tartozik és egymásra is szorul".

A sajtótájékoztatón elhangzott: a fogadjszivedbe.chartaxxi.eu honlapon az érdeklődők nevük, e-mail címük megadásával "fogadhatnak szívükbe" egy Kárpát-medencei települést. Azok között országokra, régiókra és megyékre lebontva lehet böngészni, illetve a konkrét településre is lehet keresni.

Az akció védnöke Szili Katalin mellett Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai gyermekotthon alapítója, Grezsa István miniszteri biztos, Herczku Ágnes népdalénekes és Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművész.

Az első díjátadón az államtitkár elmondta: amikor az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évévé nyilvánított 2020-at, arra készültek, hogy méltó módon megemlékeznek Magyarország száz évvel ezelőtti feldarabolásáról, és arról, hogy a szülők, nagyszülők, dédszülők generációinak köszönhetjük, hogy a tragédiák ellenére a nemzet tovább élt, és ma is sikeres. A járványhelyzet viszont úgy hozta, hogy a tervezett programok nagy részét az online térbe kellett áttenni. Mint megjegyezte: minden rosszban van valami jó is, mert így olyanok is bekapcsolódhattak a programokba, akiknek az online tér teremtette meg a részvétel lehetőségét.

Az államtitkár egyben gratulált az erdélyi magyarságnak a szeptemberi önkormányzati és a decemberi parlamenti választásokon elért sikerekért. Kifejezte kívánságát, hogy az RMDSZ olyan kormánypozícióba kerüljön, amely által kézzel fogható segítséget nyújthat az erdélyi magyarságnak. "Továbbra is úgy fogunk dolgozni, hogy ne csak a magyaroknak, hanem mindenkinek jó legyen" - jelentette ki az államtitkár.

A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat a kitüntetettek közül csak Balázs Lajos vette át személyesen. Csíki András nevében Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, Dávid Gyula nevében dédunokája mondott köszönetet.

Elkészült, a Nem, Nem, Soha I-IV. ("Az Isten az igaz ügyet nem hagyja el") című négyrészes dokumentumfilm Trianon tragédiájáról. A négyrészes, összesen 6 óta 10 perces alkotást az Uránia Nemzeti Filmszínház online tűzte műsorára december 19-én és 20-án.

A trianoni békediktátum századik évfordulójára készült film a történelmi Magyarországot felosztó döntés előzményeiről és következményeiről, valamint a nemzeti trauma feldolgozásának lehetséges módjáról szól - írják.

A több éves munkával elkészült filmalkotásban többek közt megszólal Raffay Ernő történész, Bagdy Emőke pszichológus, Babucs Zoltán hadtörténész, Csere Péter jogász, Domonkos László író, újságíró, Popély Gyula felvidéki magyar történész, akadémikus, Szidiropulosz Archimédesz történész, szociológus, Vincze Gábor történész, Bogár László közgazdász, Kahler Frigyes jogász, jogtörténész, Tóth Zoltán József alkotmányjogász, jogtörténész és Zinner Tibor jogtörténész.

Jelenczki István Szkíta Aranyszarvas-díjas filmrendező így vall filmjéről:

Száz éve minden magyar lelkében ott van a be nem gyógyított seb, az Egység elvesztése. Nem lett feltárva, nem lett kibeszélve, nem lett gyógyítva Trianon gyalázata. 

Nem történt meg az igazságtétel és a jóvátétel, amit joggal vár 100 éve minden magyar, mert azóta, minden generáció el- és megszenvedte a Nemzetgyilkossági kísérletet és gyakorlatot, attól függetlenül, hogy az tudatosult benne, vagy sem. 

A trauma – a történelmi Magyarország tudatos szétdarabolása – eddig a hazugságokon alapuló érvrendszerének cáfolata, a tényleges történelmi összefüggések megjelenítése hozzájárulhatna ahhoz a folyamathoz, amelyben a Nemzet visszatalál Önazonosságához.

A Nemzetlélek gyógyításához a tényszerű feltáró és szembenéző folyamatokon keresztül vezet az út. Ezt a célt szolgálja a négyrészes filmem, ami közel ötévi munkám eredménye.

A négy részesre alkotott dokumentumfilmem ennek a történelmi folyamatnak az ok-okozati összefüggéseire keresi és adja meg a választ. Neves történészek, szakértők, gazdag dokumentum és képi anyag tárja fel a történteket. A film mindenkit szembesít a jelenleg is folytatólagosan fenntartott, TRIANONI, a Magyar Nemzet elleni gyilkossági gyakorlattal.

TRIANONT ELŐSZÖR MINDENKINEK SAJÁT MAGÁBAN KELL LEDÖNTENIE!

Tőlem nem vették el az elcsatolt területeket, mert nincs olyan égi és földi hatalom, ami elvehetné tőlem azt, ami az enyém! Ez ad, adhat esélyt a mindenkori magyar kormánynak és a nagyhatalmaknak, hogy azt a bűnt, amit elkövettek ellenünk, azt jóvá tegyék. Történelmi időben csak így vehetjük vissza azt, ami öröktől fogva a miénk volt, és az lesz!

A SZENT KORONA, BOLDOGASSZONY, SZŰZ MÁRIA ORSZÁGÁBAN.

Jelenczki István 2020. június 4.

A filmet legközelebb január 16-17-én lehet újra megtekinteni az Uránia Filmszínház online felületén.

Az online kiállítás öt részből áll. Az elsőben az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és Horthy Miklós kormányzóvá választása a téma; a második rész külön foglalkozik a román megszállás időszakával, amely Békéscsaba életében igen meghatározó volt.

Ezután a magyar békedelegáció és a békeszerződés aláírásának körülményeit mutatják be. A legnagyobb hangsúlyt a negyedik fejezet kapja, itt plakátok segítségével ismertetik, mekkora veszteség érte az országot a trianoni békeszerződés aláírása után. A múzeumban őrzött, a történelmi Magyarországról származó képeslapokkal illusztrálják, hogy milyen településeket csatoltak el 1920-ban.

Az utolsó rész Trianon hatásával foglalkozik, hiszen a menekültek megjelenése mellett erre az időszakra tehető a revizionizmus kialakulása, vagyis a békeszerződés felülvizsgálatáért küzdők mozgalma. A Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményében számos olyan plakátot őriz, amelyek segítségével próbálták egykor felhívni a figyelmet arra, hogy milyen igazságtalanság érte az országot.

A múzeum - a járványhelyzet miatt - egy szabadtéri tárlattal már megemlékezett az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződésről, a virtuális tárlaton olyan gyűjteményi darabokat is bemutatnak, amelyekre a szabadtéri kiállításon nem volt lehetőség. A múzeum nem titkolt célja, hogy a tárlat az iskolai tanítás kiegészítő eleme legyen - írják a közleményben.

Az online kiállítás a https://virtualis.munkacsy.hu/trianon-100/ oldalon tekinthető meg.

A konferencia elején Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd emlékeztetett: román–magyar konferenciákat 2013 óta szerveznek, céljuk pedig a két nemzet közötti, a kölcsönös tisztelet és bizalom jegyében létrejövő párbeszéd megteremtése közéleti és történelmi szempontból akár érzékeny témák kapcsán is.

Az esemény első felében Hunyadi Attila Gábor történész, egyetemi adjunktus moderálásával Vasile Popovici volt nagykövet, egyetemi tanár és Kovács Lehel István egyetemi adjunktus tartott rövid előadást. Bazil Popovici felszólalásának elején felidézte az 1989-es temesvári eseményeket, hangsúlyozva, hogy nemcsak részt vett a Tőkés László melletti szolidaritási tüntetésen, de a forradalmat követően – többedmagával – részletesen dokumentálta is az eseményeket. A volt nagykövet hozzátette: benne is komoly nyomokat hagytak az 1990-es – marosvásárhelyi – fekete március történései, a trianoni emlékév kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy meglepődve szemléli, a magyarországi és a határon túli magyar értelmiség számára milyen fontos a június 4-i időpont, miközben a román értelmiség bár fontos történelmi eseményként emlékezik rá, de annál sokkal lényegesebbnek tartják a gyulafehérvári nagygyűlés december 1-jei időpontját. A porfesszor úgy véli, a Ceaușescu-rezsim asszimilációs politikája már nem fedezhető fel Romániában, s erre példa, hogy Marosvásárhelyen és Temesváron is nem román polgármesterjelöltre szavaztak a román nemzetiségű választópolgárok, ugyanakkor a magyarországi nacionalizmust és populizmust is okolja a román–magyar kapcsolatok fejletlenségében. Felszólalásában a volt nagykövet hitet tett a bánsági multikulturalizmus mellett, s jelezte, bármikor kész lenne utcára vonulni egy magyar intézmény – így például a temesvári magyar színház – megszüntetése ellen.

Kovács Lehel István felszólalásában rámutatott: a román–magyar párbeszéd alapja a kölcsönös tisztelet és egymás megbecsülése kellene legyen, s a trianoni békediktátum helyett sokkal célravezetőbb lenne az azt eredményező mentalitás vizsgálata, mely „azóta is a nyakunkon ül”. Az egyetemi adjunktus szerint mivel a franciák és a németek is meg tudtak békélni egymással, ezért nagy esélye van a román–magyar megbékélésnek is, noha egyelőre nehéz ezt elképzelni olyan körülmények között, amikor az egyik fél sértegeti a másikat, míg amaz folyamatosan fölényeskedik. „Amíg az Úz völgyében temetőt foglalnak el, amíg Románia államelnöke magyarellenes kijelentéseket tesz, és amíg a június 4-ét ünnepnappá nyilvánítják, addig muszáj beszélnünk arról a mentalitásról, mely gátat szab a megbékélésnek” – hangsúlyozta Kovács. Az előadó – utalva a december elsejei ünnepségekre – rámutatott: az ünneplők olyan szobrokat koszorúznak meg, melyek feliratai egy téves mítoszra épülnek, hiszen bár ezeken az áll, hogy december 1. a román nemzet újraegyesítésének ünnepe – visszautalva ezzel Mihály vajda „országegyesítésére” –, noha az 1500-as években a nemzet fogalma még ki sem alakult. Az egyetemi oktató hangsúlyozta: románok és magyarok jelene is az európai integrációról szól, s vállalható cél lehet, hogy nemzeteink jól érezzék magukat Európában és abban az országban, ahol élnek, ehhez pedig elengedhetetlen lenne, hogy a különböző erődemonstrációknak és sértegetéseknek gátat szabjunk.

A konferencia második felében – Csinta Samu újságíró moderálásával – Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Sabin Gherman újságíró osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel. „Egy évvel ezelőtt Temesváron a román–magyar szolidaritás jegyében szerveztük meg konferenciánkat, két évvel ezelőtt, a gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumán közös nyilatkozatot fogadtunk el román barátainkkal az együttműködés és megbékélés tárgyában, beleértve az autonómia ügyét is, melyre igényt tart a romániai magyarság” – kezdte felszólalását Tőkés László. Az EMNT elnöke – reagálva Bazil Popovici felszólalására – rámutatott: Magyarországon nem „dúl a nacionalizmus”, vagy ha igen, akkor Romániában tízszer akkora méreteket ölt a magyarellenességgel karöltve. „Kinek jó június 4-e ünnepnappá nyilvánítása Romániában, mely a magyarok feletti győzelemről, Magyarország tragédiájáról szól? Célszerűbb lenne inkább a temesvári forradalom évfordulóját nemzeti ünneppé nyilvánítani. Jól látszik, hogy a vitatott történelmi kérdések velünk élnek és közénk állnak. A politikában tovább él Trianon és Gyulafehérvár, s amíg politikai téren nem tudunk megoldást találni vitatott kérdéseinkre, addig a napi politikát terhelni fogja a történelem” – hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: de facto ma sem létezik romániai kisebbségvédelmi törvény, melynek súlyos következményei vannak a romániai magyarságra nézve. „Azok, akik 1920-ban a magyarságtól területeket vettek el, adjanak helyettük jogokat. Területekért cserébe autonómiát kérünk, melyet az európaiság szellemében követelhet az erdélyi magyarság” – jelentette ki az EMNT elnöke. A püspök rámutatott: cél kellene legyen a román és magyar történelem közös ismerete, a történelmi hibák beismerése, valamint a megbékélés útján való elindulás, mindezeket azonban szinte teljesen lehetetlenné teszi az a hivatalos politika, mely még mindig azzal riogatja a románságot, hogy bizonyos érdekcsoportok „el akarják adni Erdélyt Orbán Viktornak”.

„Az 1923-as román királyi alkotmány egységes nemzetállamot követelményez, és figyelmen kívül hagyja mindazokat, akik nem román etnikumúak. Ez a román nemzetstratégia célprogramja: homogén nemzetállammá tenni Romániát, s ennek következményeivel találkozhatunk napjainkban is” – jelentette ki Tőkés László. Felszólalása végén az EMNT elnöke hangsúlyozta: Erdélynek igenis komoly transzilván hagyományai vannak, s ez valódi jövőképet képes előrevetíteni, ám ehhez szakítani kell az államnacionalista politikával, mely I. C. Brătianuval kezdődött, és – változó intenzitással – Klaus Iohannisig tart.

Sabin Gherman kijelentette: könnyű úgy (románként) többségben élni, hogy közben széles körben elterjedt és elfogadott annak mítosza, hogy Románia mindent megtesz a területén élő kisebbségek védelme érdekében. „Ha azonban elmegyünk a magyarországi Gyulára vagy Méhkerékre, s ott meglátjuk a szabadon lobogó román nemzeti zászlót, vagy találkozunk a román nyelvű feliratokkal a közintézményeken, ez a téves mítosz gyorsan átértékelődhet” – mondta az újságíró, aki rámutatott: Romániában nincs hagyománya az interetnikus párbeszédnek, a június 4-ét ünnepnappá nyilvánító törvényt pedig ízléstelennek nevezte. Sabin Gherman úgy vélte, a Duna-deltát és Székelyföldet is sajátos státusú régióvá kellene nyilvánítani, ahogyan azt Dél-Tirollal tette Olaszország, s szükségét látja egy erdélyi román–magyar–német vegyespárt megalakításának, mely a kultúrák egyenlőségén alapulna, s amely hiányában a politikusok megosztó szándékai érvényesülhetnek.

A konferencia teljes videóanyaga IDE kattintva visszanézhető: https://www.facebook.com/watch/live/?v=388353505840055&ref=watch_permalink

A Magyar Állandó Értekezlet száz évvel a trianoni békediktátum után, a nemzeti összetartozás évében, 2020. november 26-i, XIX. ülésén a következő zárónyilatkozatot fogadja el:

Nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely mögöttünk, magyarok mögött áll. Bebizonyítottuk, hogy összenő, ami összetartozik: a magyar nemzet a szétszakítottság és a huszadik század minden megpróbáltatása ellenére megmaradt és cselekvőn őrzi összetartozásba vetett hitét. A külhoni magyarok közjogilag is újra a magyar nemzet részévé váltak. A választójog megadásával a magyarság közösen dönt a nemzet sorsát érintő legfontosabb kérdésekben.

A Magyar Állandó Értekezlet által 2011-ben rögzített közös célkitűzéseket az elmúlt tíz esztendőben együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársainkkal közösen valósítjuk meg. A magyar közösségek számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását szem előtt tartva az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban, a sportban és a médiában újjáépítettük a Kárpát-medencét. A nemzetpolitikai programok és támogatások, a külhoni magyarság számára megnyitott lehetőségek révén a nemzet határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos.

Magyarország minden magyar közös hazája, ugyanakkor mindent megtesz a magyarság szülőföldön maradásáért és boldogulásáért, természeti kincseinek megőrzéséért. Minden magyar gyermek újabb őrhely, közös felelősségünk, hogy a családok biztonságban nevelhessék a jövő magyar nemzedékét. A külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. A következő legfontosabb megmérettetés a december 6-i romániai parlamenti választás.

A határon túli magyarságnak mindemellett joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettársuk támogatására. Aktívan kiállunk az őshonos európai kisebbségek, közöttük a magyarság nyelvi és kulturális egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett. Magyarnak lenni a Kárpát-medencében hátrány helyett újra előny, a magyar név megint méltóvá vált régi nagy híréhez. Arra buzdítunk minden magyart a Kárpát-medencében, hogy magyar nemzetiségét és magyar anyanyelvét a jövőre több országban is esedékes népszámlálás során bátran és büszkén vallja meg.

Az idei esztendőben megjelenő világjárványban megtapasztalhattunk, hogy a nemzet tagjainak egymás iránt viselt felelőssége megrendíthetetlen. A Trianon utáni száz év magány korszaka véget ért. A magyarság számára vesztes huszadik század után, a huszonegyedik században a közép-európai népekkel való együttműködés útján, egy önbecsülését visszanyert, keresztény-nemzeti értékeit tisztelő és megőrző nemzet tagjaiként úgy határozunk, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz.

Nemzeti összetartozás címmel forgattak filmet az idei ARTSTART4U Mesterkurzuson, amelyet Molnár Levente egyesületei – az Művészeti Alap Értetek és a Class Értékeink Egyesület – ötödik alkalommal rendeztek meg Székelyföldön, a Vámszer Géza Művészeti Népiskolával közösen.

A Bethlen Gábor Alapból megvalósult film a szintén évek óta hagyományos Hazulról Hazaiaknak koncert online változata, amely idén a járványügyi intézkedések miatt nem tudott megvalósulni. A Nemzeti összetartozás koncertfilm közreműködői azok a fiatalok, akik a felvételeket megelőzően 10 napon át vettek részt a mesterkurzus óráin.

A program sokszínű, nagy magyar zeneszerzőink, így Bartók, Kodály és Liszt alkotásai, valamint a komolyzene számos kiemelkedő alakjának művei is felcsendülnek, zongorán, fuvolán, hegedűn és természetesen dalok, operaáriák is megtalálhatók az „online hangverseny” műsorában.

Összesen 934 budapesti utca és tér került fel arra az interaktív térképre, amelyen a trianoni békediktátum által elcsatolt települések, erődítmények, történeti-néprajzi tájak, népcsoportok után elnevezett közterületeket gyűjtötték össze - közölte a Budapest Főváros Levéltára (BFL) október 16-án, hétfőn.

A levéltár és az Átló csapata által készített weboldalon olyan fővárosi utcákat és tereket gyűjtöttek össze, amelyek névadóját 1920-ban csatolták el, vagy az összeomló Osztrák-Magyar Monarchia nagyságára (Mosztár utca, Lemberg utca), a dicső múltra (a középkori végvárak nevét őrző Galambóc és Szabács utca), esetleg az első világháborúra (Doberdó út) utalnak - írják a közleményben.

A trianoni utcanevek kiosztásának két nagyobb hulláma volt. Az első az 1920-as években indult, és az 1930-as években csúcsosodott ki. A másik hullám a rendszerváltás után volt jellemző. A húszas években tömegesen neveztek el utcákat, tereket Budapesten a határon kívül maradt magyar településekről. Nem egy ilyen utcabokor jött létre Zugló akkoriban kiépülő negyedeiben, és ekkor tűnt fel számos trianoni helység Újbuda új területein. Később, a harmincas években az akkori városhatár mentén fekvő területeken alakult több "Trianon-utcanévbokor" is, például a mai 18. kerületi Ganztelepen-Szemeretelepen, a mai 20. kerületi Gubacsipusztán és Csepelen.

A közlemény szerint még a Rákosi-korszak legsötétebb éveiből is van példa határon túli utcanévadásra, mint ahogy a Kádár-korban is számos közterület kapott ilyen nevet. Érdekesség, hogy a Belváros és a Várnegyed szinte teljesen kimaradt az ilyen típusú névadásokból.

Az adatvizualizacio.bparchiv.hu/hatarontuli internetes címen egy interaktív térkép segítségével különböző szempontok szerint tekinthetők át a trianoni békediktátumra utaló közterületek. Az oldal okostelefonokra és táblagépekre fejlesztett változatban is elérhető - olvasható a levéltár közleményében.

Péntek Orsolya nyerte el a 2020-as Litera-díjat A földnek nincs szíve című novellájával; a megosztott második helyen Józsa Márta végzett Balt Orient, illetve Láng Orsolya Láthatatlan infarktusok című írásával.

A Litera-díjat a Litera irodalmi portál 2006-ban alapította. Azóta minden évben egy tematikus meghívásos pályázat keretében zsűri dönt arról, ki kapja az elismerést - idézték fel az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben a szervezők.

Mint emlékeztettek, 2020-ban a Litera Privát Trianon programja részeként indult Trianoni nősorsok sorozatban szerzőiktől (Bencsik Orsolya, Durica Katarina, Iancu Laura, Józsa Márta, Láng Orsolya, Péntek Orsolya, Radics Viktória, Szabó T. Anna és Szőcs Petra) nők és asszonyok Trianonnal kapcsolatos történeteit, Trianon utáni sorsát feldolgozó, női szemszögből megírt novellákat kértek.

Ezek lehettek saját, családi történetek, de szólhattak mások, illetve képzelt személyek életéről is. Olyan hiteles történeteket vártak, amelyekből kiderül, mit jelentett, mit jelent Trianon egy nő - asszony, lány, anya, nagymama - számára, és milyen hatással van ez az utódok életére.

A művekről négyfős zsűri döntött, melynek tagjai Menyhért Anna zsűrielnök mellett Ablonczy Balázs, Bonivárt Ágnes és Jánossy Lajos voltak.

A nyertes írásokat ITT olvashatják.

A Trianoni békediktátum 100. évfordulójának egész évet felölelő programsorozatához kapcsolódóan mutatta be a Magyar Nemzeti Bank a "Trianon 100 – Tízszer tíz év számokban – Az elmúlt 100 év gazdaságtörténete" c. kötetét. Az új típusú koronavírus miatt meghozott óvintézkedésekkel összefüggésben az esemény online közvetítés formájában került megrendezésre, amit a jegybank Youtube-csatornáján követhettek az érdeklődők.

A Virág Barnabás alelnök által vezetett szerzőgárda alapos, tanulságos kötete valódi kulcs Magyarország Trianon utáni működésének megértéséhez, hiszen a kiadvány célja, hogy egy rövid gazdaságtörténeti utazáson keresztül bemutassa a magyar gazdaság elmúlt 100 évének sorsfordító pillanatait. Világunk a járvány és a 21. századot meghatározó új megatrendek következtében jelentősen átalakul. A múltbeli tapasztalatok ismerete, kiegészülve korunk innovációival, a legnehezebb pillanatokban is használható iránytűt jelentenek, amit helyesen alkalmazva akár viszontagságos időkben is folytathatjuk gazdasági felzárkózásunkat, melyre még nem volt példa gazdaságtörténetünkben.

A kötet a hivatkozásokra kattintva elérhető digitális formában magyarul, illetve angolul is.

Az online könyvbemutató pedig ide kattintva tekinthető meg.

Egy akadémiai hagyományokat követő komoly kutatóintézet szakmai igényességét kívánja ötvözni egy történelmi think tank gyakorlatias tevékenységével az újonnan létrehozott Rubicon Intézet, amely munkáját a Rubicon folyóirattal kialakított stratégiai szövetségre alapozva, s annak több, mint harmincéves hagyományaira építve kezdi meg. Az intézet elsődleges célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban.

Az intézetet Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója, a Mandiner lapigazgatója alapította. Az Intézet főigazgatója Hahner Péter történész, a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense, volt tanszékvezető, több sikerkönyv szerzője lesz, a munka stratégiai irányításában pedig társelnökeként Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat főszerkesztője vállal vezető szerepet. Mint azt Szalai Zoltán elmondta, az intézet hangsúlyozottan nem az akadémia feladatait kívánja átvenni, és nem is a történetkutató központok számát akarja gyarapítani, hanem sajátos küldetést vállal fel: feltárni és bemutatni jelen társadalmunk számára, hogy mi az, ami jól működött a múltban és min kell javítani az elmúlt két évszázad történelmi tanulságai alapján. Munkásságával az intézmény hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a következő évszázad magyarsága sikeresebben tudja életét, társadalmát és történelmét alakítani. Az Intézet példaképének tekinti Magyarország talán legjobb ismeretterjesztő folyóiratát, a Rubicont, és ennek szellemiségét kívánja képviselni az új intézetben is.

Az intézet munkatársai közt ott található Sokcsevits Dénes, a délszláv történelem kutatóinak hazai doyenje, aki az MTA Történettudományi Intézetéből igazolt át, és Szarka László történész, egyetemi tanár, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának volt dékánja. A fiatalabb nemzedéket képviseli Gali Máté, a Veritas Intézet volt munkatársa, Tarján Tamás, a Pázmány tanára, és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa.

Forrás: Mandiner

A Nemzeti összetartozás jegyében meghirdetett melegkonyhai szakácsverseny célja volt, hogy kiváló szakácsok prezentálásában olyan új magyar ételek születhessenek, melyben a vidék és a hazai termelés is visszaköszön. Emellett a magyarság ilyen fajta gyakorlatias összekapcsolásával, az identitás megőrzése és a hagyományaink átmentése is a szervezők céljai között szerepelt.

A szervező Egyesület a verseny során kötelezően használandó három alapanyag megkötésével is a magyar tricolor-ra utalt, ugyanis: a piros színt a piros paprika (friss, vagy fűszerpaprika is elfogadott volt), a fehér színt a Naszálytej Zrt. Fittej félzsíros túró, a zöld színt pedig bármilyen zöld színű zöldség (zöldborsó, kelbimbó stb.), vagy fűszernövény jelképezte, melyeket az étel elkészítése során a versenyzőknek kötelezően használni kellett.

A verseny Fővédnökei voltak: Dr. Semjén Zsolt, Miniszterelnök-helyettes, Dr. Nagy István, Agrárminiszter, Dr. Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese, Horváth Vilmos, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Turizmusért felelős alelnöke.

