Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban
A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.
Gyergyószentmiklós - Szent Miklós városa
Nevének eredete vitatott, az egyik magyarázat szerint talán a Gyere, (mert) jó! hívásból, a letelepülő székely előörsök üzenetéből keletkezhetett. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta. A város védőszentjének szobra, Burján Gál Emil alkotása, a főtér közepén áll, a Szent Miklós napokat a város évről évre megrendezi. Ami biztos, hogy már a 13. században volt település a György-patak környékén. A falu határában vár is építtetett a középkorban, amely érzékelteti a település fontosságát, amelynek mára csak a romjai lelhetőek fel. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedett le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a várost tatárok dúlták fel, 1719-ben pestis, 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lett, majd a század 70-es éveitől megjelentek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében, a második bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta.
Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni) ma Hargita megye harmadik legnépesebb települése, Gyilkostó település tartozik hozzá.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Gyergyószentmiklósi románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
Programajánló
- Székelyföldi Lovas Ünnep
Szórakozást, nevetést, adrenalinban gazdag kikapcsolódást ígér résztvevőknek és nézőknek egyaránt az augusztus 24-én, csütörtökön rajtoló Székelyföldi Lovas Ünnep. az idei rendezvény lovas konferenciával kezdődik, majd péntektől várják a nagyközönséget a lovaspályára. A pénteki napon a Székelyföldi Regionális Díjugrató bajnokság döntője zajlik majd, szombaton kezdődnek a díjugrató és fogathajtó versenyszámok, továbbá számos más olyan lovas program, ami nem annyira a sportról, mint inkább a látványról szól. Vasárnap a szekeresek versenyeznek.