Blog - Közösségi médiasztár lett Bagossyék medvéje
Miklóson nem játék a medve, nem táncol, csak ül és vár" – hallható a BBC Visszajövök című dalában. Nos, egy padon ülő medve szobra kapott helyet az Egyfeszt alatt Gyergyószentmiklós főtéri parkjának szélén, a Bagossy Brothers Company ajándékaként. A turisztikai attrakcióval a város és a környék népszerűsítését kívánják segíteni. A medvét egyelőre nem nevezték el, de máris rengetegen fotózkodtak vele, és osztották meg a "közös szelfiket" a közösségi médiában. A zenekar várja a névjavaslatokat.
Gyergyószentmiklós - Szent Miklós városa
Nevének eredete vitatott, az egyik magyarázat szerint talán a Gyere, (mert) jó! hívásból, a letelepülő székely előörsök üzenetéből keletkezhetett. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta. A város védőszentjének szobra, Burján Gál Emil alkotása, a főtér közepén áll, a Szent Miklós napokat a város évről évre megrendezi. Ami biztos, hogy már a 13. században volt település a György-patak környékén. A falu határában vár is építtetett a középkorban, amely érzékelteti a település fontosságát, amelynek mára csak a romjai lelhetőek fel. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedett le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a várost tatárok dúlták fel, 1719-ben pestis, 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lett, majd a század 70-es éveitől megjelentek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében, a második bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta.
Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni) ma Hargita megye harmadik legnépesebb települése, Gyilkostó település tartozik hozzá.
Gyergyószentmiklósi románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Programajánló
- Székelyföldi Lovas Ünnep
Szórakozást, nevetést, adrenalinban gazdag kikapcsolódást ígér résztvevőknek és nézőknek egyaránt az augusztus 24-én, csütörtökön rajtoló Székelyföldi Lovas Ünnep. az idei rendezvény lovas konferenciával kezdődik, majd péntektől várják a nagyközönséget a lovaspályára. A pénteki napon a Székelyföldi Regionális Díjugrató bajnokság döntője zajlik majd, szombaton kezdődnek a díjugrató és fogathajtó versenyszámok, továbbá számos más olyan lovas program, ami nem annyira a sportról, mint inkább a látványról szól. Vasárnap a szekeresek versenyeznek.