A verseny kétfordulós volt. Az első fordulóban a receptúrák pontossága, a nevezett ételek kiértékelése, a nevezés kidolgozásának gondossága került értékelésre. Míg a második fordulóba jutott 12 csapat pedig október 10-én élőmunkás szakácsverseny keretében mérte össze tudását.

A díjkiosztón Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, hogy személyével támogat minden ilyen rendezvényt, mely az egyetemleges magyar nemzetről szól. Ugyanis nem sak a nyelvünk, a zenénk, a táncunk köt össze minket, hanem az ízeink és a konyhánk is. Így ez a rendezvény a magyar identitás erőfeszítése, amit a jelenlétével kívánt erősíteni.Eredmények:

A harmadik alkalommal meghirdetett Magyarország étele élőmunkás melegkonyhai szakácsverseny eredményei a következők lettek:

1. helyezett

Ortó Gyula és Dobos Tibor

Somogy-ország ízei nevű ételükkel

2. helyezett

Simon András és Fodor Szabolcs

Örök kötelék nevű ételükkel

3. helyezett

Paskó Csaba és Bódity Krisztián (Kelebia, Délvidék)

Szabadkai bújtatott halpaprikás nevű ételükkel

A legszebb tálalás különdíját:

Mária Valéria híd barátai csapata (Felvidék), Bottyán Silvia és Ferner Valentina kapta.

Az Oldalas magazin különdíját:

SzéKölyök csapata (Erdély), Bándi Domokos és Dénes András kapta.

Opóczki István különdíját:

Kristály kanál csapata (Szürte, Kárpátalja), Pásztornyicki László és Mondok Bernadett kapta.

A 2020-AS TÁNYÉR A HUNGÁRIA

A versenyzők pedig a „Magyarország étele 2020” szakácsverseny hivatalos 32 cm-es tányérjára, az egyedi logóval ellátott „Hungária” névre hallgató termékre tálaltak, melynek témája a „Nemzeti összetartozás” jegyében készült. A tányér az Alföld Porcelán Edénygyár Zrt. műhelyében készült.

Fotó: https://magyarorszagetele.hu/

Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti Magyarországon játszódnak: története a tanácsköztársaság bukásától egészen 1922 őszéig tart. Az írót ráadásul személyesen is mélyen érintette az 1918-as megszállás, majd a trianoni döntés, amely ellen harcolni is próbált a maga eszközeivel – mondta el a tárlat hétfői sajtóbejárásán Parádi Andrea kurátor.

Mint hozzátette, a kiállítás ezért egyaránt bemutatja az Édes Anna történelmi hátterét, a máig élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, valamint az író szerepvállalásait és útkeresését.

Mindehhez a tárlat alkotói a vizualitásnak is komoly szerepet szántak. Széki András látványtervező elmondása szerint a látogató egy szomorú, apokaliptikus időszakba tekinthet vissza, miközben a témának és a regénynek van egyfajta szakralitása is, ez inspirálta a kiállítási terek jellemző színeit, például a lilát és a pirosat.

Parádi Andrea hozzáfűzte: a falakon éppúgy feltűnnek az Édes Annából származó idézetek, mint az 1918 utáni néhány év plakátjai, hirdetményei, nyilvános napiparancsai. Az Édes Anna kezdő sorait – „Kun Béla repülőgépen menekült az országból” – szinte minden magyar ismeri, ezért a tárlat is egy Vérmező felett szálló aeroplán képével indul, majd az első terem a regény keletkezéstörténetébe, történelmi hátterébe vezeti be a közönséget – jegyezte meg.

A középső teremben kapott helyet a Kiégő Izzók vizuális csoport digitális installációja. Zádor Tamás médiaművész, a Kiégő Izzók munkatársa elmondta, hogy a 360 fokos videó megalkotásakor arra törekedtek, hogy a látogató fizikailag is az Édes Anna világába lépjen be. Ennek a virtuális valóságnak a megalkotásához elsősorban korabeli fotókra támaszkodtak, de fontos a regény kulcsjeleneteit visszaadó narráció és a hangeffektusok is – közölte Zádor Tamás.

Kosztolányi életét és alkotói módszereit a harmadik, záró egység vizsgálja részletesen, a terem közepében elhelyezett kubus például az író dolgozószobáját idézi meg. Kosztolányitól kevés műtárgy és relikvia maradt fenn, annál több azonban a fotó, levél és kézirat, amelyekből bőséges anyagot vonultat fel a kiállítás is – közölte a kurátor.

Parádi Andrea elmondása szerint a tárlat nem akarta megkerülni az olyan kényes kérdéseket sem, mint Kosztolányi bonyolult viszonya a tanácsköztársasággal vagy az 1920 körüli, már a korban is vitatott megítélésű publicisztikai tevékenysége. Megjelennek azonban a személyes drámák is, mások mellett Csáth Géza (Kosztolányi unokatestvére) 1919-es öngyilkossága, majd a család kényszerű kettészakadása: Kosztolányi évekig nem találkozhatott az elcsatolt Szabadkán élő szüleivel.

Mint a kurátor felidézte, Kosztolányi aktívan is próbált tenni az ország szétszakítása ellen. Ennek legfőbb eszköze egy irodalmi antológia lett volna, amelyben egymás mellett kaptak helyet a nyugatos szerzők (például Babits Mihály, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond) és a konzervatív írók (mások mellett Herczeg Ferenc és Gárdonyi Géza); a kötet azonban csak 1920 őszén, a békekötés után jelent meg. Az első kiadáshoz csatolt térképet interaktív érintőképernyő idézi meg bővített formában a 2021. szeptember 30-ig látogatható kiállításban – mondta el Parádi Andrea.

Kép: Az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című időszaki kiállítás a tárlatvezetéssel egybekötött sajtóbejárás napján a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) 2020. október 5-én Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Lezsák Sándor, a Népfőiskolai Alapítvány elnöke - az Országgyűlés egyik fideszes alelnöke - a székházátadáson köszöntőjében elmondta: a kiemelt kormányzati beruházás hátterében a magyar költségvetés, az adófizető polgárok támogatása és jogos elvárása van. Ez az épület szolgálja "a magyar kultúra szent ügyét", a Kárpát-medencei magyarok közösségi életét - tette hozzá.

Az eseményen felolvasták Orbán Viktor köszöntőlevelét, amelyben a miniszterelnök a Nemzeti Művelődési Intézet legfontosabb feladataként említi, hogy helyi szinten segítsen a közösségeknek felismerni és megóvni saját értékeiket, bizonyítva, hogy virágzó kulturális élet a fővároson kívül is lehet.

A történelmi jelentőségű helyszínen átadott új központ mostantól az országhatárokon átívelő összmagyar kultúra otthona is lesz - idézték Orbán Viktort.

Ezt követően Balog Zoltán református lelkész, miniszteri biztos áldáskívánását olvasták fel, majd Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke mondott köszöntőbeszédet. Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője többek között azt mondta: az épület a reformkori Magyarország szellemiségét idézi, mégis modern. A magyar kormány történelmi léptékben mérve a magyar közművelődést a hazai kulturális élet élvonalába helyezte, ezt is kifejezi az új székház - mondta. A reformkor hajnalán a magyarság jelentős kihívások előtt állt, mint ahogyan most is - jelentette ki, hozzátéve: vallják, hogy a magyar kultúra csak a magyar kulturális közösségek megerősítésével, felemelésével őrizhető meg és vihető tovább. Hangsúlyozta: az új székház mérföldkő-jelentőségű változást jelent a Nemzeti Művelődési Intézet, a közművelődési szakterület, valamint a Kárpát-medencei közművelődési szervezetek feladatellátásában is - közölte.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára az ünnepi beszédeket követő szalagátvágás és az épület hivatalos bejárása után többek között arról beszélt, hogy a közművelődés szombaton "hazatért Lakitelekre". Az intézet a Kárpát-medence értékőrző és értékteremtő közösségének nyújt alkotó lendületet, erősíti cselekvőképességüket és szakmai-módszertani támogatással segíti a közösségek hálójának kiépülését - jegyezte meg.

A kormányzati támogatással megvalósult, több mint négyezer négyzetméter alapterületű, klasszicista jegyeket hordozó székház homlokzatán - Makoldi Sándor műve alapján - szalagszerű díszítőelemek, frízek mutatják be a teremtésmítosz és a magyar őstörténet legfontosabb pillanatait.

Az épület homlokzatának vakolathímeit Grátz Antal építészmérnök tervezte, a közösségi termekben elhelyezett egyedi batik függönyök Makoldi Gizella textilművész munkái.

A Nemzeti Művelődési Intézet tetőtéri rózsakertjében található a magyar nemzet összetartozását jelképező Emlékezet-tornya, abban helyezték el a "magyarság harangját", amelyet június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján avattak fel. A harang mostantól minden nap azonos időben - 15 óra 13 perckor, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó alaptörvény aláírásának perceiben szólal meg a lakiteleki székházban, hogy egy-egy település egykori egyleteire, civil szerveződéseire a közösség által elért eredményekre emlékeztesse a magyarságot.

Az összetartozás jelképeként a Magyar Művelődési Intézet székházavatásán a külhoni magyarokat képviselő öt kulturális szervezet a lakitelekivel megegyező testvérharangokat vehetett át.

Az épület tervezője Szabó János építészmérnök, belsőépítésze Szenes István volt.

Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon címen vándorkiállítással, Összetartozás Éve elnevezéssel pedig kerítéstárlattal emlékezik a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára a Magyar Nemzeti Múzeum.

Kövér László házelnök a megnyitón arról beszélt, hogy Trianon nem pusztán egy lezáratlan múltbéli magyar történet, hanem egy jelenbeni és jövőbeni európai ügy is. Ugyanis napjainkban kivétel nélkül minden európai nemzetnek szembe kell néznie a létére törő nemzetellenességgel, az előttünk álló jövőben minden európai nemzetnek meg kell vívnia a maga identitásküzdelmét a fennmaradásáért – mondta az Országgyűlés elnöke.

A kiállítás tárgyszerűen mutatja be a Trianonhoz vezető út mérföldköveit: a középkori idegen megszállásokban, háborús pusztításokban gyökerező magyar demográfiai hanyatlást, az első világháború után kiteljesedő európai geopolitikai változásokat, a háborús vereséget, a történelmi Magyarországon élő nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit, a magyarság megfosztását nemzeti önrendelkezési jogától, valamint a legfontosabbat, a magyar önvédelmi képesség elvesztésének folyamatát – méltatta a tárlatot a házelnök.

Kövér László szerint a mai magyarok ugyanazt kívánják a szomszédaiknak és Európa valamennyi nemzetének, amit önmaguknak: a nemzeti identitás szabadságát a szülőföldjén többségben vagy kisebbségben élő minden őshonos nemzeti közösség számára, valamint ezt a szabadságot biztosítani és oltalmazni hajlandó, méltányos, cselekvőképes és a nemzetközi együttműködésre nyitott nemzeti államot.

Mint hozzátette, mindez nemcsak az emberi méltósággal élhető magyar élet, hanem az európai élet kulcsa is a 21. században.

A magyarságot meggyötrő trianoni történet csak akkor érhet véget, ha a külhoni magyarok joga a nemzeti identitásukhoz ténylegesen biztosított lesz a szülőföldjükön – hangsúlyozta Kövér László.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: a rendhagyó módon, egy 300 négyzetméteres, félgömb alakú sátorban megrendezett Szenvedő szerkezet című tárlat október közepéig lesz látható a Múzeumkertben, majd az ősz folyamán Tatán, Mosonmagyaróváron és Hajdúböszörményben is bemutatják.

A Múzeumkert kerítésén elhelyezett Összetartozás Éve kerti galériával – amely az elszakított nemzetrészek és az anyaország kulturális összetartozását teszi láthatóvá – 2021. június 4-ig találkozhatnak az érdeklődők.

Fotó: Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A magyar kormány a trianoni békediktátum centenáriuma kapcsán a 2020-as esztendőt a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította. Ebből az alkalomból a Magyar Posta formalakkal díszített alkalmi bélyegblokkot bocsát ki fekete sorszámos alapváltozatban és piros sorszámos, vágott változatban Takács Tamás Péter grafikusművész tervei szerint.

Az ANY Biztonsági Nyomdában gyártott újdonság megvásárolható a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, az egyes postahelyeken és a www.posta.hu-n.

Az I. világháborút követő trianoni békeparancs a történelmi Magyarország területének kétharmadát csatolta valamely szomszédos országhoz, az országhatárok átrajzolása 3,3 millió magyar számára jelentette hazájának elveszítését. Ezzel együtt szántóföldjeink, erdeink, arany-, ezüst- és sóbányáink nagy részét is szomszédjainknak ítélték. A megrázkódtatások nem kímélték a XX. század magyarságát: a náci, majd a szovjet megszállással további traumákat kellett elszenvednie. Mindezek után túlélésünk záloga a tapasztalatok feldolgozása és a döntés: tovább megyünk a tragédiák sorát előidéző önzés és gyűlölet útján, vagy pedig akár minden más nemzetnél jobban megerősödik bennünk az összetartozás tudata, egymás segítése, az új alapokra helyezett együttműködés igénye, valamint a közös értékek, kultúra, hagyományok ápolásának és ünneplésének képessége.Az alkalmi bélyegblokkon és az alkalmi borítékon, mint nemzeti egységünk egyik legszebb jelképe, az Országház kupolacsarnok-boltozata látható a mindannyiunk fölött elterülő, hol borús, hol napsütötte égbolt felhőivel. A bélyegblokk nyomdai különlegességét a kupolacsarnok boltozatának kontúrvonalán végighaladó formalakk adja. A bélyegblokk keretrajzán és a borítékon Vörösmarty Mihály Szózatának „Megfogyva bár, de törve nem” sora olvasható, amely a magyarság túlélési, megmaradási ösztönét és képességét foglalja költői képbe. A bélyegző fő eleme a Trianon100 logó.

A Retusált Erdély az erdélyi táj festői ábrázolása mögött meghúzódó ideálok, traumák és vágyak feltérképezésével tesz kísérletet kulturális örökség, hagyomány és történelmi narratívák újragondolására. A kiállítás kitér múlt és jelen folytonosságára, a táj reprezentációjának konstruált voltára, míg a „reflektív nosztalgia” kritikai és kreatív lehetőségeit vizsgálja. A bemutatott művészeti pozíciók a tájképfestészettől a természetművészeti akciókon át a performatív és konceptuális megközelítésekig sokfélék, mégis kirajzolódik egy közös vonatkoztatási rendszer, illetve abban a táj mint reprezentációs médium.

A Retusált Erdély című tárlatot először Berlinben mutatták be 2019 júniusában (a projektet a Román Kulturális Intézet kezdeményezte), majd a vándorkiállítást tavasszal Budapesten tekinthették meg az érdeklődők. A sepsiszentgyörgyi Magma az első erdélyi helyszíne, innen Brassóba majd Kolozsvárra költöztetik.

Kiállító művészek: Garda Aladár, Anca Benera & Arnold Estefan, Fekete Zsolt, Elekes Károly, Kovács Lehel, Radu Băieș és Kisspál Szabolcs, a tárlat október 25-ig látogatható.

Fotó: sepsiszentgyorgy.info

A Trianon Múzeum Alapítvány partnerintézményei – a szegedi Délvidék Ház, a miskolci Felvidék Ház, a szombathelyi Őrvidék Ház, a kisvárdai Kárpátalja Ház és a debreceni Partium Ház – közreműködésével már péntek délután elindultak azok az autóbuszok, melyeknek utasai megértették a rendezvény üzenetét –  méltó megemlékezés a nemzeti összetartozás évében, a nemzettestből kiszakított erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki, muravidéki, őrvidéki és anyaországi magyarok összetartozásának ünneplése, a második ezerév kihívásaira választ adó nemzetstratégia felmutatása -, és válaszoltak a szervezők hívó szavára.

Száz szívdobbanás hét határon át

Az érkezőket szombaton, már a megérkezéskor életre szóló élmény fogadta: a Nagy-Magyarország Park bevezető útvonala mellett jelképesen, hét határőrsorompó, őrbódék, határőrök jelezték számukra, hogy a Trianoni diktátum következményeként elcsatolt országrészekbe csak az utódállamok területére lépve lehet eljutni. A rendezvényre érkezők „útlevelet” kaptak, átestek a határellenőrzésen, közben ismereteket szereztek a leszakadt országrészekről, az ott élő magyarok helyzetéről. „Nem gondoltam, hogy ilyen megrázó lesz lélekben átkelni ezen az úton. Bár én személyesen nem éltem át azt a fájdalmas kort, a családomban gyakran felidézett emlékek most elevenen hatottak rám. Végigsírtam az utat” – számolt be élményeiről Pap Margit, aki ma Debrecenben él, de az erdélyi Korondon született.

Beérkezve a Nagy-Magyarország Parkba, az érkezőket a kapuban forró kaláccsal, pálinkával várták, a bihardiószegi Gyönyörű Zsigmond nagyvőfély, a magyar kultúra lovagja mondott köszöntőt, majd Vesztergám Miklós tárogatón hívott mindenkit gyülekezőre, a Felvidék színpadhoz. Az ünnepi műsor programjában Garamvölgyi Anett és Róka Szabolcs énekelt, Sós Andrea elmondta a Psalmus Hungaricust, végül Heit Lóri zenekara eljátszott a Kossuth nótát. Ünnepi beszédet mondott Falath Zsuzsanna, pozsonyi történész, akit a magyarok, még inkább a történelmi igazság melletti kiállásáért elbocsátottak munkahelyéről, meghurcolták, és a „szlovák sovinizmust a saját bőrén érezhette meg, és érzi azóta is.” Drámai hangú beszédében, melynek elmondása közben néma csönd lett úrrá a tömegen, a fiatal történész azt mondta: amíg a szlovák történelemírás és tanítás nem fog egy megtisztuláson, paradigma váltáson átesni, addig nem lesz talán soha megbékélés. Mint mondta, eljött az ideje, hogy ő, mint felvidéki értelmiségi megtegyen egy kis lépést ez ügyben. „Bocsánatot kérek a szlovákiai történész, muzeológus társadalom nevében, továbbá vindikálom magamnak a jogot, hogy itt és most bocsánatot kérjek a Felvidék jobbérzésű értelmisége nevében az elmúlt 100 év hazugságaiért” – mondta Falath Zsuzsanna. Beszédét vastaps fogadta.

Magyar Kálvária 1918-1920 – a Trianon Múzeum kiállításának megnyitója

A felújítás alatt álló várpalotai Trianon Múzeum, a parkban felállított körpavilonban, a rendezvényhez időzítve az ünnepélyes megnyitót, gyűjteményéből rendezett időszaki kiállítást. A Magyar Honvédség Légierő Fúvószenekara hazafias és katonai indulókat játszva vezette a résztvevőket a tárlatnak helyet adó körpavilonhoz. Az útvonal két oldalán hagyományőrző katonák kordonja állt, a sátor előtt a zenekar, mintegy előkészítve a látogatókat a rájuk váró élményekre, a trianoni békediktátum időszakát idéző komor hangvételű szerzeményeket játszott. A kiállításra érkezőket Kolozsi Edina, a múzeum munkatársa köszöntötte. A kiállított kordokumentumokra, melyek között Kelemen Kristóf történész tartott tárlatvezetést, nagyon sokan voltak kíváncsiak, az utolsó érdeklődők este nyolc órakor léptek ki a kiállításnak helyet adó körpavilon ajtaján.

A körpavilon mögött, Nagyszeben piacterét ábrázoló díszletek között, a délután folyamán mindenki megtekinthette a Trianon Múzeum Alapítvány, a centenárium alkalmából meghirdetett, a magyar kulturális élet egészét megmozgató Száz év/Száz Érv című alkotói pályázatának részeként, a Magyar jelenlét a Kárpát-medencében című fotópályázatra mintegy 2600 beérkezett alkotásból válogatott szabadtéri kiállítását. „Örömmel fedeztem fel a képeken azokat a helyeket, ahol már jártam, és megcsodáltam azokat a városokat, ahová még nem sikerült eljutnom. Ugyanakkor fáj a szívem, ha arra gondolok, hogy a képen látott épületek, szobrok, tájak egykor mind Magyarországot gazdagították” – mondta egy, a közeli Várpalotáról érkező hölgy.

A vendégeknek ezután a park két helyszínén, a jelen lévő zenekarok háttérmuzsikája közben, négyféle ételt szolgáltak fel.

De ezen a napon nyitotta meg kapuit a felújított Kárpátia Étterem is, korabeli hangulatot és századfordulós, Krúdy Gyula Szindbádját megidéző, kínálattal: a fűszeres sült velő, fokhagymás pirítóssal, a hosszan főzött, aranysárga marhahúsleves, a főtt marhahús parázsburgonyával, a rozmaringos sült kacsacomb, káposztás rakott burgonyával, a desszertként feltálalt tökös-mákos rétes és a finom borok különleges gasztronómiai élménnyel szolgáltak. A magyar vendéglátós hagyományokat és az irodalmi hátteret Szigethy Gábor irodalomtörténész idézte fel.

Ebéd után a magyar kézművesség történetével ismerkedhettek az érdeklődők, 10 interaktív bemutatótérben. A Parkban berendezett különleges pavilonokban a kovács, a fafaragó, a kádár, a kalapos, a mézeskalácsos, a nyomdász, a szövő, bőrműves, úri szabó mesterségek történeti bemutatója sokakat vonzott. De jól érezték magukat a régi mesterségek képviselői is, többen elmondták, hogy számukra is élményt jelentett a Nagy-Magyarország Park egyedülálló környezetében, egy ilyen különleges rendezvényen részt venni.

Délután ismét a katonáké volt a főszerep: a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 12 életképben mutatta be a katonai lét nehéz és vidám oldalát a honfoglalás korától 1956-ig, ragaszkodva a korabeli öltözetek és fegyverek történelmi hitelességéhez. A programot Szebeni István hadtörténész nyitotta meg.

Együtt a Kárpát-medencében

Bár a járványügyi helyzet miatt fizikailag nem, de virtuálisan megvalósult az erdélyi, a felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, őrvidéki és muravidéki magyarok együttléte is. A Nagy-Magyarország Parkban zajló rendezvénnyel párhuzamosan, Székelyudvarhelyen, Komáromban, Zentán, Beregszászon és Lendván hasonló rendezvényre gyűltek össze a magyarok. A helyszíneken egy-egy újságíró és operatőr rögzítette és közvetítette a programot. A hat helyszín három órán át tartó összekapcsolása a központi rendezvényen felállított ledfalon, a valóságost megközelítő, virtuális Kárpát-medencei együttlétet hozott létre. Az eseményeket Molnár H. Boglárka moderálta. A program másik fő üzenete: köszönet és tiszteletadás a magyar szülőföld, a magyar nyelv, a magyar kultúra megtartói, a Kárpát-medencei magyar jövő építői előtt. A jelenlévők a külhoni bejelentkezések alatt nem egyszer tapssal fejezték ki ezeket az érzéseket.

A nap folyamán mindenütt felcsendült a zene, fellépett a Magyar Honvédség Légierő Fúvószenekara, a Jávor Pál Nemzeti Cigányzenekar, a délvidéki Juhász Zenekar, az erdélyi Heit Lóri zenekar, a ZrínyiPop jazz-zenekar, Sárdy Barbara és Papp Gyula, Garamvölgyi Anett, Róka Szabolcs, Sós Andrea, Simó Annamária és Pavlovics Dávid.

A Kárpátia Borház Kárpát-medence legjobb borait kínálta, a Kárpátia Könyvesház a legjobb külhoni könyveket ajánlotta. Egész nap várta a látogatókat a Trianon Múzeum értékesítéssel egybekötött ajándéktárgy kiállítása.

Este az erdélyi Olthévízen született Meister Éva – Trianoni harangok című, immár nemzetközi hírűvé vált pódiumműsorát nézhette meg a közönség. A Magyar Művészetér-díj, és a Magyar kultúra lovagja elismerés birtokosa ismét könnyeket csalt a szemekbe. „Életem egyik legnagyobb élménye volt ez az előadás, hálás vagyok érte, hogy láthattam” – mondta az egyik néző, aki Szombathelyről érkezett.

A Hungária Kávéházban a sokak által várt Papp Lajos szívsebész tartott előadást a magyarság küldetéséről. Majd vacsora után jött az Első Magyar Borszínház: a Végül is ketten maradnak: Isten és a bor című műsorban bordalok, versek, táncok szórakoztatták a közönséget Kolti Helga, Éder Enikő, Tapasztó Ernő, a délvidéki Juhász zenekar és néptáncosok előadásában. Nem maradt el a fergeteges finálé sem, a közönség együtt énekelt az előadókkal, végül mindenki táncra perdült, akinek az egésznapos, gazdag program után még bírta a lába.

Forrás: magyarhazak.hu

Egy lelkes felső-háromszéki csoport áldozatvállalásának és elszántságának köszönhetően a Gyepár (1302 m) után a Nagy–Sándor-tetőn (1640 m), Székelyföld határán is lobog a kék-arany jelképünk. Ünnepélyes felvonására szeptember 5-én, szombaton került sor szűk körben, ám az eseményhez méltó ünnepélyes keretek közepette.

Jakab Piroska szavalata törte meg, aki Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című versét tolmácsolta a gyermekektől az ifjakon át az idősekig minden korosztályt képviselő hallgatóságnak. Bíró Erika, Felsőlemhényben lakó, de Szörcsén szolgáló református lelkész Wass Albert- idézettel vezette be mondanivalóját, majd a tőle megszokott szenvedélyes elkötelezettséggel szólt a jelen és jövő székelyeihez. „Ezt a földet rátok bízták. Felelősek vagytok minden négyzetcentiméterért… Akkor leszünk megint erősek, ha felszámoljuk a pártoskodást, ha nem leszünk egymásnak farkasai, ha felvesszük az ősöktől ránk hagyott lelki fegyverzetet: igazságosságot, hűséget, bátorságot és szeretetet” – figyelmeztetett.

