Blog - Elindult a Gyergyói Digitális Archívum, ahová bárki feltöltheti régi fényképeit

Az úgynevezett digitális világ előtt készült fényképeket gyűjti egy helyre, rendszerezi és teszi hozzáférhetővé a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum az általa létrehozott gyergyoidia.ro oldalon. A DIA (Digitális Interaktív Archívum) célja a Gyergyói-medence képi örökségének megőrzése, közkinccsé tétele. A folyamatosan bővített archívum minden egyes fotóját igyekeznek a legpontosabban ellátni információkkal a készítés idejét, helyét, a kép témáját illetően. Éppen ezért azt remélik a felhasználóktól, hogy hozzájárulnak ezen információk gazdagításához. A DIA bárki számára elérhető és használható. Amellett, hogy mindenkinek megadják a lehetőséget saját képeinek feltöltésére, önkénteseket keresnek, Gyergyószék településeiről, akik az ott található fotóanyagot összegyűjtik, digitalizálják és feltöltik. 

Gyergyószentmiklós - Szent Miklós városa

Nevének eredete vitatott, az egyik magyarázat szerint talán a Gyere, (mert) jó! hívásból, a letelepülő székely előörsök üzenetéből keletkezhetett. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta. A város védőszentjének szobra, Burján Gál Emil alkotása, a főtér közepén áll, a Szent Miklós napokat a város évről évre megrendezi. Ami biztos, hogy már a 13. században volt település a György-patak környékén. A falu határában vár is építtetett a középkorban, amely érzékelteti a település fontosságát, amelynek mára csak a romjai lelhetőek fel. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedett le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a várost tatárok dúlták fel, 1719-ben pestis, 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lett, majd a század 70-es éveitől megjelentek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében, a második bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta.

Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni) ma Hargita megye harmadik legnépesebb települése, Gyilkostó település tartozik hozzá.

Gyergyószentmiklósi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Korcsolyázni és sízni lehet
  • December 24-én Szászrégenben beüzemelték a korcsolyapályát, december 25-én pedig megnyílt a borszéki sípálya is. Szászrégenben, a város strandterületére állították fel a műjégpályát. A gyerekjegy 5 lej, a felnőttjegy 10 lejt, aki pedig korcsolyát szeretne bérelni, azt is megteheti 8 lejért. Jó tudni, hogy a pályára maximum 30 személyt engednek be a járványügyi előírásoknak megfelelően. A borszéki polgármesteri hivatal által működtetett sípálya december 25-én, nyílt meg a sportolók örömére. Egyelőre a Reménység pályát lehet használni, hétfőtől péntekig és vasárnap 10–18 óra, szombaton 9–19 óra között. Az egész napos felnőtt bérlet 65 lej, a délelőtti, 10–14 óra között használható bérlet 40 lej. Aki délután szeretne siklani, 14.30–18 óra között az 30 lejes bérletet válthat. Az egész napos gyermekbérlet 45 lej, a délelőtti korlátlan siklásért 30 lejt, a délutániért 20 lejt kel fizessenek a gyermekek, fiatalok (18 éves korig). Vendéglő és büfékocsi is van a helyszínen, és szigorúan be kell tartani az járványügyi előírásokat.