Beszéde itt nézhető és hallgatható meg: https://www.facebook.com/attila.biro.75/videos/2109665355832614/

Hölgyes Pál-Zsolt kézdialmási és felsőlemhényi római katolikus plébános arra intett, hogy amint „a zászlórúd is a magasba mutat, az Isten felé, nekünk is előre és felfelé kellene tekintenünk. Megnézni, hogy a nemzetemért, az egyházamért, az Istenért én mit tudok a jövőben tenni.” Ennek letéteményesei pedig véleménye szerint a gyerekek, ezért a nagycsaládosok példáját követve minél többet kell vállalni belőlük.

Az első nagyméretű székely zászlót a trianoni döntés évfordulójára a Lemhény közelében húzódó Gyepár-tetőn avatták fel. Az önkéntes munkával, adományokból felállított 12 méter magas zászlórúdra egy kisebb méretű fekete lobogó is került, jelezve Trianon máig ható gyászát. A közelben Nagy-Magyarország térképét tartó keresztet is állítottak a kezdeményezők. Alig két hónappal az emlékjelállítás után a szomszédos Bákó megyéből érkezett egy csoport, hogy meggyalázzák a zászlót, de egy arra legeltető pásztor elzavarta őket.

Az ezeréves határon felállított székely zászlókról a Kárpát Expressz is tudósított:

Fotó: https://www.hirmondo.ro/

A koronavírus járvány miatt úgy döntött a kezdeményezést koordináló Pro Kalondiensis Polgári Társulás, hogy ezekben a vírusos időkben nincs értelme egy többezer embert vonzó rendezvény megszervezését megkockáztatni, ezért az idei ősz és a tél folyamán folytatódhat a zászlóanyag gyűjtése, valamint a szervezők kihelyezett rendezvényekkel is ösztökélni szeretnék a Kárpát Haza magyarságát, hogy minél többen járuljanak hozzá egy számukra kedves szövetdarabbal a zászlóhoz.

Mindezidáig zászlóanyáktól várták az adományokat, amelyek száma jelenleg már meghaladja a százat, most pedig megkezdték a férfiak között a Zászlótartók Csapatának verbuválását. Az ötletet Petőfi Sándor, A vén zászlótartó című költeménye adta.

A szervezők úgy vélik, akkor lesz teljes a 2021 tavaszán Kalonda és Ipolytarnóc között, az Ipoly mentén megvalósuló ünnepi zászlóavatás, ha a magyar férfiak is kiveszik a részüket az esemény folyamatából.

Az Összetartozás Zászlója védnökei férfiak, a zaszloanya@gmail.com e-mail címre hozzájuk várják tehát azoknak a „vén” és kevésbé koros férfiaknak a jelentkezését, akik majd aktív szereplői lesznek a zászlóavatás ünnepi aktusának.

A szervezők bíznak abban, hogy a magyar nemzet soraiból rengeteg zászlótartó jelentkezik.

Az Összetartozás Zászlaja védnökei felvidéki, anyaországi és erdélyi megbecsült magyar férfiak, akikkel együtt keresi és hívja  a zászlóanyákat a kalondai Pro Kalondiensis Polgári Társulás, hogy egy-egy szövetanyag-adománnyal tegyék még nagyobbá és gazdagabbá a közös zászlót, amelynek felavatására 2021-ben kerül sor, valamikor a kora nyár folyamán, a vírusmizéria után.

Az Összetartozás zászlaja védnökei névsor szerint:

• Alapi Istvánsalgótarjáni születésű előadóművész, az Edda szólógitárosa
• Böjte Csabaferences rendi szerzetes Erdélyből
• Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség felvidéki születésű elnöke
• Derzsi György, a pozsonyi születésű előadóművész és rendező
• Gubík LászlóLéváról, az Esterházy Akadémia elnöke
• Kenyeres Oszkár, a váci születésű Hazajáró
• Kovács Koppány, a felvidéki Rómeó Vérzik együttes frontembere
• Vadkerti Imreelőadóművész Gútáról

Fotó: Az összetartozás zászlaja a Palóc Határkeresztnél Kalondán/ma7.sk/

A filmes eseményt augusztus 27. és 30. között immáron hatodik alkalommal rendezték meg, a fesztiválon azok a rövid internetes filmek versenyeztek, amelyek pozitív példákkal mutatják be Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta területein ma is élő helyi magyar kultúra értékeit, azok nemzeterősítő szerepét - közölték a szervezők.     

A legjobb filmek készítői idén csaknem 3 millió forint értékű díjat kaptak. A fesztiválra beérkezett versenyfilmekből 22 film jutott a döntőbe a 2020. augusztus 10-ig tartó internetes közönségszavazás alapján - olvasható a szervezők csütörtöki közleményében. Ezeket a filmeket értékelte a zsűri, majd augusztus végén döntöttek a díjazottakról. A zsűri elnöke Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, a zsűri tagjai: Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője és Varjú Frigyes, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. nemzetiségi és külhoni műsorainak főszerkesztője.

A fesztivál 800 ezer forintos fődíját a 102 éves Juliska néni története című filmért Deák András érdemelte ki. "Juliska néni nem csak tiszteletre méltó kort élt meg, hanem egyszerűségében szép és őszinte gondolatokat is tud mondani az élet nagy igazságairól. A székelyföldi asszony Magyarországon született, majd Trianon után egyszer csak Romániában találta magát. Az etűdből sugárzik az empatikus szeretet és a pozitív szemléletű életérzés kifejezésének szándéka" - értékelte a filmet Koltay Gábor, a zsűri elnöke.

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által felajánlott, 2. helyért járó 400 ezer forintot a Mári, a nagy festő árnyékában című film alkotói, Borbás Edina és Németh László nyerték el. A 3. helyezettnek járó 250 ezer forint értékű díjat a Rex Videó Virágkoszorús fakereszt című filmje vihette haza, alkotója Zsigmond Attila. A filmes mustrán több különdíjat is kiosztottak. A 300 ezer forintos közönségdíjat a Három a magyar igazság című filmjéért a Brazíliában élő, brazil és magyar állampolgárságú Costa Henryco kapta.

A rendezvény fővédnöke Kövér László az Országgyűlés elnöke, védnöke Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője volt.

Az emlékművek jövőt is adnak nekünk azzal, hogy megidézik a múltat - hangoztatta a pénzügyminiszter a három Heves megyei és három székely település összefogásával állított Trianon-emlékmű avatóünnepségén, Kompolton.     

Varga Mihály úgy fogalmazott: száz évvel ezelőtt idegen érdekek által vezetett kezek, egymást is kíméletlenül félrelökve, durva vonalakkal húzták meg Magyarország határait. Igazságtalan és gyalázatos tett volt - tette hozzá.

A három Heves megyei település, Kompolt, Kál és Kápolna, valamint három székely falu, Székelykál, Kápolnásfalu és Oklánd összefogásával született köztéri harangjáték - a júniusban elhunyt Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész utolsó és egyben feleségével, Halassy Csillával első közös alkotása - számos vetületben idézi fel történelmünket, örökül hagyva azt a következő nemzedékeknek - mondta a fideszes politikus. A művész életművét méltatva emlékeztetett: Kő Pál a magyar művészeti élet egyik legnépszerűbb alkotója, lelkiismeretes, tanítványaira büszke tanár és elhivatott művész volt. Neki köszönhető, hogy több évtizedes szünet után a történelem meghatározó alakjai, a középkori uralkodók szobormásai az 1970-es évek után "visszaszivároghattak" a közterekre. Maga is összekötő kapocs volt, aki a művészet sajátos eszközeivel teremtette újjá az anyaország és a külhon kapcsolatait, fonta ismét egybe a szétszakított történelmet és tette mindezt nagyon emberi módon, újra értékké - fűzte hozzá. Az emlékmű által megjelenített történelmi eseményről szólva Varga Mihály arról beszélt: ma már tudjuk, milyen nagyhatalmi törekvések és területi követelések álltak a trianoni döntés mögött. Ezek egyike sem volt tekintettel az ezeréves magyarságra, arra a saját és Európa szabadságáért mindig hősiesen harcoló, nemzetalkotó népre, amely a Kárpát-medencében élt - mondta. Felidézte: a békediktátum magyar részvétel nélkül született és olyan veszteségeket okozott, amelyekhez hasonlót egyetlen más európai nép sem szenvedett el. A miniszter rámutatott: a nemzeti tragédiák feldolgozásához sokszor évtizedek sem elegendőek, még akkor sem, ha egy nép azonnal új életet kezdhet. A magyaroknak azonban ez sem adatott meg, ezért a társadalom és a vezetés évtizedekig nem tudott megfelelő választ adni a Trianon okozta sorskérdésekre - jelezte. A hazai és külhoni magyarok közül azonban már akkor is sokan tisztán látták, hogy "a nemzet több, mint a politikai együvé tartozás, tágasabb, mint a földrajzi és állami közösség, mert ebben nem a területnek, hanem a történelemnek, a hagyománynak, a kultúrának és a lelki közösségnek van elsődleges szerepe" - hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy a polgári kormány 2010-ben törvényt alkotott arról, hogy visszatér a trianoni tragédia "egyetlen igazságához", ezért a békediktátum aláírásának dátumát nemzeti összetartozásunk napjává nyilvánította. Egy törvény azonban csak akkor válik értékké, ha közös akaratra épül - jegyezte meg. Mindez megjelenik a hétköznapokban is, amikor anyaországi és külhoni közösségek maguk határoznak úgy, hogy a magyarság összetartozásának méltó, időtálló emléket állítanak - utalt a Heves megyei és székelyföldi települések összefogására. Úgy vélte, a kompolti emlékműállítás tisztelgés a magyarság elmúlt 100 éves teljesítménye előtt, mely bebizonyította: a nemzet összetartozása, egymás iránt érzett felelőssége minden külső erőt és rákényszerített diktatúrát képes legyőzni. 

Fotó: Magyar Hírlap

Kontra Miklós szerkesztésében megjelent Péntek János és Benő Attila A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötete. A könyv A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás romániai vonatkozásű eredményeit tárgyalja. A Kárpát-medencei kisebbségi magyarok nyelvi leírása korábban már megelent kárpátaljai (1998), délvidéki (1999), felvidéki (2000), őrvidéki és muravidéki (2012), valamint  drávaszögi (2016) vonatkozásban, a sorozat azonban ezzel a kötettel válik teljessé.

A könyv tárgya – miként az a bevezetőben kijelölésre kerül – „az erdélyi magyar nyelvközösség és nyelv jelenkori helyzetének a leírása”, amelyben a szerzők folyamatosan visszautalnak „a 20. század egészének változó, de alapvető irányaikban meglehetősen konstans folyamataira.” Figyelembe véve, hogy ezt rendkívül átfogó nyelv-, társadalom-, egyház-, művelődés-, tudomány- és politikatörténeti kitekintéssel teszik, a kötet jóval több annál, amit a címe ígér, hiszen számba veszi az elmúlt évtizedeknek a tárgykörben született/a tárgykört érintő fontosabb kutatásait és elemzéseit, társadalom- és humántudományi diszciplínák sorát kapcsolva így össze, megállapításait beágyazva nemcsak a magyarság, hanem az erdélyi románok, szászok és más nemzeti közösségek társadalom- és művelődéstörténetébe.

Multidiszciplináris elemzési perspektívája révén igen gazdag szempontrendszert vonultat fel a magyar nyelv és beszélőközösség történetével, jelenlegi körülményeivel, jövőjével összefüggésben, olyannyira, hogy ez a spektrum a gazdasági és társadalomszerkezeti adatelemzésektől egészen a problémák irodalmi megfogalmazásáig, az első erdélyi magyar nyelvemléktől a kibertér kínálta nyelvhasználati lehetőségekig terjed.

Helyzetképet kínál az erdélyi magyarság és nyelv állapotáról, kijelöli egyúttal azokat a cselekvési lehetőségeket, esetenként stratégiai útvonalakat is, amelyek révén a helyzet javítható, a hátrányok csökkenthetőek, a magyar nyelv megtartható, számolva a hatalom struktúráival és a kisebbség mozgásterével egyaránt.

További részletek a kötetről az EME honlapján olvashatók.

Fotó: Kolozsvári Magyar Napok

Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után "a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán", nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás emlékhelyének átadásán, csütörtökön Budapesten.  

A Kossuth térnél létesített emlékhelynél a kormányfő hangsúlyozta: a trianoni diktátum 100. évfordulóján végzett számvetés arra vezetett, hogy kihirdessük "a trianoni száz év magyar magány" korszakának lezárását. Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése után a magyar a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa, és ebből kötelességek fakadnak, amelyek elől nem bújhatunk el - közölte. Kiemelte: nem térhetünk ki a száz év tanulságai elől. Ezért hirdették ki az új korszak nemzeti politikájának törvényeit, bejelentették a szuverenitásra, szabadságra és közös érdekre alapozott közép-európai összeszerveződésben való érdekeltséget és részvételi szándékot - mondta Orbán Viktor. A kormányfő kifejtette: augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat, hogy "a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota". Egy népnek, amely saját hazára vágyik és saját törvényei, szokásai szerint akarja berendezni életét - és a magyar ilyen nép -, a szuverenitásért, szabadságáért minden percben meg kell küzdenie - vélekedett. A magyar államiság kezdeteire utalva azt mondta: "micsoda idők, micsoda nagyság, dicsőség és példátlan teljesítmény!" Emlékeznünk kell, mennyi tetterő, céltudat, tehetség, vér, áldozat és vitézség kellett, hogy mi ma itt állhassunk - fogalmazott. Hozzátette: dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának! Az esküt tett tiszteknek a miniszterelnök azt mondta: ma még kevesen tudják, milyen fontos szerep vár rájuk "az önbecsülését éppen visszanyerő, a trianoni száz év fogságából éppen kitörő, a régi nagyság ízére és ösvényére éppen rátaláló, a kishitűség és megalázkodás nyomorúságos gúnyáját éppen ledobó Magyarország jövőjének alakításában". Kijelentette: a tisztek annak az életigazságnak a letéteményesei, amely szerint az élet kötelesség, és a kordivattal szemben ezen áll vagy bukik Magyarország jövője. A kormányfő közölte: ez az egyszerű igazság tölti majd meg lélekkel a mai gazdasági gyarapodást és ad iránytűt a felnövekvő nemzedékek kezébe. Az önzés behálózta az európai életet, de akinek célja az, hogy kötelességét teljesítse, sohasem téved el - fűzte hozzá. Úgy látta, az újonnan avatott tisztek a kötelességét fegyverrel és ha kell, élete árán is teljesítő magyar katona idolját testesítik meg. Minél kevesebben vannak, akik teljesítik a kötelességüket, másoknak annál inkább kell, és ez a küldetés vár a magyar honvédtisztekre - emelte ki.

Orbán Viktor a most átadott emlékhelyről elmondta: "nemzeti büszkeségünkre, az Országházra néz, sőt mutat", és méltó módon teszi teljessé a Kossuth tér, a nemzet főterének panorámáját. Hangsúlyozta: a trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából vállalt kötelességeiket teljesítették. A századik évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítottuk, a megemlékező ünnepségekre sort kerítettünk, "habár a járványveszély a teljes felsereglést lehetetlenné tette". A század tanulságaival, az országvesztés leckéjével a magyar tudóstársadalom, a kulturális élet képviselői, az elszakított területeken élő magyar közösségek, az egyházak és a magyar politikai élet szembenézett és számot vetett - sorolta. Úgy vélte, a száz év elmúltával azt kell szétkürtölni, hogy "Magyarország nemcsak túlélt, nemcsak megmaradt, de zászlóit ismét magasba emelve, önbecsülését visszanyerve, nagy idők kapujában és győzelemre áll".

Magyarország biztos otthon, amely visszavár mindenkit, aki része akar lenni az országépítésnek. Száz év után megértettük: a magyarok soha többé nem engedhetik meg maguknak a gyengeség luxusát - fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő szerint a 21. századi Magyarország nemzeti politikájának hét törvénye, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse; minden magyar gyermek újabb őrhely; az igazság erő nélkül keveset ér; csak az a miénk, amit meg tudunk védeni; minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük; határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs; egyetlen magyar sincs egyedül. Úgy vélte, miközben a magyarok a nemzeti összetartozásukat ünnepelik, "tágabb hazánk, Európa hajója éppen megfeneklett, az évszázadok során megszerzett világpolitikai és világkereskedelmi pozíciója megbicsaklott". Véget ért az európai népek, az európai szellem és technológia megkérdőjelezhetetlen fölénye - tette hozzá. Felvetette a kérdést, hogy az európai vezetők meg tudják-e újítani a földrész politikáját és gazdaságát, Európa népei megértik-e ezt, elfogadják-e mindazt, ami ebből saját életükre következik, és visszatalálnak-e a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és a felelős életvezetés világába. Orbán Viktor szerint Nyugat-Európa lemondott az évezredes nagyság és sikerek mögötti felhajtóerőkről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról, vagyis lemondott a keresztény Európáról. "Helyette istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik." Eközben Közép-Európa népei visszahelyezik jogaikba az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget, a gyerekeik és szüleik iránti kötelességet, ezért "mi megvédjük a határainkat, és migránsok helyett a saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat" - mondta.

A kormányfő szerint a Nyugat elvesztette vonzerejét "a mi szemünkben", Közép-Európa pedig nem tűnik kívánatos világnak az ő szemükben.   Kijelentette: Európának úgy kell megtalálnia a jövőjét, hogy egyik fele sem kényszeríti a másikra a saját élet- és világfelfogását, ez ma az európai egység alfája és ómegája. A most átadott emlékhelyről Orbán Viktor azt mondta: ez felhívás, sőt sürgető kiáltás is azokhoz a közép-európai népekhez, amelyek életüket egy megújított keresztény világban képzelik el, hogy rá kell találniuk az együttműködés útjára, meg kell találniuk azt a formát, amely egyszerre garantálja nemzeti önállóságukat, a közép-európai népek szövetkezését és hozzájárul az európai egységhez is. Kifejtette: ehhez meg kell érteni, hogy Közép-Európát a közép-európaiaknak kell megszerveznünk. Ha idegenek szervezik meg Közép-Európa életét, az megosztottsághoz, ellenségeskedéshez és alávetettséghez vezet, és erőforrásaink, értékes munkánk és világszínvonalú szellemi teljesítményünk hasznait mások szedik és saját hatalmukat növelik vele - magyarázta. A miniszterelnök kiemelte: "évszázadok ködébe vész, mikor kínálkozott legutóbb ilyen remek esély, hogy a közép-európai népek a lengyel vezérhajó körül okosan elrendeződve a Balti-tengertől le, a Balkánig maguk szabják meg saját sorsukat". A magyarok annyit tehetnek, hogy felkészülnek az együttműködésre és sürgetik barátaikat, emlékeztetve őket, hogy "a csillagok szerencsés együttállása nem tart örökké" - mondta. A kormányfő szerint az emlékhely jelképe annak, hogy közös örökösei vagyunk a magyarok világraszóló teljesítményének, mindannak, amit őseink a Kárpát-medencében felépítettek, a kultúra, a tudomány, a gazdaság és a sport világában letettek az emberiség asztalára. Ez az örökség minden magyaré, bárhol is éljen a világban, "legyünk rá büszkék, őrizzük meg, és tegyük hozzá a magunk részét" - fűzte hozzá. Megjegyezte: szívből jövő hálánkat és legmagasabb elismerésünket kell kifejeznünk az elszakított nemzeti közösségek helytállásáért, hűségükért a magyar nemzethez és szülőföldjükhöz. Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! - zárta szavait Orbán Viktor.

Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását. 

Az Emlékhelyről ITT olvashatnak bővebben.

Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

Új fotókiállítás tekinthető meg a Összetartozás Emlékhelye körül augusztus 19-ig. A tárlat a száz éve megcsonkított országra emlékezik, szimbolizálja a történelmi Magyarország nemzeti összetartozását és kulturális sokszínűségét - közölte az Országgyűlés Hivatala.

Az Alkotmány utca Kossuth térbe torkolló részén megépített emlékhely körül kialakított kiállításon látható több mint 160 fotó megidézi a múltat, bemutatja a Kárpát-medence nevezetességeit, épített örökségét, néprajzát, természeti szépségeit és élővilágát.

"A képek segítségével az érdeklődők felidézhetik a magyar történelemhez ezer szállal kötődő emlékeket keletről nyugatra: Vajdahunyad várától a fraknói várig, Kovászna fürdőitől Tarcsafürdőig; északról délre: Pozsonytól Brassóig, Trencsén várától Fiuméig, Sósfüred görögkatolikus templomától a temesvári zsinagógáig" - áll a közleményben.

Fotó: pestbuda.hu

A Litera elindítja Privát Trianon programját, melynek legfőbb célja személyes, családi történetek egybegyűjtése Trianonról és annak következményeiről. Kortárs írók széles körét szólaltatják meg, Készülnek nagyvizitek, kisfilmek és egy riportfilm, lesznek esszék, interjúk, egy nyílt felhívás és kerekasztalbeszélgetés is. Kövessék!

„Nagyjából mostanában vannak az utolsó pillanatok, amikor még fontos mondanivalónk lehet Trianonnal kapcsolatban” – mondja Ablonczy Balázs, az MTA Trianon100 kutatócsoportjának vezetője. A közvetlen tanúk mára eltávoztak, a tényszerű megközelítést azonban befolyásolja, hogy „Az emlékezet két-három generáció után kihűl, és hideg emlékezetté, történelemmé válik. A trianoni békeszerződés erre nem képes. Ennek az az elsődleges oka, hogy a határon túl máig vannak olyan magyar közösségek, akik ennek a békeszerződésnek a következményeként kerültek oda.” Kétségtelen ez egyik legnagyobb, kollektív traumánk Trianon, amely amellett, hogy máig heves indulatokat vált ki sokakból, kisebb-nagyobb mértékben, de kivétel nélkül érint minden magyart. Ezért lehetnek különösen fontosak a valós esetekről szóló, tényeken nyugvó, továbbhagyományozott történetek. És ezért gondolta úgy a Litera, hogy most induló Privát Trianon programjának középpontjába az egyéni történeteket állítja.

Kiindulópontunk, hogy ma Magyarországon vagy a határon túli „részeken” aligha képzelhető el család, amelynek ne befolyásolta volna életét a 100 évvel ezelőtti egyezmény. Van, akinek trianoni menekültek, netán vagonlakók voltak a felmenői, mások egyik napról a másikra idegen államban, ellenséges környezetben találták magukat. Mások családja szétszakadt, egyik felük az anyaországban, a másik a határon túl rekedt, voltak, akik lába alól a talajt többször is kihúzták, mások nagy- vagy dédszülei irredenta, területvédő mozgalmakban követelték vissza a hazát, vagy családi örökségként vitték tovább, és ma is hangoztatják a nemzeti propaganda szólamait. Ha nem őriz az emlékezet a családot közvetlen érintő emlékeket – nehézségekről, tragédiákról –, generációk élték le és élik a mai napig életük kisebbségben Trianonnak köszönhetően, és ez épp elég.

Amint a Litera ezt a munkát elvégezte a rendszerváltással kapcsolatban, most e témában is megnyitja magántörténelmi gyűjteményét, hogy világossá váljon, egyik és másik oldalon minden család életében hosszú távon is fájdalmas következményei voltak Trianonnak.

MINDENT VISSZA?

A portál hagyományaihoz híven elsőként kortárs írókat szólaltat meg. Minimum 10 ezer karakteres novellákat várunk tőlük Mindent vissza? címmel. Arra vagyunk kíváncsiak, mennyiben alakult volna másképp Trianon emlékezete, az elcsatolt részeken és az anyaországban élők élete, ha igaz lenne a népszerű álhír, hogy a trianoni szerződés 100 év elteltével lejár.

PRIVÁT TRIANON

Ehhez csatlakozik Privát Trianon címen egy nyílt felhívás, amelyben kortárs írók széles körét kívánják megszólítani, különös tekintettel Kilátó című, Erdély, Délvidék, Felvidék és Kárpátalja irodalmával foglalkozó sorozatuk résztvevőire, akiket arra kérnek, irodalmi igénnyel írják meg privát Trianon-történetüket.

MIÉRT NINCS TRIANON-NAGYREGÉNY?

Bár Trianonnal kapcsolatban majdnem minden tudhatót leírtak és elmondtak a történészek, kíváncsiak vagyunk, mit gondolnak mindazok, akik friss kutatásaikkal (például a Lendület kutatócsoportban) járultak hozzá a tisztább kép kialakulásához, s hogy vélekednek irodalomtörténészek többek közt arról, hogy miért késik a művészi feldolgozás, miért nincs a mai napig Trianon témáját feldolgozó nagyregény és filmalkotás.

LÁTOGATÁS A RÉSZEKEN

Két mélyinterjút is tervezünk, Kovács András Ferencnél és Végel Lászlónál vizitálunk majd. Az életútinterjúk a Litera ún. nagyviziteinek sorába illeszkednek. Mindkét alkalommal, Marosvásárhelyen és Újvidéken, illetve Budapesten az életútinterjúkhoz fotógalériák és filmfelvételek is készülnek, amelyeket kisfilmek formájában, valamint egy Trianon témájú riportfilm részeként is nyilvánosságra hozunk.

PRIVÁT TRIANON – RIPORTFILM

A Litera szerkesztői Az irodalom hazatalál portrésorozat (Dragomán Györggyel, Cserna Szabó Andrással és Tolnai Ottóval készítettünk ilyet), valamint egy Arany János életéről szóló road movie tapasztalatai alapján egy nagyszabású riportfilm készítésébe vágnak, melyet a stáb Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken és Budapesten forgat, szereplői pedig kortárs írók lesznek, akik saját erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai Trianon-történetüket mesélik el tematikus blokkokban.

A MEGNYERHETŐ VESZTESÉG 2 – TRIANON-ESSZÉK

A Litera A megnyerhető veszteség című sorozatában a pandémia belátható szellemi következményeit firtatjuk. A megnyerhető veszteség 2 címet viselő új sorozatunkban ugyancsak esszéválaszokat igénylő körkérdést indítunk útnak különböző gondolkodású írók, irodalmárok körében Trianonnal kapcsolatban is.

CSONKA-EGÉSZ-MAGYARORSZÁG – BESZÉLGETÉSEK TRIANONRÓL

A riportfilmet, illetve a kisfilmeket nyilvános, beszélgetésekkel egybekötött eseményeken mutatjuk be. A monstre kerekasztalon egymástól gyökeresen eltérő elveket valló gondolkodókat kívánunk egy asztalhoz ültetni. A századik beszélgetésén is túl járó Előhíváson ugyancsak tervezünk Trianon témájú vitát.

NEM, NEM, SOHA – EMLÉKPÁLYÁZAT

Nyílt pályázatunkra, amelyet szintén ebben az évben hirdetünk majd meg, trianoni emlékeket várunk, családi fotókat, tárgyakról készült fényképeket (Nagy-Magyarország térkép, trianonos bögre, könyvjelző, Nem-nem-soha feliratos falvédő, háziáldás, irredenta képeslap, bélyeg, festmény, szobor stb.) és a hozzájuk tartozó történetet.  A tárgyak képeit és a történeteket a Facebookon tesszük közzé folyamatosan, mindebből egy izgalmas, feltehetőleg nagyszabású tárlat nő ki majd.

A Privát Trianon programban már megjelent anyagokat dossziéba rendeztük. Idetartozik a Cser Kiadó Nézzünk bizakodva a múltba! antológiája, melyből részletet olvashatnak nálunk, Kőbányai János három részben közölt „Érzelmes utazás” Trianonba című önéletrajzi prózája, Nemes Z. Márió Trianonná-válás című írása, Szántó T. Gábor Trianon témájú naplóbejegyzése a Szombat sorozatában vagy Nagy József beszélgetése Ungváry Krisztiánnal a Margó Fesztiválon, amelynek felvétele a Literán is látható - mondta el Ablonczy Balázs.

A Litera Privát Trianon programját a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködésben valósítja meg.

Több mint 30 kortárs képzőművésznek a trianoni békediktátum centenáriumára készített alkotásából nyílt kiállítás A Földfogyatkozás - Trianon 100 címmel Budapesten, a Vajdahunyad Galériában.      

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia éléskamrája volt, a  trianoni békediktátum következtében azonban a magyar mezőgazdaság a  világpiac szabályainak lett kitéve, a belső termelés költségei  jelentősen megnövekedtek - idézte fel Nagy István agrárminiszter a  kiállítás megnyitóján, hozzátéve, hogy a kiváló minőségű termőföldek  és a nemesebb bortermő vidékek nagy része elveszett, ennek ellenére  mégsem veszítették el a reményt.  Mint mondta, a gazdasági egység felbomlása az állattenyésztést  különösen érzékenyen befolyásolta. A háborús években, majd a  megszállás és a forradalmak idején az ország  szarvasmarha-állományának negyede, lóállományának még ennél is  sokkal nagyobb része elveszett, a legsúlyosabb veszteség azonban az  erdőket érintette - magyarázta. 

Az 1920-as földreform az agrárvilág megsegítésének szándékát  közvetítette, az Alföld-program pedig a fásítást és tanyai  népiskolák felállítását is jelentette. A növénytermesztés és az  állattenyésztés terén is mérsékelten, de nőtt az intenzív  gazdálkodás, tovább javult a búza és a kukorica minősége és  mennyisége, amely a kivitelben is szerepet kapott. 

"Trianonnal az ország nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, de  sikerült felállni a súlyos csapásokat követően is. A magyarság kellő  erővel rendelkezett, amely még most is bennünk él" - mondta,  hangsúlyozva, hogy magyarnak lenni azt a tudatot is jelenti, amely  összetart bennünket.  A miniszter szerint ma Magyarország erősebb, mint bármikor az  elmúlt 100 évben.

"Túléltük a többszöri elnyomást, a nemzetpolitikát  új alapokra helyeztük és a kapcsolatok ma sokkal élénkebbek a  nemzetrészekkel" - tette hozzá.  Kiemelte: a magyar kormány célja, hogy a nemzeti összetartozás  stabil szerkezetére építkezve segítse a nemzet egységének  megerősítését. "Nap mint nap azért dolgozunk, hogy határainkon innen  és túl olyan világot teremtsünk, amelyben jó magyarnak lenni" -  magyarázta.  Mint mondta, "a nemzeti összetartozás éve is bizonyítja, hogy  hiába vették el tőlünk az országunkat, honfitársainkat, álmainkat és  jövőnket, mi még mindig itt vagyunk". Kiemelte: az emlékezést  szolgálja a most nyíló kiállítás is. 

Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója  elmondta, hogy az augusztus 30-ig látható tárlattal nyitja meg újra  kapuit a múzeum a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások  feloldása után.  A Földfogyatkozás - Trianon 100 című kiállításban megtalálhatók  mindazok az érzelmek, gondolatok, amelyek sajátos módon kavarognak  bennünk - tette hozzá.  A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a látványos  városiasodás és a gyáripar előrejutása ellenére a 20. század első  évtizedeiben a társadalom döntő többsége a földből élt meg:  gazdálkodó, gazda és birtokos volt. Ebben az időszakban nagyon  fontos volt a föld, Trianon a fölből élő emberek számára is hatalmas  katasztrófát jelentett - hangsúlyozta a főigazgató.  

Fotó: drnagyistvan.hu/Pelsőczy Csaba

Az épület korabeli tervezői 63 vármegyétől, valamint a törvényhatósági jogú és szabad királyi városoktól bekérték a saját faragott címereiket, azok viszont nem érkeztek meg időre. Így a korabeli építők a meglévők közül duplikáltak néhányat, hogy az összesen 386 címerhelyet kitöltsék.

Most ezeket a duplikátumokat szüntették meg, és a Steindl Imre Program keretében egészítették ki a hiányzó címerekkel. Az új felállásban, a régi tervhez hűen a 63 vármegye, és a törvényhatósági jogú városok címere fennmaradt, de a sokszorosítások megszüntetésével létrejött 120 új hely. Ezekre az 1896-ban fennálló, rendezett tanácsú városok, az akkori megyeszékhelyek és a korabeli népességszámokhoz igazodó nagyobb települések címerei kerültek.

A 120 új város, amely felkerült az Országház homlokzatára:
Abony, Abrudbánya, Ada, Alsókubin, Aranyosmarót, Bácsalmás, Balassagyarmat, Balmazújváros, Bátaszék, Battonya, Békés, Békéscsaba, Beregszász, Berettyóújfalu, Bezdán Büdszentmihály, Cegléd, Csíkszereda, Csongrád, Derecske, Dés, Déva, Dicsőszentmárton, Dobsina, Dunaföldvár, Eger, Érsekújvár, Fehértemplom, Felvinc, Fogaras, Füzesgyarmat, Gölnicbánya, Gyoma, Gyöngyös, Gyula, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hátszeg, Hatvan, Heves, Hódmezővásárhely, Huszt, Igló, Ipolyság, Jászapáti, Jászberény, Jászladány, Jolsva, Kalocsa, Kaposvár, Karánsebes, Karcag, Kézdivásárhely, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kisújszállás, Kisvárda, Kolozs, Komádi, Kúla, Kunhegyes, Kunszentmárton, Léva, Losonc, Lugos, Magyaróvár, Magyarpécska, Makó, Máramarossziget, Mezőkövesd, Mezőtúr, Miskolc, Mohács, Munkács, Nádudvar, Nagybecskerek, Nagyenyed, Nagykanizsa, Nagykároly, Nagykikinda, Nagykőrös, Nagyrőce, Nagyszalonta, Nagyszőlős, Nyíregyháza, Nyitra, Pápa, Poprád, Püspökladány, Rimaszombat Sarkad, Sátoraljaújhely, Sepsiszentgyörgy, Somorja, Szászrégen, Szászváros, Székelyudvarhely, Szekszárd, Szentendre, Szentes, Szepesolaszi, Szepesváralja, Szilágysomlyó, Szolnok, Szombathely, Tata, Tolna, Torda, Túrkeve, Ungvár, Vác, Vajdahunyad, Veszprém, Vinga, Zalaegerszeg, Zenta, Zilah.

Felsőlemhény fölött, a Keleti-Kárpátok fő gerincvonulatán emelkedő, 1302 méteres Gyepár-tetőn vasárnap a kedvezőtlen időjárás ellenére is több mint kétszázan emlékeztek meg a Trianonban 1920. június 4-én ránk kényszerített békediktátum aláírásának 100. évfordulójáról.

Ettől a naptól egy hatalmas székely lobogó hirdeti ezen a helyen, hogy vagyunk, az alája rögzített fekete zászló pedig évszázados gyászunkat jeleníti meg. Ünnepélyes felvonásukra hagyományőrző huszárok és honvédek, valamint a Vitézi Rend és Történelmi Vitézi Rend háromszéki tagjai jelenlétében került sor. 

A Háromszék beszámolója szerint az elvárásokat messze felülmúlta azoknak a száma, akik részt vettek a megemlékezésen, a nem könnyen megközelíthető Gyepár-tetőn. A körülbelül háromszáz résztvevő terepjárókkal érkezett a helyszínre, hogy közösen tisztelegjen a mintegy 12 méter magas zászlórúdra felhúzott, nagyméretű székely zászló és az erre az alkalomra felállított trianoni kereszt előtt.

Az emlékjelállítás a Gyepár-tetőn Miklós Barna felsőlemhényi erdész álma volt, akit a megvalósításban Lukács Botond és Biró Erika társszervezők mellett többen támogattak önkéntes munkával, adományokkal.

A megemlékezés vasárnap délután a Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület XI. Székely Határőr Huszárezred és a 15. Székely Határőr Gyalogezred, valamint a Történelmi Vitézi Rend ünnepélyes zászlós bevonulásával kezdődött. Pál Olivér, a huszárok vezetője engedélyt kért a zászló felvonására vitéz Ambrus Ágnestől. A zászlófelvonás ideje alatt az egybegyűltek nemzeti imáinkat énekelték el. Ünnepi áhítatot tartott Biró Erika szörcsei református lelkész.

Fotó: erdely.ma

Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor beszédében kiemelte: a száz év magány korszaka véget ért, ismét vannak szövetségeseink, jó szomszédaink, akikkel együtt készülhetünk a jövőre. Hangsúlyozta, hogy a következő évtized nem a fogyatkozásról és a veszteségekről, hanem a gyarapodásról és az országépítésről szól majd. A mi nemzedékünk az, amely megfordíthatja Magyarország sorsát, beteljesítheti küldetését, és a győzelem kapujáig viheti az országot, de a döntő ütközetet az utánunk következő nemzedéknek kell megvívnia, a végső lépéseket nekik kell megtenniük - vélekedett. Hozzátette: nem lesz könnyű, de megéri majd, "nagy idők várnak rátok". A kormányfő a megemlékezés helyszínére utalva kifejtette: ismerjük a stációkat, a sátoraljaújhelyi magyar kálvária fájdalmas stációit, "mégis újra járjuk a keresztutat", vigaszt, reményt és biztatást akarunk. Ezt csak a keresztút végén kaphatjuk meg, csak így és itt emelkedhetünk a fájdalmak fölé, oda kell eljutni, ahol minden megvilágosodik és értelmet nyer, ahonnan megláthatjuk a jövőt - mutatott rá. Hozzátette: ha nem a szemünkkel nézünk, hanem a szívünkkel, messzebbre is elláthatunk, az idők kezdetéig. Felidézte: mi, magyarok nem tűntünk el, nem vesztünk oda, hanem különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk itt. Megnyitottuk szívünket a kereszténység előtt, Isten igéjét meghallottuk és megfogadtuk, államszervezésünk alapjává tettük - közölte. Azt mondta: a nyugati birodalmak rohamait kivédtük, a keleti pogányok pusztító csapásait kihevertük; kiharcoltuk, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában. 400 éven át erős és független állam volt a magyar, utána 300 éven át küzdöttünk az Oszmán Birodalom ellen, majd elbukott felkelésekkel és szabadságharcokkal súlyosbított 200 év után egy nagy európai birodalom társnemzeteként léptünk be a 20. század kapuján - emlékeztetett. Hozzáfűzte: bár évszázadok alatt sok magyar esett el a csatatereken, bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll. Megjegyezte: a magyarok kálváriáján az asszonyoknak külön hely jár, mert mindig ők pótolták a vérveszteségeket, nekik köszönhető, hogy "a túlélés és az országépítés művészete a génjeinkben van", hogy "mi vagyunk a túlélés európai bajnokai". Orbán Viktor hangsúlyozta: nem lettünk német tartomány, török vilajet vagy szovjet tagköztársaság. Mi, magyarok nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy később azonban Magyarországot a budapesti összeesküvések hátba döfték, az országot ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták, majd a "Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait" és "védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásainktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált". Erkölcsi aggályok nélkül rajzolta át Közép-Európát, és ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha - jelentette ki. Úgy vélte, azt hittük, ennél nincs lejjebb, a második világháború után azonban "szívfájdalom nélkül dobtak oda bennünket a kommunistáknak", ahogy a többi közép-európai országot is. Legyen ez örök tanulság a közép-európai népeknek - fűzte hozzá. A miniszterelnök elmondta: "sokan jelentkeztek már, hogy szívesen elföldelnék Magyarországot", összekapaszkodtak, hogy eltüntessenek minket, de mi talpon maradtunk és kibírtuk. Ma már nincs Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió, nincs brit és francia birodalom, és "mi még ott leszünk azok temetésén, akik bennünket akartak sírba tenni" - hangoztatta. Hozzátette: mi, magyarok "megmaradunk, mert itthon vagyunk, itthon vagyunk, és ezért megmaradunk". A miniszterelnök kiemelte: a magyarság az emberi szív módjára hol összehúzódik, hol kitágul, de 1100 éve ott él, ahol a nagy államalapítóink kijelölték a helyét, és méltósággal őrzi a Kárpát-medencét. Egy olyan nép önbizalmával és tartásával kell élnünk, amely tudja, hogy többet adott a világnak, mint amit kapott tőle - vélekedett. Hozzáfűzte: ez a teljesítmény feljogosít a történelmünk folytatására, és "voltak már rosszabb határaink is, mégis itt vagyunk". Közölte: a nemzeti mivoltára büszke Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával örömmel építjük a közös jövőt, a történelem megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek új korszakot nyissanak, együtt emelkedjenek fel. Az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, hogy ha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, az a szomszédainknak is jó - mondta. Megjegyezte: "csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs", és akik ezt még nem értették meg, sietniük kell, mert fogytán van az idejük. Orbán Viktor kitért rá: látjuk szomszédainkban, ami elválaszt, de azt is, ami összeköt, és a velünk élő népekkel akarjuk naggyá tenni a Kárpát-medencét. Hangsúlyozta: száz éve nem voltunk ilyen erősek, mint most, politikai, szellemi, gazdasági és kulturális erőnk napról napra nő, megindult a magyarok visszavándorlása, "a béke és a biztonság szigete vagyunk". Az erő felelősséggel jár, ezzel tisztában vagyunk - tette hozzá. A kormányfő háláját fejezte ki az elszakított nemzeti közösségek helytállásáért, hűségükért a nemzethez és szülőföldjükhöz. "Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - zárta szavait Orbán Viktor.

A megemlékezésen a miniszterelnök és a vendégek egy kanyargós erdei úton végigvonultak, és a 14 stációnál, amelyek elcsatolt városokat jelképeznek, színészek szavaltak.

Kiss-B. Attila, az intézmény főigazgatója kiemelte: a koronavírus-járvány miatt maguk is "szétszakítva" hozták létre a művet, hiszen a zeneszerző Cári Tibor Erdélyben él, a szövegeket író Dolhai Attila pedig Magyarországon, és a művészek is otthon vagy otthonuk közelében maguk vették fel jeleneteiket. Nagy sikernek örvend az operettszínház közösségi oldalára több részletben feltöltött darab, amely az első világháború végét és az azt követő időszakot dolgozza fel egy temesvári család életén keresztül.

Középpontjában egy három fiút nevelő temesvári értelmiségi család élete áll. Dér Zoltán és családja sorsát egy kerettörténetbe ágyazva ismerhetjük meg. A mű elején és végén látjuk Zoltán és Ibolya fiát, Dér Tamás történészt, kutatót. Édesanyja, Ibolya, felesketi, hogy megtalálja testvérének sírját és emléket állít neki. A történet végén pedig a történész Dér Tamás egy rendhagyó történelemórát tart a Sacra-zonában diákjainak, akik megpróbálnak értelmet adni az elesett katonák áldozatának és a megcsonkított országnak.

A főigazgató Dolhai Attilát idézve úgy fogalmazta meg a musical legfőbb üzenetét, hogy "tanuljuk meg visszaszeretni határon túli honfitársainkat, nemzettestvéreinket". Jóvá tenni nem mi tudjuk a történteket, de a művészet arra jó, hogy eltörölje a határokat és lehetőséget biztosítson arra, hogy újra kinyújtsuk egymás felé a kezünket - mondta. Kiss-B. Attila arról is beszélt: nagyszabású gálát terveztek a százéves évfordulóra, amelyen felléptek volna határon túli művészek is, a Kolozsváron született, ma Belgiumban és Párizsban élő Szilágyi Enikő magyar színésznő pedig önálló esttel készült. Az est egy részletét közösségi oldalukon is láthatja a közönség, de amint lehetőség nyílik rá, mindkét tervét megvalósítja a színház.

A Szétszakítottak részei megtekinthetők a színház youtube-csatornáján is.

Kép: jelenet az előadásból

Az alkotók szerint a békediktátum 100. évfordulóján készülő film tudatosan kerüli a pátoszt, lehet, hogy ezért fog majd kritikát kapni, de úgy gondolják, lehet korszerűen, mindenféle nemzeti keserv-sztereotípia nélkül is szólni Trianonról.

A film címét adó Carte Rouge, azaz vörös térkép a párizsi békekonferenciára utazó magyar küldöttség dokumentációs anyagához csatolt, Teleki Pál földrajzprofesszor (későbbi miniszterelnök) által szerkesztett Magyarország-térkép volt az 1910-es népszámlálás adataival, ahol a magyar nemzetiségű lakosság arányát vörös színnel jelezték.

Gerebics Sándor önálló film- és televízióprodukciókat készít különböző műfajokban magyarországi és külföldi felkérésekre, valamint kulturális rendezvények kreatív művészeti irányítását végzi. Visszaúton című első filmjével az UNESCO és az Európa Tanács meghívását élvezhette, 2015-ben három dokumentumfilmmel az Expo Milano világkiállításon és a Magyar Filmhéten szerepelhetett.

Varga Szabolcs kutatási területe a 16. század és a szigetvári ostrom, de mint mondta, egy magyar történész nem teheti meg, hogy ne foglalkozzék a huszadik századdal és Trianonnal. Gerebics Sándor és Varga Szabolcs dolgozott együtt már korábban egy Zrínyi Miklósról szóló dokumentumfilmben, A régi fény ragyogjon – Szigetvár 1566 című dokudráma Szigetvár ostromáról, gróf Zrínyi Miklós hősi önfeláldozásáról szól, jeles történészek és több mint ötszáz hagyományőrző részvételével készült.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint olyan gazdasági, társadalmi és szellemi változásokat kell elérni Magyarországon, hogy "soha ne lehessen többé mást, mint nemzeti politikát folytatni". A házelnök Jankovics Marcell Trianon című tárlatának megnyitóján, a Pesti Vigadóban tartott eseményen kiemelte: 1990 után harminc évvel a felénél jár az ország annak a mentalitásváltásnak, amely a tanuljunk meg kicsik lenni helyett a "tanuljunk meg önmagunk lenni, és a merjünk nagyot álmodni gondolatát teszi a közösségi cselekvés vezérfonalává".

"Hálásak vagyunk Jankovics Marcellnek, hogy megrajzolta nekünk a nehezen elmondhatót, és Az ember tragédiája után megjelenítette számunkra képekben a magyar ember tragédiáját is, amelybe a korábban megjelent könyv után e kiállításon is betekintést nyerhetünk" - mondta az Országgyűlés elnöke. Kövér László beszédében hangsúlyozta: az elmúlt száz esztendőből 55 éven keresztül nemzetellenes vagy a nemzet iránt közömbös politika gyakorolta a főhatalmat Magyarországon, csak 45 esztendő adatott eddig a nemzeti politikának, hogy kormányzati eszközökkel éljen. Hozzátette: Trianon óta nemcsak a nemzet egyharmada van kisebbségben a külhonban, hanem Magyarországon még mindig kisebbségben van a nemzeti politika is. "A nemzet történelmi emelkedése vagy zuhanása mindig a szellemiekben kezdődik, a politikában folytatódik, és legvégül mindig egyértelműen a honvédelemben teljesedik ki, mindig fehéren vagy feketén, mindig mellébeszélés nélkül" - szögezte le az Országgyűlés elnöke. A politikus kitért arra, hogy a magyarság történelmében többször szenvedett elkerülhetőnek látszó, mégis tragikus következményekkel járó vereségeket - Muhi, Mohács, Majtény, Világos -, de ezen helyzetekben korábban soha nem volt olyan cselekvésképtelen állapotban, mint Trianon küszöbén, 1918 őszétől 1919 őszéig. Mint mondta, erre az időszakra teljesedett ki a magyar önvédelmi képesség szétzilálása. "Ilyen körülmények között szakadt elődeink nyakába az első világháború, Károlyi és páholytársai elévülhetetlen haza- és nemzetárulása, utánuk pedig a bolsevik terrorbanda tobzódása" - fogalmazott. Kövér László azt mondta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia nemcsak tagjainak művészeti önmegvalósításához biztosít keretet, hanem arra is hivatott, hogy a 21. századi magyar szellemi önvédelem egyik bástyája legyen. A Kossuth-díjas grafikusművész, filmrendező Jankovics Marcell Trianon című kiállítása a tavalyi székesfehérvári bemutató után most Budapesten is több száz grafika segítségével 1526-tól tekinti át a magyar történelemnek a trianoni békeszerződésig vezető eseményeit, a jelenre gyakorolt hatását. "Mi magyarok mindig kilógtunk a sorból, most remélem, végre felfelé lógunk ki" - mondta az eseményen Jankovics Marcell. Vashegyi György, az MMA elnöke hangsúlyozta: a művész a karikatúra könyörtelen, görbe tükrét használja fel a kiállításon, hogy bemutasson mindent, ami a tragikus eseményekhez vezetett vagy abból fakad. "Az elbizakodottságból kritikával, az önsajnálatból iróniával segít minket továbblépni" - tette hozzá.

Tóth Norbert, a kiállítás kurátora azt mondta, a tárlat arról a közös hazáról szól, amelyért évezreden át vérét adta e soknyelvű nemzet, "hogy védelmezze a keresztény hitet és műveltséget". 

A kiállító művész, Jankovics Marcell és a kurátor, Tóth Norbert ünnepi beszédét ITT olvashatják.

A nemzeti zászló színeivel világították ki a Lánchidat, a trianoni döntés 100. évfordulójára emlékezve.

A piros-fehér-zöld fények alkonyatkor, a közvilágítás bekapcsolásakor jelentek meg a főváros és az ország egyik jelképének számító hídon.

A megemlékezést a Budapesti Dísz és Közvilágítás Kft. kivitelezte, és a főpolgármester rendelte el. Legutóbb a március 15-ei ünnepen világították ki a Lánchidat.

A nemzeti összetartozás napjához és eszméjéhez, a trianoni békediktátum százéves keserűségéhez méltó dalt alkotott a Csík zenekar a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére. A „Hazám, hazám, édes hazám” kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az anyaországban született művészek mellett az elszakított országrészek mindegyikét is egy-egy énekes képviseli.

A felvétel zenéjét a Csík zenekar hegedűse, gitárosa, Szabó Attila szerezte.

A Nemzeti Összetartozás Napjára készült dal a Hazám, hazám címet kapta és gyimesi, székelyföldi, kalotaszegi, somogyi és szlavóniai népdalszövegek felhasználásával készült. A klipben szereplő zenészek mind magyarok, akik határon innen és túl születtek. Mező Misi – Gyula, Miklósa Erika – Kiskunhalas, Molnár Levente – Gyergyóremete (Erdély), Földes Eszter – Szekszárd, Csík János – Kecskemét, Nyerges Attila– Budapest, Szvorák Katalin – Losonc (Felvidék), Szarka Tamás – Vágsellye (Felvidék), Pál István „Szalonna” – Visk (Kárpátalja), Dér Heni – Csantavér (Délvidék), Molnár Ferenc „Caramel” – Szolnok, Keresztes Ildikó – Marosvásárhely (Erdély), Ferenczi György – Budapest, Dancs Annamari – Sepsiszentgyörgy (Erdély), Bocskor Bíborka – Csíkszentmárton (Erdély), Novák Péter – Budapest, Majorosi Marianna (Csík zenekar) – Békéscsaba, Serbán Attila – Beregszász (Kárpátalja), Makó Péter (Csík zenekar) – Nyíregyháza, Tátrai Tibor – Budapest, Takács Nikolas – (Galánta) Kunos Tamás – Nagykőrös, Barcza Zsolt – Budapest, Bartók József , Molnár Levente - Gyergyóremete – (Erdély) , Szabó Attila – Hatvan.

"Száz éve választják el egykori történelmi borvidékeinket egymástól országhatárok. Az évforduló alkalmából egy közös borban szeretnénk újra egyesíteni a Kárpát-medence szőlőterületeit. Felkérjük ezért a magyar borászokat, csatlakozzanak felhívásunkhoz, és készítsük el közösen összetartozásunk borát" - áll a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete felhívásban.

A Czap Sándor felvidéki bortermelő ötlete alapján, a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én meghirdetett felhívás célja, hogy a Kárpát-medence összes borvidékéről összeállított fehér házasítást egy másik szimbolikus dátumon augusztus 20-án mutathassák be. A borból a tervek szerint 1100 litert palackoznak majd. A programhoz bármely magyar bortermelő csatlakozhat száraz fehér, 2019-es évjáratú borával, amely jellegzetes kárpát-medencei szőlőfajtákból készült. Az érdeklődők az info@borhirado.sk email-címen regisztrálhatnak. A közös bor arculatára a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete hamarosan szintén pályázatot ír ki.

Az időkapszulába helyezett tárgyakkal egyféle korképet akarnak mutatni a 100 éves évforduló idejéről. Belehelyezték a polgármester, Portik Hegyi Kelemen főesperes, Garda Dezső történész, Bajna György író, Lakatos Mihály és Ferenczi Attila, a Salamon Ernő Gimnázium vezetői és Fórika Sebestyén, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatójának gondolatait tartalmazó dokumentumokat. Ugyanitt a testvérvárosok üzeneteit is megtalálhatják majd a későbbi utódok.

Ezek mellett többek közt város címeres zászlaja, székely zászló, pénzek, képeslapok és egy elektronikus adathordozó is a kapszulába került, amely gyergyói zenészek zenéit, és a gyergyószentmiklósiak 2017-ben megtartott 2. világtalálkozójára készült A mi örökségünk videoklipet is tartalmazza.

Azzal a kéréssel fordultak fiók- és hazai, valamint Kárpát-medencei társszervezeteik felé, hogy készítsenek (szervezetenként akár több személy is) egy néhány mondatos, maximum 1-2 perces kis videót, amiben elmondják, hogy számukra mit jelent a magyarság, az összetartozás.

Tehették ezt a munkájuk (közművelődés, művelődés- és/vagy kultúraszervezés stb., vagy bármilyen hivatás) szemszögéből, de teljesen „profán” dolgokat is említhettek (pl. hogy természetes a határok átjárása egy-egy baráti találkozó okán stb.).

Felhívásukra közel két tucat szervezet válaszolt, majdnem minden régióból.

Technikai korlátot nem szabtak, mindenki otthon, saját eszközzel, vagy valamilyen kommunikációs csatornát igénybe véve készítette el a felvételt.

A koronavírus-járvány elleni hatósági intézkedések miatt valamennyi centenáriumi megemlékezés szabad téren, általában a templomok előtt, az emlékműveknél zajlott. Nagyobb - több száz fős -tömeg a sepsiszentgyörgyi Szabadság-téren gyűlt össze a református, római katolikus, unitárius és evangélikus egyházak közös áhítatán.

Avárosban 1966 óta hagyomány, hogy évről-évre szabadtérimegemlékezést tartanak a trianoni évfordulón. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Csíksomlyón, a Székely Hadosztály emlékművénél koszorúzott és mondott beszédet. Úgy vélte: a Trianoni döntés miatti mérhetetlen fájdalom és "az égig érő igazságtalanság" mögül mégis fölfénylik valami biztató. Csodának nevezte, hogy a magyar közösség 100 évvel atragédia után is ott van a szülőföldjén, él és tervez, építkezik, újrateremti az otthonát. "Ez csakis azért történhetett meg, mert volt ennek a közösségnek hite, kitartott a remény, és meg akart maradni" - tette hozzá. A politikus szerint Trianon megtanította az erdélyi magyarságot arra, hogy akkor is tudjon boldogulni, amikor magára marad, akkor is talpra tudjon állni, amikor csak magára számíthat. Szerinte a reményt élteti az is, hogy 2020-ban már van valós nemzetiszolidaritás, és "bár a kiterjesztett magyar állampolgárság atrianoni szerződést nem írta felül, de meghaladta, (...) azországhatárokat csupán fizikai határnak láttatja". Kelemen Hunor szerint ideje lenne felhagyni azzal, hogy azerdélyi magyarságot a román állam több intézménye nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti. Megjegyezte: jobb célokra lehetett volna használni azt az energiát, amelyet a román állam az elmúlt százévben a homogén, magyaroktól mentes nemzetállam építésére, az erdélyi magyarság pedig identitása védelmére fordított.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely NemzetiTanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) több mint száztelepülésen helyezte el az emlékezés koszorúit olyan emlékműveknél, amelyek az első világháborút vagy az ezeréves magyar államiságot idézik. A megemlékezések általában szűk körben, beszédek nélkül zajlottak. Több helyen azonban elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

Az előre közölt helyszínekre kivonult a román rendőrség éscsendőrség, és általában lefilmezték a megemlékezőket. Sepsiszentgyörgyön a kora délutáni órákban román ünnepet is tartottak. A Calea Neamului nacionalista egyesület hívására közelszázan érkeztek - többnyire más településekről - a városba Vitéz Mihály havasalföldi vajda lovas szobra elé, ahol hazafias dalokat énekeltek és Trianont éltették. A román hírügynökségek nem számoltak be arról, hogy bárhol is rendbontás történt volna.

A határon túl is elkészítik a Trianon-felmérést, jelentette be egy online előadáson Ablonczy Balázs történész, a Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője. A kutató saját tapasztalatai alapján úgy látja, Erdélyben „nagyobb a múlt súlya”, Trianon itt „megélt történelem”.

Ablonczy Balázs történész Intenzívebben van jelen Trianon tragédiája a Magyarországtól elszakított területeken, nagyobb érdeklődés is övezi a témát – véli Ablonczy Balázs történész. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Trianon-évforduló előestéjén tartott online előadást a témában Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester meghívására Trianon: múlt vagy történelem? címmel.

A Csinta Samu újságíró által moderált, virtuális térben zajló beszélgetésen elmondta, Erdélyt gyakran látogatva rádöbbent, hogy itt másként kell beszélni Trianonról, az 1940-44-es időszakról, mint Magyarországon, nagyobb érdeklődés övezi a témát, de nagyobb az érzékenység is, hiszen itt ez „megélt történelem”. „A múlt súlya intenzívebben jelen van, reflektál arra, ami jelenleg zajlik” – jelentette ki a történész.

A kutatócsoport által nemrég ismertetett Trianon-felmérésről elmondta: az, hogy a magyarországi megkérdezettek 94 százaléka szerint a trianoni békeszerződés igazságtalan döntés volt, azt mutatja, hogy nemzeti konszenzus van a kérdésben. „Kevés olyan dolog van a mai, modern magyar társadalomban, amiben ekkora konszenzust össze lehet hozni” – jelentette ki. De szerinte ez arra is rávilágít, hogy Trianonnal érzelmi alapon azonosulnak Magyarországon. A felmérésből kiderült, hogy az anyaországaik közül 2,8–3 millió embernek legalább egyik felmenője elszakított területről származik. „Ez az érzékenység sem engedi feledni a múltat, ahogy az sem, hogy a határon túli magyarok jogai jelenleg is közbeszéd témája, jelen van a közös médiatérben” – mondta Ablonczy. Bejelentette: felkérést kaptak arra, hogy a Trianonhoz való hozzáállást vizsgáló felmérést a határon túlon is elkészítsék.

"Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" - hangoztatta az államfő. A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.

Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Több mint három millió magyar került a határon kívülre, Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. "Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került" - vette számba a veszteségeket az államfő, hozzátéve: Trianon az ország gazdasági gyarapodását törte derékba.

Elkerülhető lett volna a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan? - sorolta az államfő azokat a kérdéseket, amelyeket már a negyedik generáció tesz fel. Tisza István akkori miniszterelnök eleinte ellenezte a hadba lépést - emlékeztetett - de Bécs meggyőzte, majd négyévnyi háborúskodás után Magyarország vesztes félként nem kerülhette el a súlyos büntetést, hiszen a semleges országokat csak területi igények elismerése árán lehetett hadba léptetni. Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát - ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták.

Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, "sunyi háttértárgyalásokon".

"Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk" - fogalmazott. Trianon pedig sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette - vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el. Áder János ugyanakkor rámutatott arra is: a világháború befejezése és a trianoni döntés közötti időben Magyarország helyzetét az ország politikai vezetőinek katasztrofális ténykedése csak tovább súlyosbította, amikor "a konzervatív tehetetlenség, a liberális tehetségtelenség és a bolsevik utópia adott randevút egymásnak". Az államfő súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól. Egy vesztes háború, két forradalom okozta káosz, Trianon súlyos társadalmi-gazdasági következményei után a csőd szélére jutott nemzet mégis élni akart, Bethlen István kormánya pedig sikerrel vezette ki a nemzetet a válságból.

Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel.: sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején. "Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat" - mondta. "Mi tiszteletet adunk a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és azt szeretnénk, ha ők is tisztelettel fordulnának felénk." "Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk. Ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk" - fogalmazott, de leszögezte azt is: nem leszünk partnerek az elhallgatásban, a történelemhamisításban, az anyaországon kívül élő magyarok megtagadásában. Partnerek leszünk viszont az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelékek erősítésében. Június 4-e tíz éve a nemzeti összetartozás napja - hívta fel a figyelmet - a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Ezt szolgálja az egyszerűsített honosítás vagy a határon túli közösségek, intézmények támogatása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének segítése, az egyházi, közösségi élet színtereinek megújítása. "Tíz éve azon dolgozunk, hogy szociális juttatásokkal, ösztöndíjakkal és a magyar iskolák megerősítésével adjunk távlatot ott, ahol a magyar fiatalok megtartásához elsősorban oktatás és munkahely szükséges" - sorolta a megtett intézkedéseket.

Kitért arra is, hogy az Országgyűlés tíz év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat. Az államfő beszéde végén felidézte Széchenyi István Hitel című könyvében írt szavait: "Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: lesz!"

Varga Benedek, az MNM főigazgatója az online megnyitón felidézte, hogy 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban, a Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát és magyar nyelvű, magyar etnikumú lakosságának egyharmadát. "A történészek, politikusok és a közélet azóta is vitatkozik azon, hogy az ország vagy a nemzet vesztése volt-e nagyobb csapás Magyarország számára" - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a nemzeti múzeum számára a hányattatások már korábban elkezdődtek: 1919. október 5-én a Budapestet megszálló román csapatok el akarták hurcolni a nemzeti múzeumból azokat a műkincseket, amelyek Erdélyhez, a későbbiekben Romániához kerülő területekhez tartoznak. Szerencsés módon Harry Hill Bandholtz amerikai dandártábornok a Szövetséges Katonai Misszió tagjaként megakadályozta, hogy a megszálló román királyi haderő kifossza az intézményt. A múzeum gyűjteményei azóta is egyben maradtak - emelte ki Varga Benedek. A főigazgató szerint a románok szándéka ugyanakkor jelezte azt is, hogy a múzeum milyen szerepet tölt be a Kárpát-medence történetben, milyen szimbolikus jelentőséggel bír gyűjteménye a Kárpát-medence népei és nemzetei számára. Az intézmény 218 éve gyűjtött kollekciói a Kárpát-medence egészének a kultúráját, a civilizációját és a művelődését jelenítik meg - emelte ki.

A múzeumban őrzött kincsek elsősorban a magyar történelemhez kötődnek, ugyanakkor a magyar királyság története számos nemzetnek és népnek adott otthont és ezeknek a története is feltűnik a gyűjteményben. Az Összetartozás éve virtuális fotógaléria láthatóvá teszi a magyar nép tehetségének és alkotóvágyának töretlenségét, tudatosítja, hogy a magyarság szellemi egységének megőrzéséért tennünk kell és tovább kell adnunk a közösség élő kulturális örökségét.

A kiállítás július 9-ig tekinthető meg hetente frissülő tartalommal a www.mnm.hu oldalon.

Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség megemlékezésén Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményét is idézve azt mondta: mindenkinek, akinek a magyarság nemcsak forma, hanem tartalom is, átfut az agyán, hogy mit vesztett az ország és a nemzet száz évvel ezelőtt. A nemzet, amelyet halálra szántak, amelynek nehéz volt túlélnie és egy évszázad után is hasonlóan nehéz Trianon árnyékában élnie - tette hozzá a miniszter a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budavári épületében tartott rendezvényen.

Kiemelte: ma azonban nemcsak veszteségeinket vesszük számba, hanem hálát adunk "azért az egyedülálló csodáért", hogy a magyar az egyetlen nemzet, amely egy eredményes és befejezett gyilkossági kísérletet is képes volt túlélni. A világ magyarsága ma lélekben - az emlékezésben, a fájdalomban, a megmaradás felett érzett büszkeségben - újraegyesül - mondta Gulyás Gergely. A miniszter az elmúlt évszázad ékes bizonyítékának nevezte, hogy a nemzethez tartozás erősebb kötelék az államhoz tartozásnál. Megfogalmazása szerint "ezért tudtunk megmaradni" és ezért tudták megőrizni sok millióan magyarságukat még akkor is, amikor a kisebbségi létben egyszerre kellett a kommunista diktatúra és az asszimiláció "kígyótorkában" életben maradniuk. Sok olyan magyar előtt kell fejet hajtanunk - mondta -, akinek Trianon szabott hivatást. Köztük említette gróf Esterházy Jánost, Márton Áron erdélyi püspököt és "a kultúrát és világraszóló építésziskolát egyszerre teremtő" Kós Károlyt. Méltatta továbbá az elszakított területeken a magyarság életét szervező történelmi egyházak, valamint gazdakörök, munkásegyletek, énekkarok, sport- és természetjáró egyesületek tevékenységét is. Közölte: a 20. században a hűség a magyar nemzethez harcban elesett hősöket, kivégzetteket, bebörtönzötteket és megnyomorítottakat szült. Úgy fogalmazott: "A nemzethez való hűségért a kommunista diktatúra alatt a környező országok, sőt még saját államunk is bebörtönzéssel és fizikai megsemmisítéssel fizetett." Az állam azonban földi hatalom, a nemzet és a haza viszont a magasban van - idézte Illyés Gyula szavait a politikus, hozzátéve, hogy "ezért a magyarság közös emlékezetének örök részesei maradnak mindazok, akiknek lelke a magyar nemzet szabadságáért szállt az égbe".

Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség tevékenységét is méltatva és megköszönve emlékeztetett arra, hogy 1990 óta, a szocializmus rendszerének széthullása után bővültek a magyar megmaradás lehetőségei. Szólt a 2010 óta bekövetkezett nemzetpolitikai fordulat eredményeiről, köztük arról is, hogy az új alkotmány szerint Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért, valamint több mint egymillió olyan magyarnak adták meg az állampolgárságot, akiknek felmenőit Trianon következtében szakították el az országtól. Mindezt nem a szomszédos országok ellen, hanem ha lehetett, velük összefogva valósították meg - hangsúlyozta. Utalt arra: a visegrádi országok összefogása a legjobb példája annak, hogy nemzetiségi jogok érvényesülése nem akadálya, hanem biztosítéka az eredményes együttműködésnek. A nemzet és az ország fogalmainak változásával kapcsolatban Gulyás Gergely a többi között megjegyezte, hogy a digitális forradalomnak köszönhetően olyanok is be tudnak kapcsolódni a magyarság életébe, "akiktől óceánok választanak el bennünket". "Továbbra is el kell érnünk (.), hogy Magyarország olyan ország legyen, amelyre minden magyar számíthat, ahova mindig, minden magyar hazatérhet" - hangoztatta a miniszter, aki a jövő feladataként a megmaradást, a további gyarapodást és erősödést jelölte meg.

Székely János római katolikus püspök beszédében részletesen szólt a trianoni döntés okairól és következményeiről. (...) "meg kell tanulnunk újra alkotni, egymás kezét megtalálni, újra remélni és hinni (...) és felismerni, hogy a Kárpát-medence és Közép-Európa népeit a teremtő Isten egymás mellé helyezte, összekötötte a sorsukat" - hangoztatta, egymás jogainak tiszteletben tartását is hangsúlyozva. Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy június 4. a visszaemlékezés és a gyász napja, de ugyanakkor az örömé is, "mert megmaradtunk". A Rákóczi Szövetség léte és létjogosultsága Trianonhoz kötődik - mondta.

Gerhardt Ferenc, az MNB elnöki főtanácsadója az eseményen többi között a trianoni döntésnek az ország gazdaságára gyakorolt hatásait és az annak kezelésére hozott intézkedéseket ismertette, majd kitért a magyar gazdaságfejlesztés jövőjének irányaira is.

A rendezvényen zárult be az a virtuális időkapszula, amelyet a Rákóczi Szövetség május elején hozott létre, Magyar vagyok 2020 elnevezéssel. A szervezet a MNB-t kérte meg arra, hogy megőrizze az időkapszulát a benne szereplő sok ezer üzenettel. Az időkapszulát Gerhardt Ferenc vette át. A megemlékezésen levetítettek egy videót, amelyben a Himnusz hatvannégy sorát soronként mondta el hatvannégy diák a történelmi Magyarország vármegyéinek szimbolikus helyszínein.

Fotó:

Negyven ikonikus és kevésbé ismert magyar tájképet mutat be Magyar Tájak címmel a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria a Nemzeti Összetartozás Napjára készült virtuális kiállításán.    

A tárlaton a Kárpát-medence legszebb vidékei, városai, várai láthatóak a legnagyobb magyar mesterek szemével, Fiumétől Vaskapuig, Dévény várától Munkácsig, Selmecbányától Vajdahunyadig, Balatontól Budapestig. Az intézmények honlapjáról elérhető tárlaton többek között Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Márffy Ödön, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József alkotásai segítenek felfedezni a történelmi magyar tájakat - közölte a Szépművészeti Múzeum.

A trianoni békediktátum 100. évfordulójától, június 4-től elérhető virtuális tárlaton látható legkorábbi mű - idősebb Markó Károly Alföldi táj szivárvánnyal című festménye - a 19. század közepén keletkezett, még időben a legközelebbi - Mácsai István Pesti utca című alkotása - a trianoni döntést követően csaknem 50 évvel született. Mint írták, a virtuális kiállítás a digitális tanuláshoz is segítséget nyújt, különösen a 9-12. osztályos tanulóknak tudását gyarapíthatja a Nemzeti Alaptantervvel összehangoltan, a vizuális kultúra, a történelem, valamint a magyar nyelv és irodalom órákhoz kapcsolódóan. A negyven alkotást bemutató kiállítás segít megélni és megérteni az egykori és mai magyar tájak, magyar várak, magyar életképek sokrétű szépségét és történeteik üzenetét.

A kommüniké megemlíti, hogy a Szépművészeti Múzeum kényszerű bezárása óta folyamatosan bővíti és teszi közzé digitális tartalmait a honlapján és a közösségimédia-csatornákon, hogy minél szélesebb körben elérhetővé és ismertté váljon az ott őrzött páratlan gyűjtemény. Kiállítási kalauzokat, játékokat, útvonaltippeket, múzeumpedagógiai segédanyagokat ajánl az intézmény (Szépművészeti: Művészet otthonról, Magyar Nemzeti Galéria: Művészet otthonról), amelyeket a két intézmény közösségi média oldalain minden héten több mint 150 ezer egyedi felhasználó tekint meg.

A Nemzeti összetartozás napján - Trianon 100. évfordulóján - majd' félórányi válogatásban tették közzé az Összetartozás100folk kezdeményezés gyümölcsét. A film szereplői Kárpát-medencei néptánc-örökségünk művelői, hagyományőrző közösségek tagjai, akik az elmúlt egy hónap során több mint 300 videóban üzenték szülőföldjükről egymásnak és a nagyvilágnak: összetartozunk!

A filmet Sztanó Hédi film- és televíziós rendező, a Hagyományok Háza munkatársa szerkesztette, a zenei montázst Pál István „Szalonna” népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője készítette el.

Az alkotást június 4-én este tették közzé a közösségi médiában. 

„Köszönet minden olyan közösségnek és személynek, aki táncos üzenetében megfogalmazta összetartozásunkat!” – írták a szervezők a kisfilm elé, felsorolva mindazokat, akik videót küldtek be. 

Kép: Molnár Péter és Györke Eszter a jáki templom előtt táncoltak. Fotó: VN/Berta Norbert

A KSH közleménye szerint a magyar történelem nyolc évtizedét felölelő és bemutató album gerincét a tematikus tanulmányok mellett a hivatal 1867 és 1945 között működő térképészeti osztálya által készített térképek képezik, amelyek jelenleg a KSH Könyvtár állományában találhatók.

Az album eddig még nem publikált térképeket és tudományos ismeretterjesztő tanulmányokat is tartalmaz. Statisztikai adatok, elemzések segítségével tekint vissza Magyarország Trianon előtti és utáni időszakára, és mutatja be azokat a változásokat, amelyek az ország társadalmi és gazdasági életében bekövetkeztek.

A több mint 250 térkép értelmezését és történeti kontextusba helyezését szöveges részek segítik, amelyek egyúttal a fontosabb események, folyamatok és tendenciák magyarázatát is tartalmazzák. A tizenhárom fejezetre tagolódó kötet a többi között a közigazgatásban, a népmozgalomban, a gazdaságban, a közlekedésben és az idegenforgalomban bekövetkezett változásokat szemlélteti.

A közlemény idézi Vukovich Gabriellát, a KSH elnökét, aki szerint a statisztikai hivatal adatai és térképei méltó emléket állítanak a magyar történelem e szomorú eseményének 100. évfordulóján.

Trianon emléke mindig velünk marad, „ne csak a nehézségekre és a veszteségekre emlékezzünk, hanem arra a heroikus küzdelemre is, amelynek eredményeként egy nagy áldozatokkal járó, vesztes háborút követő megcsonkítás után Magyarország talpra állt” – közölte a KSH elnöke.

Az album megjelentetésén túl a statisztikai hivatal és könyvtára programsorozattal is bővíteni kívánja a társadalom ismereteit. A tervezett programok bemutatják az első világháború előtti és az azt követő időszak társadalmi és gazdasági környezetét.

A trianoni emléknapon a KSH további két, a témát tudományos céllal és igénnyel feldolgozó kiadványt is megjelentet: a Statisztikai Szemle és a Regional Statistics folyóiratok különszáma szintén a történelmi eseményeket dolgozza fel és tárja az olvasók elé. A Statisztikai Szemle trianoni tanulmánygyűjteménye az 1938-as, Szent István király halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából született emléklapszámot is megidézve a demográfia, a társadalom és a gazdaság folyamatai köré szerveződik, kitérve az előzményekre, a Trianont megelőző évtizedekre is.

Kép: https://alfoldiregiomagazin.hu/

Felidézte: a határ vándorolt át nagyszülei és dédszülei feje fölött, akik anélkül vesztették el hazájukat és „kapták meg az egész Romániát”, hogy megkérdezték volna őket erről. Mindig a magyar nemzet részének éreztük magunkat, és ezen sem a fizikai határok, sem diktatúrák, sem megfélemlítés, sem asszimilációs politikák nem tudtak változtatni” – jelentette ki a politikus, aki elismételte: a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival. 

Kelemen Hunor úgy vélte: Magyarországon nem, de az ország határain kívül, a Kárpát-medencében kihívás magyarnak lenni. Annak az örökös elmagyarázását tartotta kihívásnak, hogy ugyan „nyelvileg, kulturálisan, lelkedben a magyar nemzet része vagy, (.) szülőföldeden, amely őseid földje, tetteiddel, munkáddal, adóddal azt az országot építed, ahol születtél, ahol élsz” – fogalmazott. Úgy vélte, a Magyarországon kívüli magyaroknak nap mind nap bizonyítaniuk kell, hogy számukra „ez így most már normális”, hogy nem ellenségek, nem is tudathasadásosak, hanem ma már ezt a helyzetet adottságként élik meg. És emellett mindig el kell magyarázniuk, hogy a nemzeti szolidaritás és a felelősség senki ellen sem irányul. Az elnök ennek a helyzetnek a megoldását tartotta feladatnak.

„Sokszor veszélyforrást látnak benned, pedig nem vagy az. Egyenrangú polgár akarsz lenni. Jogod van saját szokásaidhoz, saját nyelvedhez, iskoláidhoz, intézményeidhez, szimbólumaidhoz. El kell magyaráznod, meg kell szerezned, és meg kell védened a saját jogod” – részletezte Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke azért tartotta öröm forrásának a magyarságot, mert lezárult a tragikus 20. század, és a 21. század újra összehozta a nemzetet, már nem választják el fizikai határok a nemzet részeit. Azt is örömnek tartotta, hogy minden kedvezőtlen körülmény, minden rossz szándékú politikai nyilatkozat és akarat ellenére a közösség gyarapodni tudott. „Száz évvel Trianon után június 4-ét a nemzeti összetartozás napjaként élem meg. A magyar nemzet tagjaként, erdélyi magyarként, aki szolidáris a Kárpát-medence minden magyar emberével és minden magyar közösségével. Aki a többi nemzetben nem az ellenséget látja és keresi, hanem a lehetséges partnert, akivel talán sikerülni fog úgy építeni ezt a világot, hogy közös jövőt formáljunk a kölcsönös tisztelet jegyében” – vallotta a trianoni döntés centenáriuma és a nemzeti összetartozás napja alkalmából közzétett videóüzenetében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

A Skanzen Észak-Magyarországi falu tájegységében található Magtárban megvalósult tárlat egyelőre online formában tekinthető meg. Fotók, levelek, dokumentumok, naplók, korabeli tárgyak, frontemlékek és műalkotások között barangolhatnak az érdeklődők.

A virtuális kiállítótér segítségével anélkül ismerhető meg a korszak, hogy kilépnénk az otthonunkból.

Az új kiállítással nyitja meg a múzeum a Határtalan Skanzen tematikus évet, amely a magyar kultúra határokon átívelő sokszínűségét hozza közelebb az érdeklődőkhöz.

A Skanzen Magtár 900 négyzetméteres kiállítótere a valóságban három szintből áll.

Ezt a látványt adja vissza 3D-ben a múzeum virtuális kiállítása. A tárlat személyes és közösségi történeteken keresztül mutatja be azokat a változásokat, amelyek a paraszti életforma átalakulásához vezettek az első világháború alatt és után.

A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak.

A kiállítás alapszínei, a szürke és a vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek – áll a tárlat ismertetőjében.

Mint írják, a sokmilliós emberveszteség mellett, amelyet a háború és a spanyolnátha okozott, olyan innovációk jelentek meg, amelyek beépültek a mindennapokba.

Ekkor terjedt el többek között a konzerv, a teafilter a papírzsebkendő, a ballonkabát, a cipzár és a karóra.

Az emlékezetkultúrába pedig olyan tárgyak kerültek, amelyek először a propaganda részét képezték, később viszont háborús emléktárgyakká váltak.

Az online kiállítás felületén háttérinformációkat kaphatunk a tárlat altémáiról: a háború alatti gazdaságról, ellátásról, ünnepekről, a társadalmi segítségnyújtásról, a háborús postáról, a háború emlékezetéről.

Az Amikor minden más lett. című virtuális tárlat része a hatartalan.skanzen.hu projektoldalnak, ahol hamarosan még több tartalommal várják az érdeklődőket. A látogatók első világháborús adatbázisban kutathatnak, valamint interaktív térképen fedezhetik fel, hol milyen emlékművet emeltek az első világháborúban elesett hősöknek.

A kiállítás kurátora Kloska Tamás, Tömöri Szilvia és Sári Zsolt. A virtuális kiállítás látványtervét és dizájnját a Play Dead Kft. készítette.

A TELJES VIRTUÁLIS TÁRLATOT itt járhatod be: www.amikormindenmaslett.hu

A megemlékezést a Magyar Teátrumi Társaság szervezte, amelyen száz táncos közös, élőzenével kísért néptánc előadással emlékezett meg a szomorú évfordulóról.

A rendezvényen egy körülbelül 20 perces egyveleget adtak elő jellegzetes magyar néptáncokból a fellépők. A produkcióban kerekesszékes táncosok is részt vettek.

Berecz István élőzenére készült koreográfiája a magyarság összetartozásának szimbóluma. „A néptánc az egyik legfontosabb és legszebb közös kulturális kincsünk, illő hát, hogy a tragikus trianoni döntés kerek évfordulóján a közös néptánccal mutassuk meg: összetartoztunk és összetartozunk” – fogalmazott Szabó László, az esemény ötletgazdája, a programot szervező Magyar Teátrumi Társaság titkára.

Az államtitkár kiemelte: a Kárpát-medence magyarsága "egyben van, trükkök százaival sem tudtak minket elpusztítani", és nem sikerült végleg egymás ellen uszítani az itt élő népeket sem. Úgy fogalmazott: csoda, hogy "megmaradtunk, és csoda az is, hogy ugrásszerűen javulnak kapcsolataink a szomszéd népekkel". Újra erősödnek az évszázados szálak a magyarok és a szlovákok, szerbek, szlovénok, horvátok között, és "föl-föl bukkan a józanabb hang a román és az ukrán politikában is" - mondta Soltész Miklós.

Hozzátette: az együtt élő nemzetek a mindennapokban "becsülik és tisztelik egymást", és egyre kevesebben "ülnek fel" a magyarok elleni uszításnak. Felidézte: az első világháborúban a magyar királyság elveszített 661 ezer embert, 730 ezren megsebesültek és ugyanennyien hadifoglyok lettek. A magyarság ki sem heverhette ezt az emberáldozatot, amikor jött a kommunista diktatúra rövid, de annál pusztítóbb "tobzódása", majd a trianoni békeszerződés. "Elvették az ország területének kétharmadát: Románia nagyobb területet kapott, mint a mostani Magyarország, Ausztriának is adtak, pedig állítólag velünk együtt voltak ők is bűnösök" - mondta. 10,7 millió ember, köztük 3,7 millió magyar került idegen uralom alá. "Elvették a gyáraink felét, a vasútvonalaink 60 százalékát és 92 városunkat. Többé nem volt só-, ezüst- és aranybányánk. Elvesztettük a fenyveseink 97 százalékát, a lombhullató erdeink 85 százalékát - sorolta. Azt mondta, a nagyhatalmak célja az volt a történelmi Magyarország megcsonkításával, hogy összeroppantsák a magyar nép gerincét. "Üzenjük nekik: nem pusztultunk el, 100 év után is élünk" - mondta.

Az államtitkár Márton Áront, az erdélyi katolikus egyház püspökét idézte, aki szerint "számtalan példát lehetne felhozni, hogy az egymásba ékelten élő két nép fiai hajlandók egymásban az egyenlő jogú és rangú embert látni, készek és képesek békésen együtt élni, amint éltek századokon át, a kívülről beavatkozó mesterkedések nem szítanak közöttük ellentéteket".

Soltész Miklós hangsúlyozta: Márton Áron szavai mindannyiunkat megerősítenek abban, hogy keressük a békességet a szomszédos népekkel. "Azokkal a nemzetekkel, amelyeket a nagyhatalmak száz éve ugyan megajándékoztak magyar területekkel, de negyedszázaddal később ugyanúgy pusztulásra ítéltek, koncként odalökve őket is a kommunista diktatúrának" - közölte. "A mi feladatunk a keresztény válasz megfogalmazása és megélése" Trianonra. "Felelősségünk a nemzeti összetartozás megerősítése" és a Kárpát-medencében élő nemzetek közötti összetartozás megvalósítása - tette hozzá Soltész Miklós.

Az emléktáblát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A katolikus főpásztor az emléktábla-avatás előtt bemutatott szentmisén arról beszélt: a földi életben sok az igazságtalanság, de Jézus kereszthalálával és feltámadásával Isten olyan távlatot nyitott a történelemnek, amely az örökkévalóságba torkollik és ott teljesedik be. Mohos Gábor úgy fogalmazott: a sokfelé szakított, sokat szenvedett magyar nemzet "hivatása, hogy áldássá váljon azzal, hogy hordozza keresztjét és megőrzi értékeit".

Több mint tízezer első világháborús és régi erdélyi fotót tesz közzé a Fotótér elnevezésű új tartalomszolgáltatás keretein belül az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.     

Az adatbázis a könyvtár fejlesztésében, az Országos Könyvtári Platform projekt keretében készült el. A képek a nemzeti bibliotéka mintegy hatszázezer dokumentumot őrző Fényképtárából származnak. Az Országos Széchényi Könyvtár (akkor még mint a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára) 1914 augusztusától gyűjtötte az első világháború képeit, törekedve arra, hogy minél szélesebb körből merítsen.

Neves fotográfusok - Müllner János (1870-1925), Balogh Rudolf (1879-1944) és Erdélyi Mór (1866-1934) -, valamint amatőr fényképészek művei egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben.

A felvételek többsége nagyítás, de akad köztük üveglemez és diakép is. A képek jelentős hányada a katonák mindennapjait ábrázolja, a tábori élet mozzanatait, a frontra és a frontok közötti vonulásokat, a táborok létesítését, a harcokat és azok drámai következményeit: a temetőket, a kórházakat, a hadirokkantakat. Nem hiányoznak a gyűjteményből a hátország lakóinak mindennapjai sem: a szegénység, a pusztítás és a nélkülözés képei, de találhatók felvételek a gyermekek és a katonák kapcsolatáról, a nők szerepvállalásáról a kórházakban és a hátországban, emellett megjelennek a háborús propaganda dokumentumai is.

Szabó Dénes életművéből több mint háromezer üveg- és cellulóznegatív került a nemzeti könyvtár birtokába. A fényképeket a kolozsvári Fotofilm cég munkatársaként készítette a fényképész, döntő részük városkép és tájkép, amelyek a cég képeslapkiadói tevékenységéhez kapcsolódnak. A már feliratozott, sokszorosításra előkészített képeslapnegatívok az 1930-as és az 1940-es évek erdélyi falvait, városait, fontosabb épületeit, fürdőit ábrázolják, érzékeltetik a táj természeti szépségeit. A gyűjtemény értékes részei a népviseletet dokumentáló sorozatok, a falusi és a városi életképek, családi, társadalmi események felvételei, amelyekből kibontakozik a két világháború közötti erdélyi hétköznapok hangulata. A könyvtár adatbázisában a fényképész teljes hagyatékát közzéteszik, így a galériában megtekinthető Szabó Dénes kárpátaljai és berlini sorozata is.

Az adatbázis fejlesztése nem zárult le, a szerkezetet a felhasználói visszajelzések alapján folyamatosan finomítani fogják a könyvtár munkatársai. Terveik között szerepel a Fényképtár további gyűjteményeinek közzététele is. Az adatbázis segítséget nyújt az online nem elérhető, csak az OSZK épületében kutatható fényképek hozzáférhetővé tételében is.

Az adatbázis elérhetősége: https://fototer.oszk.hu/ 

Néhány kép az Erdély-gyűjteményből

Fényképválogatás az I. világháborús gyűjteményből

Fotó: Fiatal lányok népviseletben Szabó Dénes fényképe – OSZK, Fényképtár, Erdélyi Gyűjtemény

Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitóbeszédében kiemelte: a nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni, mert ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét. A magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz év van a hátunk mögött, és "a magunk által alakítható jövő áll előttünk" - hangoztatta a házelnök, aki szerint a szétszakítottságban is megmaradni tudás teljesítményéből erőt merítve, az egymást követő nemzedékek erőfeszítéseit összeadva kell együtt sikeressé tenni a magyarok következő évszázadát.

Kifejtette: a trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia "nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat". Úgy vélte, amíg a külhoni magyarságnak "keserves létküzdelmet" kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, a trianoni döntés nem a történelemkönyvek lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, nyitott, jelenbeli létkérdés. A házelnök hangsúlyozta: a magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli magyar nemzedék szívébe és eszébe vési, hogy mindig csak az lehet az övé, amit meg tud védeni. Aki nem kész és nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja veszíteni. Azt mondta, a múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni, de erre akkor van esély, ha tanulunk a múltból. Tanulságként említette, hogy a nemzetek önrendelkezésének eszméjét "közös sírba temették a magyarok ezeréves országával, és a síron kivirult a nemzettagadás mérgező virága". "A nemzetünket fenyegető veszély nem múlt el, sőt erősödik, de fenyegeti már a bennünket száz éve legyőzőket is" - vélte. Közölte: a másik tanulság, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk arra, mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban. Trianon "nemcsak a múltban esett történelmi igazságtalanság okozta fájdalom szinonimája, nemcsak a jelenben bennük élő egyfajta kollektív lelkiismeret-furdalásé, hogy miként hagyhattuk, hogy ez megtörténjen velünk", hanem a jövőre vonatkozó parancs is: ez még egyszer nem történhet meg velünk - jelentette ki.

Kövér László szerint a harmadik tanulság, hogy a nemzetközi porondon szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni.

Államfői megemlékezés

A magyar nemzet nem csak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő az emlékülésen. "Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" - hangoztatta az államfő. Kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak. Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát - ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, "sunyi háttértárgyalásokon". "Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk" - fogalmazott. Trianon pedig sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette - vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el. Súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól. Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel: sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején. "Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat" - mondta. Június 4-e tíz éve a nemzeti összetartozás napja - hívta fel a figyelmet - a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Ezt szolgálja az egyszerűsített honosítás vagy a határon túli közösségek, intézmények támogatása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének segítése, az egyházi, közösségi élet színtereinek megújítása.

Az emlékülés végén a képviselők elénekelték a Himnuszt és Székely Himnuszt.

Gulyás Gergely emlékeztetett: 100 évvel ezelőtt kényszerült Magyarország arra, hogy a trianoni békediktátumot aláírja, és ennek következtében az ország elvesztette területeinek kétharmadát és minden harmadik magyar a határon túlra került "anélkül, hogy elköltözött volna".

"Fejet hajtunk a mögöttünk hagyott évszázad magyar áldozatai előtt, gondolunk azokra, akiket magyarságuk miatt kivégeztek, bebörtönöztek vagy megnyomorítottak. Gondolunk azokra, akiknek az elmúlt évszázadban a hazájukért való hűségért kellett életüket áldozni, mert a hazához való hűség az elmúlt évszázadban a hazát tartotta meg és nem pedig azokat, akik hűek voltak hozzá" - fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely közölte: a kormány szerdán döntött arról, hogy támogatja a 100. évforduló kapcsán, hogy a Citadellán a magyar szabadság múzeuma jöhessen létre. Mint elmondta, ez reményeik szerint nemcsak a régóta romos épület megújítását teszi lehetővé, nemcsak egy méltó, a magyar szabadságküzdelmekre és megmaradásra emlékező múzeum létesítését jelenti, hanem a teljes megújítását a Gellért-hegynek. Az ezzel kapcsolatos kormányhatározat nemsokára megjelenik a Magyar Közlönyben. A program megvalósításáért Fodor Gergely kormánybiztos a felelős - közölte a miniszter. Gulyás Gergely elmondta, a nemzeti gyásznap tíz éve a Nemzeti összetartozás napja is: tíz évvel ezelőtt tették lehetővé a kettős állampolgárság megszerzését, és eddig majdnem 1 millió 100 ezer magyar élt a lehetőséggel.

"Trianon után 90 évvel vált az lehetővé, hogy újra közjogi kötelék jöjjön létre magyar és magyar között, a magyar állam és a magyar állampolgárok között" - fogalmazott.

Közölte, csatlakoznak Schmidt Mária kormánybiztos felhívásához, és arra kérnek mindenkit, hogy tegyenek ki egy képet egy számukra kedves területről, ahol magyarok élnek bárhol a világon. Orbán Viktor miniszterelnök június 6-án Sátoraljaújhelyen mond beszédet és avat szobrot - mondta el Gulyás Gergely.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Alsónánán mond ünnepi köszöntőt az Evangélikus templom kertjében. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke Sárrétudvarin az évforduló alkalmából készült emlékmű átadásán mond köszöntő beszédet, amely után istentiszteletet tartanak és megkoszorúzzák az emlékművet. A Magyar Szentek templomában trianoni emléktáblát avatnak, a megemlékezésen beszédet mond Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megnyitja Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikus művész "Trianon anzix" című kiállítását az A38 hajón. A Magyar Nemzeti Múzeum össznemzeti fotókiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból.

Sopronban felavatják a Trianoni Emlékparkot, ahol mások mellett beszédet mond Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Miskolcon elhelyezik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Nemzeti Összetartozás Emlékművének alapkövét, Debrecenben gyászlobogót vonnak fel és koszorúzást tartanak a Magyar Fájdalom szobránál. A Kecskeméti Nemzeti Színház emlékműsorral készül, amelyet online közvetítenek. Győrben az összetartozás tüzével, Komáromban száz ágyúlövéssel emlékeznek meg az eseményről.

Megemlékezést tartanak többi között Gyulán, Pécsen, Kaposváron, Székesfehérváron, Móron, Zalaegerszegen, Isaszegen, Ácson és Szolnokon is.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

„A határtalan szeretet hangján fonjuk tele a Kárpát-medencét, megerősítve kapcsolatainkat és nemzettársainkat!” – buzdít a határokon átnyúló, magyar-magyar közösségi kapcsolatok építésével foglalkozó civil szervezet a honlapján mindenkit arra, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulója körüli napokban, azaz június 4. körül szólítsa meg telefonon vagy valamely internetes alkalmazás segítségével a jelenlegi magyar államhatárokon kívül élő néhány barátját, ismerősét, így fejezve ki nekik összetartozásunkat.

A Háló mozgalom a kezdeményezéshez kapcsolódó rövid videót is készített, amelyben néhány tagjuk – szerte a Kárpát-medencéből – magyarságáról vall, és megosztja gondolatait a trianoni évforduló kapcsán.

Online műsorral emlékezik meg a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójáról a Magyar Versmondók Egyesülete: az emlékműsort, amelybe az elcsatolt területek minden részéről becsatlakoznak versmondók, az egyesület Facebook-oldalán csütörtökön 16:32-től láthatja a közönség.    

Az egyesület szerdai közleménye szerint a műsort megelőzően a Scool-túrával együtt általános iskolásoknak rendhagyó internetes történelem- és irodalomórát tartanak, amely felkerül a legnagyobb közösségi videómegosztó portálra. Ebben Magyarország határain túl élő tanárok, idegenvezetők, diákok is megszólalnak, énekelnek, verset mondanak és üzenetet küldenek többek között Rimaszombat, Sárosoroszi, Déva és Nagyszelmenc iskoláiból.

Mint írják, a Száz év magányban a nemzet című emlékműsorban láthatják a nézők a Kiss Kata Zenekar Magyar vagyok című dalának új klipjét, amelyben a világ legkülönbözőbb részein élő magyarok is bekapcsolódnak a dal éneklésébe.

Az elcsatolt területek mindegyikéről hallható és látható lesz egy-egy vers, felnőttektől és gyerekektől vegyesen. Elhangzanak Vörösmarty Mihály, Bálint Ilona, Dsida Jenő, Domonkos István és Kányádi Sándor költeményei, Lutter Imre előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke pedig Ady Endre és Csoóri Sándor Trianonhoz kapcsolódó költeményeit idézi meg. A műsorban - amelynek kezdési időpontja arra emlékeztet, hogy a szerződést budapesti idő szerint 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban - Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának videóüzenete is látható lesz. A műsor József Attila Bús magyar ének című versének idézetével indul majd - áll az összegzésben.

Két erdélyi és egy felvidéki alkotás nyerte a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által a Nemzeti Összetartozás Napja és Trianon 100. évfordulója alkalmából fiatalok számára meghirdetett "Milyen jó, hogy itt vagyunk" című videopályázatot.

Az államtitkárság szerdai közleményében felidézte: a pályázati felhívást május 12-én tették közzé anyaországi és külhoni 10-25 évesek számára, akik olyan, telefonnal vagy akár kamerával készült kisfilmmel jelentkezhettek, amelyben bemutatják, mit jelent számukra a nemzeti összetartozás. A pályázók interjút készíthettek szüleikkel, nagyszüleikkel, barátaikkal, de akár csoportosan, táncos vagy zenés produkció keretében is kifejezhették, mit jelent számukra a magyarság és az összetartozás.

A felhívás az egész világ magyarságát megmozgatta: a szűk kéthetes beadási határidő alatt több mint félezer pályamunka érkezett a Föld minden tájáról, Kanadától Székelyföldön át Argentínáig - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság.

Az eredményhirdetés június 3-án délután 3 órától élőben zajlott a Külhoni Magyarok Youtube csatornán, ahol korcsoportonként bemutatták a legjobb 10 kisfilmet, majd Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár jelentette be a győzteseket. A 10-14 évesek korcsoportjában az első helyezett Farkas Leila, Farkas Luca és Farkas Gréta Mese Amáliáról című kisfilmje lett (Nyikómalomfalva, Erdély), a 15-18 évesek korcsoportjában Varga Dániel és Gáspár András Határtalanság című alkotása (Fülek, Felvidék), a 19-25 éves korosztályban pedig Deák András 100 év után is itt vagyunk című kisfilmje (Erdőfüle, Erdély), amely a 102 éves Kolumbán Juliska néni történetét mutatja be. A három győztes alkotás 300-300 ezer forint értékű pénzjutalomban részesül, emellett számos különdíjat is kiosztanak a legjobb munkák alkotói között, amelyről a következő napokban döntenek.

A felvezetőben elhangzott: a következő napokban a győztesek mellett az összes beérkezett pályamunkát közzéteszik a Külhoni Magyarok honlapon és Youtube csatornán - írták.

A teljes Kárpát-medencei társadalom jelen állapotát fogja bemutatni Trianon óta példátlan mélységben a Magyarország Nemzeti Atlasza - Társadalom című kötet interaktív, kétnyelvű, szabad hozzáférésű elektronikus változata (e-MNA Társadalom), melyet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja készít.    

Az ELKH-nak a Nemzeti Összetartozás Évéről szóló 2020. februári kormányhatározat 280,7 millió forint támogatást ítélt meg a projektre; a honlap bemutatóját 2020 végére vagy 2021 elejére tervezik - közölte  az ELKH.

Területileg a digitális honismereti atlasz lefedi a Kárpát-medence teljes területét, annak 17 660 települését, illetve a közvetlen - osztrák, cseh, lengyel, ukrán, moldovai, román, szerb, horvát, szlovén - szomszédságban található, mindösszesen közel 40 ezer települést.

Időbeli szempontból bemutatja a társadalom (népesség, települések, életkörülmények) jelenlegi és közelmúltbeli állapotát, illetve a Trianon óta eltelt száz év folyamatait, egyes térképek pedig a 16. századig is visszamennek.

Tematikailag a projekt három nagy blokkra tagolódik, melyek a teljes társadalomföldrajzi vertikumot megjelenítik.

A Népesség blokk témája a népesedési múlt, népességszám-népsűrűség, természetes népmozgások, vándorlás, népesség összetétele (nem, életkor, család, háztartás, etnikum, nyelv, vallás, iskolázottság, gazdasági aktivitás-foglalkozás, társadalmi tagozódás).

A Település blokk vizsgálja a települési múltat, a településállományt, a városokat, Budapestet és régióját, valamint a vidéki térségeket. Az Életkörülmények-életminőség blokk bemutatja a humán jellemzőket, a lakás-lakókörnyezetet, a települési környezetet és a települési infrastruktúrát.

Az egyes témakörök bemutatása tér- és időbeli dimenzióban, adatállománytól függően változó területi bontásban (megye, járás, település) történik. Ennek során jól követhető, hogy a társadalom szerkezetében, a társadalmi folyamatokban milyen változások zajlottak le a korábban politikailag egységes Kárpát-medence trianoni szétdarabolása óta. Mint a közlemény hangsúlyozza, az online térképészeti adatbázis egyedülállóan fogja bemutatni a teljes Kárpát-medencei társadalom jelen állapotát.

A csaknem 18 ezer településből álló honi mozaik összerakása, majd ebből modern térinformatikai eszközökkel interaktív atlasz létrehozása mindeddig páratlan vállalkozás, határokon átívelő ambícióval - emlékeztet az ELKH.

A projekt megvalósításán jelenleg a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban 26 kutató és projektmenedzser, külső megbízással 16 kutató és lektor, valamint több külső szolgáltató cég dolgozik. Az adatállományok egységes feldolgozása mellett tartalomfejlesztés, a kapcsolódó szellemitulajdon-védelmi jogi konstrukció megalkotása és az informatikai háttér kiépítése zajlik - áll az ELKH közleményében.

Az elmúlt időszakban a bukaresti parlament és a román kormány körül megszaporodott magyarellenes intézkedések kapcsán egyre többen kérdezik, hogy mégis mi történik? Hogyan lehet, hogy eddig többé-kevésbé békésen mentek dolgaink a bukaresti politizálás kapcsán, és most azzal kell szembesülnünk, hogy állampolitikává lépett elő a mindennapi magyarellenesség.

A válasz valószínűleg nem túl bonyolult, és azt láthatjuk, hogy az erdélyi politikai vezetők döntő része beismeri, hogy egy korszak véget ért az erdélyi magyar politizálásban. Amiről viszont nem beszélnek, hogy mi ennek az oka, és ami talán még fontosabb, hogy mi a megoldás, milyen irányba kell tovább mennünk?

Az elmúlt 30 év legfontosabb kérdése már rögtön a 90-es évek elején eldőlt. Akkor, a még egységes erdélyi magyar érdekképviselet két táborra oszlott. Az egyik tábor azt mondta, hogy ki kell használni Románia instabil nemzetközi helyzetét, a diktatúra utáni rossz gazdasági állapotát, a lehető legrövidebb úton vissza kell szerezni a területi autonómiát, az elkobzott ingatlanjainkat, a jogainkat általában, és meg kell teremteni hosszútávra az önigazgatás alapjait.

A másik tábor – és érdekes, ennek a tábornak a vezetőinek a kapcsolata a korábbi rendszerrel többé-kevésbé ma is tisztázatlan – valami oknál fogva azt mondta, hogy a gyors lépések politikája helyett apró lépésekben kell a magyar közösség dolgait irányítani, ki kell egyezni a bukaresti főhatalommal, mert ez a járható út, ez a biztos út, a másik bizonytalan. Nos, azóta tudjuk, hogy melyik tábor győzött.

A közel három évtizeddel ezelőtt történtek mára történelemmé lettek. Ma már világosan látszik az, hogy az akkori román hatalomnak időre volt szüksége ahhoz, hogy a helyzetüket stabilizálják, időre volt szükségük ahhoz, hogy az euroatlanti integráció küszöbén, egyfajta kirakat-politikát kreálva, megerősödhessenek. Az Európai Unión belüli céljaikat döntően elérték, a NATO-ban kiemelt helyet kaptak, azt is látjuk, hogy megkötötték a maguk különalkuját azokkal az erőkkel, akik az európai egyesült államok létrehozásában érdekeltek, és ezzel – ahogy a történelemben oly sokszor – ismét hátba szúrták a saját szomszédjaikat, hátba szúrták a közép-kelet-európai érdekeket, szembe mennek a visegrádi országok érdekeivel, szembe mennek a nemzetek Európájának koncepciójával.

A külön utas stratégia, mára eredményt hozott számukra, hiszen ma Románia az Európai Unió és általában az euroatlanti övezet jó tanulójának számít, hiszen bármilyen típusú jogsérelem ér bennünket, és itt vissza kell emlékeznünk az egy évvel ezelőtti úzvölgyi provokációra, Romániát nemzetközi fórumokon senki nem kéri számon. Az elmúlt egy évben mindennapossá váltak a különböző magyarellenes döntések. Klaus Johannis államelnöknek a korábbi megszólalásaitól idegen, agresszív és uszító beszéde nem volt egyéb, mint jeladás, üzenet, hogy az elmúlt 30 év eddigi kislépéses korszaka, a román állammal a magyarság nevében kötött paktum megszűnt és új idők következnek. Megüzente, a román állam ma elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy visszatérjen ahhoz a stratégiához, amelyről az elmúlt száz évben egy pillanatig sem volt hajlandó lemondani. Nem akarnak ma sem egyebet, mint egynyelvű, egynemzetiségű és egyvallású országot.

Nyilván minden hasonlat valamilyen formában sántít, de úgy érzem, hogy kicsit abban a helyzetben vagyunk ma, mint az 50-es években, amikor a levert szabadságküzdelmünk után a Szovjet érdekszférán belül a magyarságnak nem maradt érdekérvényesítő eszköze, és ezt kihasználva a román állam annyi jogunkat próbálta felszámolni amennyit csak tudott. Felszámolták a magyar autonóm tartományt, az önálló Bolyai Egyetemet és sorolhatnánk.

A nagy kérdés, a fontos kérdés, hogy hogyan találunk kiutat a jelenlegi helyzetből? Sokan gondoljuk úgy, hogy a következő időszakban a bukaresti politizálás adta lehetőségek, az ottani mozgástér szűkülni fog. Nyilván továbbra is élni kell minden Bukarest adta lehetőséggel, viszont számunkra világos, hogy a következő évek legfontosabb érdekvédelmi és küzdelmi tere az önkormányzatainkban lesz. Már csak azért is, mert az 50-es, 60-as évekhez képest ma Romániában létezik önkormányzatiság, az megkerülhetetlen, és a román államnak is érdeke, hogy létezzenek olyan önkormányzatok, amelyek a helyi ügyeket jól tudják intézni. Az önrendelkezésnek ezt a szintjét a román állam a magyar közösségtől sem fogja tudni megtagadni. Éppen ezért minden egyes önkormányzat, minden egyes helyi tanács, minden egyes megyei tanács a magyar önvédelem, a magyar önszerveződés kis bástyája lesz a következő években. Ezeket kell ezeket megerősítenünk!

Egyúttal azt is tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy az a típusú védettség, amit a román főhatalommal kötött paktum, megállapodás eddig biztosított bizonyos vezetők számára, meg fog szűnni. Ezért az önkormányzatainkat nem vezethetik majd csak teljes mértékben fedhetetlen, tisztességes, becsületes emberek. Ez a következő időszak nagy feladata!

Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt hangsúlyos választ adott arra a helyzetre, amiben vagyunk azzal, hogy létrehozta az Erdélyi Magyar Szövetséget. Letettük az alapjait annak az új magyar egységnek, amelynek értékalapon és nem érdekalapon kell képviselnie az erdélyi magyarságot. Az új magyar egység főpróbája is megvolt, hiszen azzal, hogy a Székely Nemzeti Tanács által elindított európai polgári kezdeményezést több mint egymillió kétszázezren támogatták aláírásukkal, be tudtuk bizonyítani, hogy létezik siker az egypárti törekvések megkerülésével, létezik siker akkor is, ha nem pártos alapon akarunk egy ügyet sikerre vinni.

Azt gondolom, hogy Bukarest megtette azt, amire mi erdélyi magyarok magunktól nem voltunk képesek, és lezárt egy korszakot. Az új helyzetünkben egyet biztosan el tudunk mondani: nem kell semmilyen csodára várnunk, nem kell külső segítségre várunk. Az erdélyi magyar közösségnek megvannak azok az erőforrásai, vagyunk annyira erősek, vannak olyan felkészültek a szakembereink, van a közösségünk olyan életerős, hogy megoldjuk a saját problémáinkat.

Száz éves a trianoni békediktátum és harminc éves a rendszerváltás, ugyanakkor egy dolog nem változott: mi itthon fogunk maradni! Mi itthon akarunk magunknak jövőt teremteni, mert mi szeretjük Erdélyt!

Az EMSZ másik társelnöke, Mezei János MPP-elnök bő egyperces videóüzenetében úgy fogalmaz, szülőföldjén, őshonos székelyként győztesen élheti meg a hírhedt Trianon centenáriumát, mert a sok keserűség ellenére gyermekeink még mindig ismerik történelmünket, kultúránkat, tartják hagyományainkat, konfirmálnak vagy bérmálkoznak, ősi táncot ropnak az ezer székely leány találkozón. „Mert azt is tudják, mint mindig, hogy a magyar minden legyőzőjét túléli” – fogalmaz a videóban Mezei.

Online programmal emlékezik a magyarság a nemzeti összetartozás napjára, június 4-re - közölte Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Az összetartozás napjának előestéjén, szerdán 20.00 órakor a Facebookon klippremier lesz: a Hazám, hazám - az összetartozás dala hangzik el Bocskor Bíborka, Csík János, Dancs Annamari, Dér Heni, Ferenczi György, Földes Eszter, Majorosi Marianna, Makó Péter, Mező Misi, Miklósa Erika, Molnár Ferenc "Caramel", Molnár Levente, Novák Péter, Nyerges Attila, Pál István "Szalonna", Serbán Attila, Szarka Tamás, Szvorák Katalin, Takács Nikolas és Tátrai Tibor előadásában ().

Június 4-én, csütörtökön a youtube csatornán 8 és 10 óra között az alábbi programok tekinthetők meg: Dokumentumfilm a trianoni békediktátum aláírásáról a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködésben; Dokumentumfilm a Trianonnal kapcsolatos Új világ születik időszaki kiállításról a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködésben; Koltay Gábor: Trianon dokumentumfilm; Budai Cukrászda (1935) játékfilm; Erdély - Gyergyószentmiklós: Bagossy Brothers Company roadmovie-ja; Vajdaság - Rúzsa Magdi roadmovie-ja. Az érdeklődök 10.00 órakor bekapcsolódhatnak Balogh Gábor történész rendkívüli történelem órájába a békediktátum aláírásának történetéről és következményeiről. Ezt követően, 12.00 és 16.00 óra között koncertek veszik át a főszerepet a youtube csatorna lejátszási listáján és a művészek youtube csatornáin - Facebook beharangozóval. Többek között Szvorák Kati, Caramel, Miklósa Erika, Novák Péter, Keresztes Ildikó, Dér Heni és Takács Nikolas fellépéseit követhetik az érdeklődők a youtube csatornán. A program 16.30-kor Pál István "Szalonna", majd Ákos, 18.00 órától a Ghymes Együttes, 20 órától az Ismerős Arcok, 21.00 órától a Csík Zenekar nemzeti összetartozás napjára készített koncertjével folytatódik, majd 22.00 órakor Tolcsvay László nemzeti összetartozás napjára készített dalával zárul.

A korszakban játszódó filmeket, valamint a korabeli virágzó filmes és színházi életet bemutató Filmhíradót láthatnak ingyenesen a nézők a Budapesti Távmozi oldalán június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából.    

A Budapest Film Zrt. a Trianon 100 eseménysorozathoz kapcsolódva négy alkotást tesz ingyenesen elérhetővé a film.artmozi.hu oldalon.

A Nagyapám: Horthy Miklós című dokumentumfilmben Horthy István, a kormányzó unokája beszél sokak számára ezidáig ismeretlen eseményekről, amelyek meghatározó jelentőséggel bírtak a 20. századi Magyarország későbbi sorsára.

A 66 szezon című szlovák-cseh dokumentumfilm pedig egy kassai uszoda 66 éves történetét mutatja be a történelem viharában.

Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényének azonos című filmadaptációja mellett ingyenesen elérhető Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok című, 2015-ös alkotása, amely az 1900-as évek legelejétől a 2000-es évek elejéig követi végig a szereplők sorsát.

A Távmoziban most látható filmek válogatásakor nem voltunk könnyű helyzetben, hisz Trianon traumájának feldolgozatlanságát az is jelzi, hogy igen kevés igazán értékes mozgókép készült a témáról – a magyar film még nem találta meg azt a konkrét történetet, amelyen keresztül hitelesen és érzelemgazdagon beszélhetne erről az érzékeny témáról. A dokumentumfilmesek direktebben fogalmaznak, a játékfilmesek a legtöbbször csak érintik Trianont, s azt, hogy mi vezetett oda, s milyen következményekkel járt a 100 évvel ezelőtti békeszerződés - írják a honlapon.

A vetítések június 4-én délután egy órakor kezdődnek, és este nyolc óráig tartanak, fél 9-től pedig online közönségtalálkozó lesz.

A trianoni békediktátum századik évfordulóján a közmédia minden csatornája és online felülete megemlékezik a magyar történelem egyik legtragikusabb napjáról - közölte az MTVA sajtóosztálya.  

A közlemény szerint a Trianonhoz kapcsolódó filmek mellett művészek, tudósok, közéleti emberek beszélnek arról, mit jelent számukra az összetartozás, a műsorfolyamot figyelő nézők, rádióhallgatók, vagy az online adásba bekapcsolódók pedig e-mailen és SMS-ben üzenhetnek a témával kapcsolatban.

Június 4-én a Duna Televízióban láthatják először a nézők a Kossuth térre megálmodott Trianon-emlékművet, és közreadnak egy különleges, örökérvényű hangfelvételt is, amellyel az egykori vallás és közoktatási miniszter, Klebelsberg Kuno üzent kora fiataljainak Trianon kapcsán. 15 óra 25 perctől a Wettstein-napló című dokumentumfilmből részletesen megismerhetőek lesznek a magyar békedelegáció öt hónapi munkájának legfontosabb mozzanatai, majd 18 óra 40 perctől a Koltay Gábor rendezésében készült Hétköznapi Trianon című dokumentumfilmet adják le.

A békeszerződés aláírásának időpontjában, 16 óra 30 perctől, a Duna, a Duna World és a Kossuth hullámhosszán megszólalnak a harangok. Áder János köztársasági elnök ünnepi beszéde 16 óra 35 perctől lesz látható a Dunán, valamint a közmédia nézői figyelemmel követhetik a parlament emlékülését és beszámolókat láthatnak minden határon túli eseményről. Este 20 óra 15 perctől Rátóti Zoltán főszereplésével A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámát láthatják a nézők a Duna Televízióban. A film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi gróf a magyar küldöttséget képviselve mondott el 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárását követően - ismertette az összegzés. A Kossuth rádió délelőtt "rádiós hidat hoz létre", amely összekapcsolja az elcsatolt részeken dolgozó kollégákat - közölték. Az M5-ön egész nap ismert művészek beszélnek az összetartozás fontosságáról - a rövid bejátszásokban többek között Nagy Feró, Nyerges Attila, Dörner György és Trill Zsolt osztja meg a nézőkkel legszemélyesebb gondolatait. Este 21 óra 20 perctől történészek vitatják meg a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményének okait és következményeit, 22 óra 15 perctől pedig a Nemzeti Színház művészeinek előadásában hallhatnak a nézők Trianonról szóló költeményeket és elbeszéléseket.

A közlemény beszámolt arról is, hogy a nap folyamán a Petőfi Rádió, a Bartók Rádió, a Dankó Rádió és az M2 gyerekcsatorna szintén több műsorban megemlékezik a határon túli magyarságról és a trianoni békediktátum századik évfordulójáról. Az osszetartozunk@mtva.hu email címre vagy a +36 30 555 5503-as telefonszámra SMS formájában bárki személyesen üzenhet rokonainak, barátainak, éljenek akár a Kárpát-medencében vagy a világ másik felén - hívta fel a figyelmet a közmédia sajtóosztálya.

Közös nyilatkozatban fohászkodtak a történelmi magyar egyházak erdélyi vezetői a trianoni döntés centenáriuma alkalmából a nemzeti összetartozás erősítéséért és az áldásos jövőért.    

Nyilatkozatukban Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Schönberger Jenő, Böcskei László és Pál József Csaba szatmári, nagyváradi és temesvári római katolikus püspökök, Kató Béla és Csűry István erdélyi és királyhágómelléki református püspökök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök azt hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum századik évfordulóján nem a gyászt és a veszteségérzetet kívánják mélyíteni, hanem elsősorban a nemzeti összetartozás erősítéséért és az áldásos jövőért fohászkodnak.

"A történelem Ura adjon bölcsességet mindnyájunknak, hogy válasszuk mindenkor az életet és az áldást, az összefogást és a megmaradást, mintsem az önfeladást és a megalkuvást. A jó Isten áldja meg jelenünket és jövőnket! Ő adjon erőt a reményteljes munkához, alkotóerőt értékeink gyarapításához, hitet nemzetünk és az emberiség szolgálatához!" - áll a közös nyilatkozatban. Kijelentették: egy évszázaddal a fájdalmas történelmi esemény után megerősödött hittel tekintenek a jövőre, felismerve, hogy a nemzet és egyházaik puszta léte is az isteni gondviselés bizonyítéka. "Egy ország testét fel lehet szabdalni politikai határokkal, de az életet és békességet igenlő nemzet lelkét nem! Sőt a puszta túlélés felett, az elnyomatás legsötétebb évtizedeiben is képesek voltunk arra, hogy a reménybe kapaszkodva értékeket teremtsünk" - állapították meg.

Az egyházi vezetők kinyilvánították: a békesség szellemében kívánnak szolgálni, és az évfordulón újra megerősödnek ebben a küldetésben. "A szomszédos nemzetekkel kölcsönösen, Isten akarata szerint és Jézus Krisztus tanítása szellemében, keresztény alapokra kell helyezzük egymáshoz való viszonyulásunkat" - jelentették ki. Hozzátették: a tényleges egyenrangúságban élő népek gyermekei esélyesebben boldogulhatnak egymást megbecsülve és tiszteletben tartva. Azt is megjegyezték, hogy a nemzetek küldetése az isteni világrendben eleve a békéhez, és nem az ellenségeskedéshez kötődik, s egymásra vannak utalva az új keletű keresztényellenes és értékromboló törekvésekkel szemben is.

Az egyházi vezetők korábban körlevelekben vagy nyilatkozatokban kérték vagy javasolták, hogy csütörtökön, a trianoni döntés centenáriumán az erdélyi templomokban 17:30 órakor 100 másodpercig kongassák a harangokat.

A nyilatkozat szövege teljes terjedelmében ITT olvasható.

Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója az MTI-nek telefonon elmondta: a csomagosztásnak kettős üzenete van. Egyrészt az a valóságos segítség, amelyet a mindennapokban használható eszközök, babaápolási felszerelések, lázmérők, krémek, babaruhák, pelenkák jelentenek, másrészt pedig, hogy kifejezze azt a törődést, szeretetet és az összetartozás érzését, amit az anyaország a száz éve elcsatolt, más országokba került magyarok iránt érez - magyarázta Écsy Gábor.

"Emellett kifejezi azt a köszönetet is, hogy itt még mindig magyarok élnek, magyarul beszélnek, magyar gyermekeket nevelnek, a magyar hagyományokat igyekszenek megtartani, lehetőség szerint magyar iskolába járatják a gyerekeket, magyarul imádkoznak, és ez nagyon nagy dolog itt a végeken, hiszen nagyon erős a nyomás, az asszimiláció, és a kísértés, hogy máshol a világon jobb élet várna rájuk, ha elmennének. Ők viszont itt maradtak, és vállalták ezt a sorsot, és vállalják ezt az összetartozást az anyaországgal" - tette hozzá. A Kárpát-medencében, a Kárpátalján, a Gyimesekben, a Felső-Tisza-vidéken összesen 34 csomagot osztanak ki olyan édesanyáknak, akik a közeljövőben adnak életet gyermekeiknek. A Katolikus Karitász országos igazgatója szerint nagy szükség van a kapcsolattartásra az anyaország és a külhoni magyarság között, és a Katolikus Karitász mindent megtesz azért, hogy segítse a szórványban élő magyarokat, és ehhez különböző programokat szerveznek, például az orvosmissziót vagy a beiskolázási programokat. "Erősítjük mi is ezt a kapcsolatot, és az állam részéről is nagy törekvés van arra, hogy ez a kapcsolat szoros legyen és megmaradjon, és ezáltal ők is megmaradjanak" - tette hozzá.

Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, aki szintén jelen volt az átadáson, kiemelte, hogy "Trianon száz éve a 21. században semmiképpen sem csak a múltról szól, hanem elsősorban a jövőről". Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy tisztelegni kell a sok-sok veszteségen átesett határon túli magyarok előtt, de békejobbot kell nyújtani az itt élő népeknek is annak érdekében, "hogy írjuk végre felül a nemzeti türelmetlenséget, és egy közös Kárpát-medencei, közös kelet-európai érdeken alapuló valódi együttműködésben lépjük túl Trianon árnyékát". Kiemelte: "nem fog attól egyetlen egy ország integritása sem csökkenni, ha elismerik azt, hogy méltánytalanul vágták le Magyarország mindkét kezét és lábát száz évvel ezelőtt a Párizs melletti Trianon kastélyban". Grezsa István szerint a 21. század a magyaroké lehet, sikeresek lehetnek, "és a Szent István-i állameszme nyomán alkalmasak is vagyunk mi, magyarok arra, hogy az itt élő népek kovászaként a kelet-európai térséggel összefogva megújítsuk a nyugat-európai mindennapokat". A politikus sikeresnek értékelte a magyar nemzetpolitika utóbbi tíz évét, és elmondta, ma már nemcsak a kulturális és nyelvi jogok biztosítása fontos, hanem "száz év után egész egyszerűen érje meg újra magyarnak lenni a Kárpát-medencében, és ehhez nélkülözhetetlenek azok a gazdasági alapok, amelyeket a magyar kormány immár a nemzetpolitika részeként folyósít hosszú évek óta, és ezek nemcsak a magyar kisebbséget szolgálják és támogatják, hanem a többség érdekeit is". Végül reményének adott hangot, hogy a magyar nemzetpolitika azt is üzeni a környező országok népeinek, hogy "megéri Magyarországgal együttműködni, mert a stabilitást és a kiszámíthatóságot sugárzó Magyarország jelenleg a Kárpát-medence legperspektivikusabban fejlődő területe".

-MTI-

Mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, illetve következményeiről? Milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről? Ezt vizsgálták annak az országos telefonos közvélemény-kutatásnak a keretében, amelynek egyik szervezője az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport volt. A felmérés szerint a magyarok 94 százaléka igazságtalannak és túlzónak tartja a békeszerződést. Az mta.hu összefoglalója az eredményekről.

A Magyar Cserkészszövetség programsorozatot indít Trianon 100. évfordulója alkalmából. A megemlékezés első programja az Összetartozásunk Tüze.

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) kezdeményezésére a magyar cserkészszövetségek szervezésében megvalósuló esemény honlapján nyomon lehet követni a folyamatosan bővülő programhelyszíneket. Magyarország és a Kárpát-medence területein túl Kazahsztántól Honoluluig, Narviktól Rio de Janeiróig, Ausztráliától Japánig lángolnak majd a cserkésztüzek – olvasható a szövetség közleményében.

Emellett az MCSSZ szervezésében hamarosan egy túrasorozat is kezdetét veszi.

A Trianoni Túracélpontok program versenyként is felfogható, ami a programév végéig, 2021. június elejéig tart. A következő évben a Kárpát-medence területén 100 népszerű túracélpont bejárását szorgalmazzák.

Hamarosan a program honlapján, Facebook-oldalán lehetőség lesz fényképek megosztására, illetve készül egy letölthető füzet, amelyben minden túracélpont megtalálható.

A határon innen és túli magyar cserkészek többek között ezekkel a programokkal emlékeznek történelmünk 100 évvel ezelőtt bekövetkezett, a magyarság XX. századi történelmét meghatározó eseményre. Egyben módot kínálnak arra, hogy e szétszakított helyzetet fókuszba állítva magyarságunkat „tettben és lélekben” meg tudjuk élni, tudásunk mélyüljön – tették hozzá.

Reformátusok és Trianon címmel készített harmincperces dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot.    

Ablonczy Bálint, a film forgatókönyvíró-rendezője, a Reformáció Öröksége Műhely vezetője az MTI-nek felidézte: a magyar református egyház 1881-ben kialakult szerkezete 1920-ban, a trianoni döntéssel teljesen felbomlott. Romániába 712 ezer, Csehszlovákiába 217 ezer, a mai Szerbia területére 50 ezer, Ausztriába 4 ezer magyar református került, elszakítva a magyarországi egyházkerületektől. Mint mondta, Trianont vallási hovatartozástól függetlenül minden magyar ember tragédiaként élte meg, és minden magyar egyházat érintettek az utódállamok intézkedései. Példaként említette, hogy minden utódállamban voltak földreformok, ami lényegében egyet jelentett a magyar birtokosok és a magyar egyházak földjeinek elvételével és kiosztásával. Ugyanakkor a reformátusok több okból is különösen nehéz helyzetbe kerültek: mind magyarok voltak, míg a határon túlra került katolikusok között voltak például németek is, így a reformátusokat kifejezetten "magyar egyháznak tekintették". Ráadásul mögöttük nem állt egy világegyház, mint a katolikusok mögött - tette hozzá Ablonczy Bálint.

A határon túlra került reformátusok helyzetét tovább nehezítette, hogy valamennyi utódállam - még Ausztria is - előírta, hogy a területükre került magyar reformátusok szakítsanak meg minden kapcsolatot a Magyarországi Református Egyházzal, különben jogilag nem ismerik el őket, és nem kapnak államsegélyt.

A rendező kitért arra: az Erdélyi Egyházkerület helyzete különbözött a többitől, hiszen teljes egészében, teljes struktúrájában Romániához került. Ugyanakkor Romániához került a debreceni székhelyű Tiszántúli Egyházkerület nyolc csonka egyházmegyéje, amelyekből létrehozták a Királyhágómelléki Egyházkerületet Nagyvárad központtal.

A Csehszlovákiába került magyar reformátusok korábban soha nem alkottak egy közösséget. A békediktátum három történelmi egyházkerület, a Dunántúli, a Tiszáninneni és a Tiszántúli Egyházkerület északi részét vágta le. Ennek alapján 1923-ra alakult ki a három részből álló új egyházigazgatás, a Szlovenszkói Dunáninneni Egyházkerület Pozsony székhellyel, a Szlovenszkói Tiszáninneni Egyházkerület Rimaszombat és a Kárpátaljai Református Egyházkerület Munkács székhellyel - ismertette.

Délvidéken szintén létre kellett hozni egy önálló református egyházkerületet, Ausztriában azonban annyira kevesen voltak a reformátusok, hogy nem szerveztek egyházkerületet - tette hozzá Ablonczy Bálint.

A filmben a téma magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és királyhágómelléki, illetve délvidéki szakértői szólalnak meg. Az interjúk mellett grafikák, korabeli filmhíradók, levelek, feljegyzések és fényképek is segítik a téma megértését. A film megtekinthető a Károli Gáspár Református Egyetem Youtube-csatornáján.

Trianon 100 címmel olyan digitális oktatási anyag készült a békediktátum aláírásának 100. évfordulójára, amely 10 fejezeten keresztül – a Monarchia összeomlásától kezdve a békeszerződésen, nemzetiségi és gazdasági viszonyok tárgyalásán át a soproni népszavazásig – az események pontos és objektív bemutatásával nyújt segítséget elsősorban diákok, de a szélesebb olvasóközönség számára is a történések megismerésében és megértésében.

Az interaktív digitális anyag könnyen beilleszthető az általános és középfokú oktatás tanrendjébe legyen szó történelemóráról vagy társadalomismeretről. Az átlátható, jól felépített tananyagkezelés egyaránt alkalmas egyéni és csoportos feldolgozásra. Külön erénye a módszertani tervezésnek, hogy többféle gyakorlófeladat mélyíti el az ismeretanyagot játékos formában (igaz-hamis, feleletválasztó, rendezd sorba! stb.), alapos, megbízható tudást adva ezzel.

A Trianon 100 ingyenes digitális oktatási anyagot a Balázs-Diák Kft. megbízásából Rácz András és Foki Tamás történészek készítették tudományos igényességgel, közérthető módon.

Az oldal elérhetősége: www.trianonszaz.hu

A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának elnökségi tanácsa azt kéri, hogy június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján közép-európai idő szerint délután fél ötkor szólaltassák meg templomaik harangját a református közösségek.     

Az elnökségi tanács kéri továbbá, hogy május 22-én, a magyar református egység napján, délelőtt 10 órakor is harangozzanak a református templomokban - írták. Felidézték: a Kárpát-medencei református egyházak vezetőinek testülete, a Generális Konvent 2012-ben határozott arról, hogy június 4-ét, a nemzeti összetartozás napját felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A konvent ekkor kérte a református gyülekezeteket, hogy május 22-én és június 4-én harangozzanak templomaikban.

Meséljük el együtt, milyen jó, hogy itt vagyunk - 100 év után is a Kárpát-medencében és a nagyvilágon - ezzel a gondolattal, az Ismerős Arcok Nélküled című dalának, az összmagyarság "nem hivatalos himnuszának" közismert sorával fordulnak a magyar fiatalokhoz szerte a világon. Azt kérik, kérdezzék meg szüleiket, nagyszüleiket, mondják el barátaikkal, a szomszéd nénivel, az osztályfőnökkel vagy bárkivel, mit jelent a nemzeti összetartozás. A pályázatra 10-25 év közötti külhoni és anyaországi fiatalok jelentkezhetnek olyan, telefonnal vagy akár kamerával készült alkotással (kisfilmmel vagy videoüzenettel), amelyben bemutatják, mit jelent számukra az összetartozás.

A fiatalok három korcsoportban - 10-14 évesek, 15-18 évesek, 19-25 évesek korosztályában - jelentkezhetnek. Az alkotások hossza minimum 15 másodperc, maximum 5 perc lehet. Az elkészült anyagokat az osszetartozunk@hatartalanul.net címre kell elküldeni, bármilyen fájlküldő rendszeren keresztül. A beküldött anyagokon fel kell tüntetni az alkotó nevét, életkorát, az alkotás címét (ha van), a készítő elérhetőségét, a rögzítéshez használt eszköz típusát. A jelentkezési határidő: május 25-e éjfél, a pályamunkákat nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a diaszpórából is várják. A legjobb alkotás készítője mindhárom korcsoportban 300 ezer forint összegű pénzjutalomban részesül, valamint értékes különdíjakkal jutalmazzák a nemzeti összetartozás üzenetét legjobban, legkreatívabban kifejező alkotásokat. A legszínvonalasabb pályaműveket 2020. június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a nagyközönségnek is bemutatják - közölte az államtitkárság.

Kárpát-medencei néptáncos produkciókat és helyi hagyományokat bemutató film készül a nemzeti összetartozás napjára. A táncosok kisfilmjeit május 20-áig várják a szervezők – közölte a kezdeményezés elindítója.

A közlemény Molnár Pétert, az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes, valamint a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes művészeti vezetőjét idézi, aki kiemelte, hogy mivel június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a járványhelyzet miatt nem emlékezhetünk közösségben, rendhagyó módon szeretnének megemlékezni a trianoni békediktátum századik évfordulójáról. A szervezők arra kérik a táncosokat, hogy környezetük emblematikus helyszínein készítsenek 1-2 percnyi videófelvételt szólóban vagy párban, bemutatva saját vidékük, vagy más táj tánchagyományát. A közzétett anyagokból június 4-ére egy szerkesztett film készül, mely a közösségi médiában látható majd.

A filmet Sztanó Hédi film- és televíziós rendező, a Hagyományok Háza munkatársa szerkeszti, a zenei montázst Pál István „Szalonna” népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője készíti el. Több mint 20 táncegyüttes, közösség csatlakozott idáig az Összetartozás100folk – Körbetáncoljuk a Kárpát-medencét elnevezésű kezdeményezéshez – közölték a szervezők.

Az összeállítás első írása Trianon okait, illetve a Trianonhoz vezető út stációit vizsgálja (Romsics Ignác). Ezt követik a határok (román–magyar, szlovák–magyar, jugoszláv–magyar, illetve osztrák–magyar) kijelölését bemutató szövegek (L. Balogh Béni, Szarka László, Hornyák Árpád, Tóth Imre), majd a magyar békedelegáció érvrendszerét és törekvéseit elemző tanulmány (Zeidler Miklós).

Az összeállítás további anyagai Trianon gazdasági következményeivel (Tomka Béla), a békeszerződés katonai előírásaival, illetve a magyar honvédelem ügyével foglalkoznak (Kovács Vilmos). A tömbből nem hiányzik a Trianon és a magyar külpolitikai gondolkodás közti kapcsolatrendszer (Romsics Gergely), valamint a menekültügy irodalmi reprezentációinak a bemutatása sem (Ablonczy Balázs). A lapszám vendégszerkesztője Romsics Ignác.

A trianoni döntés után elpusztított, határon túli magyar emlékműveket, szobrokat, műalkotásokat mutat be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) blogjának legújabb sorozata.    

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának vagy megemlékezett a szabadsághősökről - idézi fel az OSZK közlemény. Mint azonban a kommüniké emlékeztet, az első világháborút követően a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául.

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket az emlékműveket mutatja be hetente két alkalommal, május 5-től kedden és csütörtökön a nemzetikonyvtar.blog.hu weboldalon Elbe István információszolgáltatási igazgató. Az OSZK közleménye szerint a 19. század utolsó évtizedének nagy triásza - Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János - mellett még tucatnyi neves szobrászművész dolgozott, páratlan szépségű alkotásokkal gazdagítva a magyar képzőművészetet, méltó emléket állítva az ezeréves múltnak. A dualizmusra jellemző kettősség a közgondolkozásban és a kor képzőművészetén is tetten érhető volt: Fadruszhoz például szinte egy időben érkezett a felkérés Mária Terézia királynő és a Bécset leigázó Mátyás király megmintázására. A monarchia polgárai lojálisak voltak a Szent Koronával megkoronázott uralkodóhoz, ugyanakkor szívükben ott élt a meg nem alkuvó Kossuth, akinek előtt képzőművészeti alkotásokkal rótták le kegyeletüket. Ehhez hasonlóan jó néhány város rendelte meg Stróbl Alajostól a tragikus körülmények közt elhunyt Erzsébet királyné szobrát. A millennium tiszteletére emlékoszlopok, obeliszkek sokasága jelölte a magyarság győztes vagy vesztes csatáinak helyszínét. Ezt az aranykort zárta le az első világháború és Trianon - idézi fel az OSZK. A megszállt területeken már a békediktátum aláírása előtt megkezdődött a magyar emlékművek pusztítása, illetve átértelmezése. A megszállók a történelem "áthangolásának" első akadályát ezekben a figyelemfelkeltő jelekben látták, ezért igyekeztek eltüntetni a címereket, emléktáblákat, szobrokat. A második világégés után ugyanez megismétlődött, kiegészülve azzal a pusztítással, amely a szovjet érdekszférába került Magyarországon lezajlott.

A trianoni békeszerződés centenáriumán íródó blogsorozat a magyar történelem és művelődéstörténet súlyos tárgyi veszteségei közül válogat; első körben a millennium tiszteletére emelt emlékjeleket bemutatva - közölte az OSZK.

Mivel 2020 a Nemzeti Összetartozás Éve, és június 4-én emlékezünk majd a történelmi Magyarország területét szétdaraboló, s a magyar nemzet egyharmadát idegen államok fennhatósága alá juttató békediktátum centenáriumára, ezért ahhoz méltó témát választottunk. Október 31-ig várjuk azokat a nyomtatásban meg nem jelent esszéket, novellákat, elbeszéléseket, elmélkedéseket, amelyek terjedelme legalább 10 és legfeljebb 25 darab A4-es oldal, 12-es betűmérettel és másfeles sortávolság használatával. A jeligés pályázatunkra az alkotók által elküldött egy-egy mű közlési jogával a szerzőnek kell rendelkeznie, és pontosan meg kell jelölnie a felhasznált forrásokat - tájékoztatott Keszegh Margit egyesületi elnök.

Az alapítók által felkért nemzetközi bírálóbizottság legkésőbb 2021. január 22-ig hozza meg döntését.

A Jókai-díj határokon átívelő pályázat, hiszen van már Jókai-díjas a történelmi Magyarország szinte valamennyi nemzetrészéről: Magyarországról, a Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből. Voltak és vannak pályázók, akik még csak bontogatták/bontogatják szárnyaikat ezen a területen, az ő munkájuk is elismerést érdemel. Voltak/vannak olyanok is, akik már többször beneveztek a pályázatba munkájukkal, hiszen megszerették ezt a műfajt, és felismerték a Jókai-díj jelentőségét.  

A díj tárgyiasult formája Jókai Mór kezének márványból készített, arannyal bevont másolata (az eredeti műalkotást még Jókai Mór életében Donáth Gyula szobrászművész készítette, az erről készült másolat Miskédi György bánki műköves mester munkája), melynek birtokában lenni megható és megindító érzés.  

A Jókai-díj megalapításának ötlete Jókai Mór szülővárosában, Komáromban fogant, 2006-ban. Két barát és szakmai szövetséges, Végh József és dr. Szénássy Árpád – mindketten a Magyar Kultúra Lovagjai – ötlete alapján alapította a díjat a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány, többek között azzal a nem titkolt szándékkal, hogy újraélessze az egészséges Jókai-kultuszt, s ezzel népszerűsítse az olvasást, felkeltse az irodalmi kutatás iránti érdeklődést. 

Kép: Jókai szobra Komáromban. Fotó: Magyar Jelenlét

Mindenki szabadon bármit közölhet, ami úgy kezdődik, hogy "magyar vagyok". A virtuális időkapszula 2020. június 4-én bezárul, és legközelebb csak húsz év múlva, 2040. június 4-én nyílik ki újra.

A Rákóczi Szövetség kitért arra is, hogy 2020 a nemzeti összetartozás éve. Hangsúlyozták: a magyarság érték, meghatározó kultúra és egyedi közösség, világnemzet, amely a Kárpát-medencében és a nagyvilág több pontján jelen van, és különleges a nyelve. Azt írták: 2020. június 4-e, Trianon centenáriuma egyszerre gyász és öröm. A magyarság gyászolja a veszteséget, a szétszakítottságot, de van oka is az örömre, mivel az elmúlt 100 év dacára nem tűnt el a térképről. 

-MTI-

Csaknem hatszáz anyaországi és külhoni diák vesz részt pénteken a Határtalanul középiskolai vetélkedő nagydöntőjén, amely a jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel online formában valósul meg - közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága.

Az államtitkárság felidézte, hogy 2019 októberében hirdették meg a Határtalanul programhoz kapcsolódó középiskolai vetélkedőt, amely nemzetpolitikai sikertörténet lett: több mint 75 ezer diák kapcsolódott be az anyaországból és határon túlról. A verseny első fordulójában online teszteket töltöttek ki a jelentkező osztályok történelmi, irodalmi, földrajzi, nemzetpolitikai kérdésekből harminc napon keresztül, ezután a továbbjutó csapatok a középdöntőkben mérhették össze tudásukat. A döntőbe húsz csapat - 11 külhoni és 9 anyaországi - jutott, így csaknem hatszáz diák méri össze tudását pénteken a nagydöntőn. A fiatalokat a döntő napján Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója is online köszönti - jelezték. Minden döntőbe jutott csapat százezer forintot, valamint értékes ajándékokat nyer, a legjobb osztály pedig elviheti az egymillió forint értékű fődíjat.

A döntőbe jutott csapatok egyik fő feladata volt, hogy olyan alkotást - kisvideót, rajzot, festményt - készítsenek, amely a nemzeti összetartozást fejezi ki, tekintettel arra, hogy az idei év a nemzeti összetartozás és az erős magyar közösségek éve.

A pénteki élő döntőt a program Youtube csatornáján (youtube.com/hatartalanulprogram) bárki követheti, a diákok tesztfeladataival párhuzamosan olyan színes kísérőprogramok zajlanak majd, mint Lackfi János író irodalmi blokkja, Orbán Bori népdalénekes fellépése, de megelevenedik Mátyás király udvara, valamint környezetvédelmi divatbemutatót is láthatnak a nézők - közölték. A vetélkedő célja, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben is éreztessük mind az anyaországi, mind a határon túli magyar fiatalokkal, hogy nem engedjük el a kezüket, és lehetőséget teremtsünk az identitás- és kapcsolaterősítésre; közös történelmünk, kultúránk mélyrehatóbb megismerésére - írta az államtitkárság.

-MTI-

Nemsokára elkészül a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye, melyet a tervek szerint a trianoni békediktátum aláírásának centenáriumán, 2020. június 4-én avatnak majd fel. Az Alkotmány utca Kossuth téri torkolatában, a tér felé eső száz méteres szakaszában felépülő Nemzeti Összetartozás Emlékhelye a Steindl Imre-program részeként valósul meg.

A Kossuth tér irányából mélyülő, száz méter hosszú, négy méter széles rámpán lehet eljutni az utcaszint alatt álló, több darabra hasított gránittömbhöz, amelynek közepén az örökláng fog lobogni. A mécses nyitott, de tetővel fedett térben lesz elhelyezve. Az alkotás Zimay Balázs építész és Mohácsi Sándor tájépítész munkája.

A Ceaușescu-diktatúra bukása után a magyar nyelvű oktatásért, az államosított javak visszaszolgáltatásáért, az anyanyelvhasználatért, az autonómiáért folyó küzdelmek bebizonyították, hogy a romániai államépítés szempontjából „a magyar kérdés” továbbra is állambiztonsági kérdés maradt. 

A demokráciában sem egyértelmű, hogy milyen jogok illetik meg a kisebbségeket. Hogyan lehet ebből kilépni, milyen lehetséges utak rajzolódnak ki az erdélyi magyarság számára? – erre válaszolnak a szakemberek a dokumentumfilm-sorozat utolsó részében. Az Iskola Alapítvány megbízásából és Bárdi Nándor történész szakmai irányítása alatt mintegy 90 történésszel és szakemberrel készült nagyszabású interjúkból rajzolódik ki az a freskó, amely bemutatja az erdélyi magyarság történelmének utóbbi száz évét. A 200 órányi filmezett nyersanyag, a romániai és magyarországi film- és fotóarchívumok szalagtárából összegyűjtött illusztrációk segítségével, a készítők két éves munkájának eredményeként a sorozat átfogó képet nyújt az eltelt száz évről.

Az első hét epizód ismétlésre kerül az Erdélyi Magyar Televízióban és az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában Facebook-oldalán április 11. és 17. között, minden este 22 órától. A sorozat befejező része április 18-án, szombaton kerül bemutatásra, szintén 22 órai kezdéssel az Erdélyi Magyar Televízióban és az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában Facebook-oldalán. További részletek a Facebook-eseményben. Ugyanakkor az első hét rész bárki számára ingyenesen elérhető a Youtube-on és az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában honlapján és Facebook-oldalán is. A Magyarok Romániában – 100 év történelem az RMDSZ kezdeményezésére, az Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában c. projektje keretében valósulhatott meg, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával. 

Tizenhárom almafa címmel tart bemutatót pénteken a Nemzeti Színház, amely a trianoni évfordulóra további programokkal is készül. Az előadás Trianont több szempontból megvilágítva, az első világháborútól napjainkig tartó időszakot vizsgálja.

A Vidnyánszky Attila rendezésében látható produkció főbb szereplői Szarvas József, Tóth Auguszta és Rátóti Zoltán. A korabeli dokumentumok, levéltári adatok, valamint Wass Albert Tizenhárom almafa című regénye alapján írt szövegkönyv alapként szolgál egy olyan előadás színreviteléhez, amelynek célja egy "nagy világrendben" állhatatosan tovább élő kis nép harcának és életre ítéltségének a bemutatása - olvasható a színház honlapján, a darab ismertetőjében. Mint írják, Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregénye az a kiindulópont, amely a túlélés eszméjét a székelység állhatatos, néha keserű, időnként jóízű, de mindig zsigerből fakadó humorára alapozza. A produkció díszlettervezője Olekszandr Bilozub, jelmeztervezője Berzsenyi Krisztina. Az előadás dramaturgja Verebes Ernő. Az idén száz éve írták alá a Magyarország határait jelentősen megváltoztató, népességét szétválasztó trianoni békeszerződést.

A 100. évfordulóra meghirdetett emlékévre a bemutató mellett a teátrum további programokkal is készül. Könyvbemutató, filmvetítés, verskoncert, zenés irodalmi est és fotópályázat is megtalálható a színház Trianon100 Programjában. A Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva az emlékévben tizenhárom almafát ültettek el a Nemzeti Színháznál és tizenkét, a trianoni döntés következtében veszteséget szenvedett településen.

Fotó: Nemzeti Színház

A Trianon Challenge (Trianon Kihívás) néven indított kezdeményezés sportolásra buzdítja az évfordulóról megemlékezni kívánókat. A kezdeményezők a gyászos hangulatú, semmitmondó beszédek helyett a megemlékezésnek egy aktív formájára buzdítanak.

A kihívás résztvevőinek 1920 kilométert kell megtenniük 2020-ban túrázva, futva, kerékpározva, úszva vagy akár evezve is. Akik a távot egyénileg nem tudnák teljesíteni, azok csoportosan is nekivághatnak. A résztvevők a #TrianonChallenge és a #TrianonKihívás hashtagek használatával adhatnak hírt aktuális teljesítményükről.

A kihívás szervezőinek célja, hogy motivációt szolgáltassanak egy egészségesebb életmódhoz, amely révén egy tettre kész magyar nemzet nézhet szembe az országcsonkító diktátum századik évfordulójával.

A kihíváshoz már több százan csatlakoztak, Magyarországról és az elcsatolt területekről egyaránt, magánszemélyek és közösségek mellett többek között a Hazajáró című honismereti magazinműsor stábtagjai is nekivágtak az 1920 kilométernek.

A teljesítményekről szóló beszámolók itt követhetők: https://www.facebook.com/TrianonChallenge/

Apponyi Albert gróf (1846-1933), az első világháborút lezáró béketárgyalások magyar küldöttségének vezetője 1920. január 16-án Párizsban - Magyarország érdekében - mondott trianoni védőbeszédének hosszabb részletét sugározza csütörtök délután a Kossuth Rádió: az idénre meghirdetett nemzeti összetartozás éve keretében csütörtökön, a 14 órai Krónika után adásba kerülő műsor apropója, hogy Apponyi Albert gróf híres beszédét éppen száz évvel ezelőtt mondta el Párizsban. Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet - amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket - dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul.

Pásztor Zoltán, a MTVA Kossuth csatornaigazgatóságának program főtanácsadója a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen - mintegy félórás - hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(...) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak".

"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" - folytatta a magyar küldöttség vezetője.

Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor - az aláírás kitűzött időpontjában - Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket. Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén.

-MTI-

Hiszek egy hazában címmel a határon túli magyar örökséget, a magyar kultúra évezredes értékeit, a külhoni magyarság szellemi és anyagi alkotásait bemutató új, 200 részes sorozat indul a Kossuth rádióban - jelentette be a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos Budapesten, sajtótájékoztatón.    

V. Németh Zsolt közölte: az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával megvalósuló sorozat apropója, hogy 2020-at az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította, emlékezve a trianoni békediktátum 100. évfordulójára. "Ebben az évben számot vetünk a békediktátum által okozott gazdasági politikai és lelki problémák megoldatlanságával, de még inkább cél, hogy erőt merítsünk a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből" - hangsúlyozta V. Németh Zsolt, aki leszögezte: az Országgyűlés nem gyászévet hirdetett idénre. Egyúttal hozzátette: lehetőség kínálkozik arra, hogy a 2010-ben megkezdett határokon átívelő nemzetegyesítés eredményeit is megmutassák, a Hiszek egy hazában című sorozat pedig ebbe illeszkedik. Az új műsor kifejezetten az elcsatolt nemzetrészek magyarságának értékeit mutatja be; azt, hogy Kárpátalja, Erdély, a horvátországi magyarság, Muravidék, Őrvidék és Felvidék mivel gazdagította az egyetemes magyar kultúrát - mondta.

V. Németh Zsolt szerint Trianon kapcsán arról is beszélni kell, hogy senki sem vehette el a magyarságtól a Hunyadiak vagy a Rákócziak emlékezetét, illetve Arany János, Ady Endre vagy Bartók Béla munkásságát. Az új sorozat azt is megmutatja, hogy mi minden marad meg az elcsatolt nemzetrészeken, illetve hogy azok miként gazdagították az anyaországot - fűzte hozzá. Megjelenik mások mellett Kós Károly erdélyi magyar építész, író, valamint Zala György alsólendvai születésű szobrászművész munkássága és a többi közt a délvidéki magyar tamburamuzsika, az Őrvidékről a Rongyos Gárda önszerveződő fegyveres csoport, a drávaszögi kisszerszámos halászat, a Felvidékről pedig a selmeci diákhagyományok - sorolta a miniszteri biztos. A közelmúltban létrejött értékekre utalva jelezte, hogy a műsorban szintén szerepelni fog Tusványos, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, tovább "a profán zarándokhellyé váló" dunaszerdahelyi futballstadion is.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a félhetes hírek előtt elhangzó kétperces műsorrészekből sajátos magyar életmód, életforma is körvonalazódik, amelynek megvédését, megóvását a Hungarikum Bizottság és az agrártárca is feladatának tekinti - közölte a kormánypárti politikus. A sorozatnak az Ismerős Arcok Nélküled című dalát megidéző főcímzenéjéről V. Németh Zsolt elmondta, hogy "friss, mai muzsikát akartunk választani", a dalt a magyar emberek új magyar indulóvá emelték. Tájékoztatása szerint a műsor stúdiómunkáit a HM Zrínyi Nonprofit Kft. végezte. Gadácsi János, a rádiósorozat készítője ismertette: a témák legtöbbje a külhoni nemzetrészek értéktáraiból származik, amelyeknek köszönhetően be lehet mutatni a Kárpát-medence sokszínűségét. 

Fotó: AM Sajtóiroda, MTVA

- A nemzeti összetartozás minden magyarba bele van írva - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden Mosonmagyaróváron, a nemzeti összetartozás évének ünnepélyes megnyitóján. Rétvári Bence a piarista iskolában rendezett ünnepségen kijelentette: a trianoni békediktátum következtében az elmúlt száz évben a magyarság nem az összeomlásról, hanem az élni akarásáról, az újrakezdési képességéről és az alkalmazkodni tudásáról tett tanúbizonyságot. Az Alaptörvény - folytatta - a legmagasabb szintre emelte a nemzeti összetartozás eszméjét, ami azért volt fontos, mert 2004-ben a magyar politika jelentős része a határon túli magyarok ellenében politizált. Mindnyájunk közös felelőssége, hogy a határon túli magyarok érdekeiért kiálljunk, mert ha mi magunk nem állunk ki a magyarokért, akkor ezt senki nem fogja megtenni - fogalmazott.

Az elmúlt száz év két fontos tanulsága, hogy az ország szuverenitását és autonómiáját meg kell őrizni - mondta az államtitkár. Rétvári Bence beszélt arról is, hogy a nemzeti összetartozás évébe nem előkészületek nélkül érkezünk, mert tavalyelőtt, az első világháború centenáriumi évében a kormány már számos ide is tartozó intézkedést tett. Egyebek mellett 609 emlékművet újítottak fel az első világháborúban harcoló vagy elhunyt katonák emlékére, 62 olyan könyv jelent meg, amelyek a világháborúról és a trianoni békeszerződés előtti időszakról szólnak, három számítógépes játékot alkottak és filmforgatókönyvek készültek. A történelemtanárok számára pedig olyan képzési programot indítottak, amely révén az első világháborúról és a hatásairól olyan megközelítésben és szabadon beszélhetnek a diákoknak, amire a rendváltás előtt nem volt lehetőség - fogalmazott. Ezeken a képzéseken 214 csoportban 5250-en vettek részt - tette hozzá. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a békeszerződés egy elhibázott diktátum volt, mert nem a megbékélést szolgálta, hanem újabb konfliktusokat és nézeteltéréseket eredményezett, teret engedett a kommunizmus és a nácizmus eszméinek és végső soron a második világháborúhoz vezetett.

Az ünnepség részeként Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője az iskola udvarán leleplezte a nemzeti összetartozás évének alkalmából elhelyezett emléktáblát.

Avatóbeszédében a politikus azt emelte ki, hogy az összetartó erőt, az összetartozás élményét 2010-ig számtalan eszközzel gyengítették, rombolták, de a mai nap is bizonyíték arra, hogy elpusztítani nem tudták. Az összetartozás évének legfontosabb üzente az, hogy "a szellemiekben összeépült haza úgy erősít bennünket, hogy senki ellen nem irányul, példát mutat, és bizonyítja, hogy csak a múltját ismerő, biztos jövőképpel bíró nemzetek lehetnek egyenrangú partnerei egymásnak" - mondta. Hozzátette: a múlt sérelmein úgy lehet túllépni, hogy feldolgozzuk és kibeszéljük, a szomszédos országokkal való együttműködésnek pedig nincs alternatívája. Kitért arra is, hogy a nemzeti összetartozás éve nem csak a határokon belüli magyarságnak jelent sokat, mert az elszakított nemzettársainknak azt üzeni, hogy nincsenek egyedül, egyek vagyunk, sorsközösségben élünk. Véget értek az egyedüllét évtizedei és végképp magunk mögött hagytuk a meg- és kitagadás korát - jelentette ki. A miniszter hozzátette, hogy Mosonmagyaróváron, az egykori Moson vármegye központjában még gyógyítóbban hat az emlékév, mert a "háborús béke" a vármegye kétharmad részét csatolta két másik országhoz. Az emléktábla arra hívja fel a figyelmet, hogy együtt vagyunk csak képesek újraépíteni közös hazánkat, Európát és benne a Kárpát-medencét - fogalmazott.

Árvay István (Fidesz-KDNP), Mosonmagyaróvár polgármester azt mondta, hogy közösségként részesei lehetünk a kárpát-medencei magyarság életének és ezzel az összetartozást erősítjük. Matus Mónika, a felvidéki Szenc - Szenczi Molnár Albert nevét viselő - alapiskolájának igazgatója azt emelte ki, hogy a magyarság múltját meg kell óvni, de tovább is kell építeni. Kiemelte, hogy a mosonmagyaróvári piarista iskolával több éve aktív kapcsolatban vannak, amivel az összetartozásra épülő új értékeket tudnak létrehozni. Zsódi Viktor, a Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója pedig arról beszélt, hogy a szenci iskola diákjaival tartott programokon túl az iskola diákjai Erdélybe és a Felvidék más részeire is kirándulnak, amivel az önazonosság elmélyítéséhez járulnak hozzá.

-MTI-

Fotó: Krizsán Csaba | MTI/MTVA